Kezdőlap

Cherven Flóris,

bölcselettudor, főgymnasiumi tanár, szül. 1840. febr. 3. Chizsnén Árvamegyében; miután a gymnasiumi tanfolyamot Beszterczebányán és Ungvárt (1850-58.) elvégezte, a bécsi egyetemen főképen nyelvészeti s történelmi tanulmányokkal foglalkozott 1858-tól 1861-ig. Tanári vizsgálatot a történelemből és földrajzból 1864-ben tett a budapesti egyetemen, a hol később (1868.) tudori oklevelet is nyert. 1861. okt. 18. Pozsonyban helyettes tanár, 1862. szept. 2. Beszterczebányán helyettes, 1864. ápr. 8. rendes tanár lett; 1867. jul. 27. Pozsonyba, 1868. szept. 30. a budapesti kir. kath. főgymnasiumhoz helyezték át, hol jelenleg is működik. 1870-ben a világtörténelemből egyetemi magántanárrá habilitáltatott; 1872-ben a reáliskolai, később az egyesített középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak, 1875-ben pedig az országos közoktatási tanácsnak lett tagja. Nagyobb tanulmányutazásokat tett Olasz-, Franczia-, Angol- és Németországban.

Kisebb dolgozatai megjelentek a Tanáregylet Közlönyében (1871.), M. Tanügyben (1872.), a Földrajzi Közleményekben (1873.), Nyelvőrben (1875.), a Századokban (1875. Jelentés a zólyommegyei levéltárról és a Majthényi, Rudnay, Tarnóczy és Kosztolányi családok levéltáráról mint bizottsági előadó), a budapesti V. ker. gymnasium értesítőjében (Praehistorikus idő. A föld, szerves természet és ember fejlődésének vázlata.)

Munkái:

1. Jausz-féle történelmi földrajz atlasza. Bpest, 1875-78. II. és III. rész. (Ford. és a hazai iskolák használatára alkalmazta.)

2. Egyetemes földirat. U. ott, 1875-77. Három rész (Haucke F. nyomán.)

3. Kirándulás Rangunba. Jelentés a trieszti keresk. és iparkamarához. Bethlen Ödön gróf olasz munkája után ford. Fiume, 1875.

4. Osztrák-magyar monarchia földirata, középiskolák számára Haucke F. nyomán. Bpest, 1880. (5. kiadás U. ott, 1890.)

5. Egyetemes földirati tankönyv reáliskolák számára. U. ott, 1884. Két kötet. (Schneider Jánossal. 2. jav. kiadás. U. ott, 1885. 3. jav. kiad. U. ott, 1888. I. kötet 4. kiadás. U. ott, 1890.)

6. Lange Henrik Uj iskolai atlasza 23 színezett lapon, magyarra ford. s a hazai iskolák számára alkalmazta. U. ott, 1890. (12. jav. kiad.)

Rudolf trónörökös könyvének (Osztrák-magyar monarchia irásban és képben) magyar történelmi részét fordítja a hazafias magyar tót közművelődési egyesület számára, miből már több füzet jelent meg a magyar államnyomdában.

Horváth Ignácz Könyvészete 1884-85. 1890.

M. Könyvészet 1889. és önéletrajzi adatok.