Kezdőlap

Böckh János,

min. osztálytanácsos, a m. kir. állami földtani intézet igazgatója, a m. tud. akadémia lev. tagja, B. Adalbert somorjai orvos fia, szül. 1840. okt. 20. Pesten; 1850-54-ben a pozsonyi gymnasiumban tanult, mire 1854-55-ben egy évre a rajzolás elsajátítása végett az ottani főreáliskolába lépett át. 1855 őszétől 1858 nyaráig Kremsben a mérnökkari (genie) iskola növendéke volt. Ezután a selmeczbányai bányász- és erdészakadémiára ment és ezt 1862-ig mint rendes ösztöndíjas bányászati hallgató látogatta s oklevelet nyert. Ekkor mint bányász-gyakornok állami szolgálatba lépett a stájerországi Eisenerz-en a bányamérnökségnél; 1863 őszén az alsó-ausztriai Reichenauba helyezték át a hirschwangi hengerműhöz, a hol 1864 őszéig működött; ekkor a tisztjelöltek sorába vétetett föl és a bécsi földtani intézethez hivatott be az ott életbe léptetett elméleti és gyakorlati geologiai tanfolyamra; ekkor az egyetemnek és polytechnikumnak is hallgatója volt. 1854 és 1866 tavaszán Fötterle Ferencz főgeologus vezetése mellett meglátogatta Magyarország, nyugoti Gácsország, Cseh- és Morvaország főbb bánya-telepeit és ugyanezen év nyarán részt vett a Magyarországon folyamatban volt országos geologiai fölvételekben. 1866-ban a Reichsanstaltbeli tanfolyam bevégzése után a bécsi cs. kir. pénzügyminiszterium bányászati osztályába hivatott be szolgálattételre, mig 1867-ben saját kérelmére Budapestre a m. kir. pénzügyminiszteriumba helyeztetett át. 1868 elején tiszt. fogalmazóvá, 1869 végén az állami földtani intézethez segédgeologussá nevezték ki; 1871-ben első osztály-geologussá, 1872-ben főgeologussá lépett elő; 1882. jún. pedig az intézet igazgatójává osztálytanácsosi czímmel és ranggal neveztetett ki. A m. tud. akadémia 1876. jún. 8. levelező tagjává választotta; a magyarhoni földtani társulatnak 1872-73-ban tiz hónapon át első titkára volt, 1889 óta alelnöke.

Értekezései a Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstalt (1866-67.), Verhandl. der k. k. geol. Reichsanstalt (1872.) czímű folyóiratokban, a Földtani Közlönyben (1871-90.), a Földtani Intézet Évkönyveiben és a Term. Közlönyben (1886. Magyarország geologiai térképe) jelentek meg.

Munkái:

1. Geologische Verhältnisse der Umgebung von Buják, Ecseg u. Herencsény. Wien, 1866. (Különnyomat a Jahrbuch der k. k. geolog. Reichsanstalt-ból.)

2. Die geologischen Verhältnisse des Bück-Gebirges und der angrenzenden Vorberge. Wien, 1867. (Különny. ugyanabból.)

3. A Bakony déli részének földtani viszonyai. Pest, 1871-74. és Ujabb adatok. U. ott, 1877. (Különny. M. Földtani Intézet Évkönyei II. III. VI. kötetéből.)

4. Die geologischen Verhältnisse des südl. Theiles des Bakony. U. ott, 1873-74. (Különnyomat a Mittheilungen aus d. Jahrb. d. k. ung. geol. Anstalt II. III. és VI. k.)

5. Fóth-Gödöllő-Aszód környékének földtani viszonyai. U. ott, 1872.

6. Brachydiastematherium transilvanicum. Bkh. et Maty. Egy uj Pachyderma-nem Erdély eocen rétegeiből. Bpest, 1875. (M. kir. Földtani Intézet Évkönyvei IV. k. 2. füz. Ugyanez németűl is.)

7. Pécs városa környékének földtani és vizi viszonyai. U. ott, 1876. (Különny. a M. Földtani Intézet Évkönyveiből IV. kötet. Ugyanaz németűl is.)

8. Adatok a Mecsek hegység és dombvidéke Jura lerakodásának ismeréhez. U. ott, 1880-81. Két rész. (Értek. a term. tud. kör. X. 10. XI. 9.)

9. A m. kir. földtani intézet s ennek kiállítási tárgyai. U. ott, 1885.

10. Földtan (geologia) az 1885. évi budapesti országos átal. kiállításon. U. ott, 1836. (Hivatalos jelentés II. kötetéből.)

11. Zsigmondy Vilmos. U. ott, 1890. (Különny. a Földt. Közlönyből.)

Geologiai térképei (Dunántúl egészen) nevezetesek és 194 négyszögmérföldnyi terület geol. fölvételében és térképezésében vett részt.

Szerkesztette mint a társulat titkára a Földtani Közlönyt 1873-ban és szerkeszti a magyar földtani intézet Évkönyveit.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1876. 1886.

Litschauer, Bányamiveléstan 121.

M. tud. Akadémia Értesítője 1890. (Tagajánlás.) és Pethő Gyula szives közlése.