Kezdőlap

Csávolszky Lajos,

országgyűlési képviselő s az Egyetértés szerkesztő-tulajdonosa, szül. 1838. jún. 3. Bujákon Nógrád-megyében; 1851-ben jött fel Pestre a kegyesrendiek gymnasiumának első osztályába; 1854-ben költeményeinek száma már egy kötetre ment; ezt Horváth Cyrillnek nyújtá át, ki őt az irodalomra buzdítá; a tanulóifjuság Reménybimbó cz. folyóiratát szerkesztette s első verse a Győri Közlönyben jelent meg; 1858. és 1859-ben a gymnasium utolsó két osztályát Győrött végezte; itt a Remény cz. ifjusági folyóiratnak volt szerkesztője s több pályadíjat nyert műveivel. Iskoláinak végeztével hajlama az irói pályára vitte s elsőben a szépirodalom terén mutatta be tehetségét; a hatvanas évek mozgalmai azonban a publicistikára terelték és a Honba többnyire Scorpio álnév alatt irt czikkeket, melyek elseje 1867. decz. jelent meg Cs-y L. betűk alatt. Csernátony volt az, a ki Scorpiónak keresztelte, s midőn az megvált a Hontól és megalapítá az Ellenőrt 1869-ben, ő is vele ment és a lap főmunkatársa lett; e minőségben a Hollán-ügyről irt czikkeért sajtóper indíttatott ellene s pár havi fogságra itéltetett; fogságában Váczon főleg nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Országgyűlési képviselővé mindjárt a fogságból történt kiszabadulása után (1872.) megválasztották a mezőturiak s e kerületet négyszer képviselte. 1887-ben egy hevesmegyei kerület választotta meg.

Költeményei a következő lapokban és évkönyvben jelentek meg: Üstökös, Vasárnapi Ujság (1860.), Nővilág (1858-60.), Napkelet (1860. 1862.), Nefelejts (1860-61. 1864.), Családi Kör (1861.), Divatcsarnok (1861-63., mely lapnak főmunkatársa volt), Hölgyfutár (1861.), Főv. Lapok (1866.), Császárfürdői Album (1863.), Igazmondó (1871. Négy év Berlinből.)

Munkái:

1. A jávai orvos. Dumas Sándor után ford. Győr, 1862. Három kötet. (Győri Elekkel együtt.)

2. Röpirat a választókhoz. Irta Skorpio. Pest, 1869. (Három kiadást ért és 10 ezer példányban ment szét az országban.)

3. Komoly szó a választókhoz. U. ott, 1872.

4. A mi a baloldalon történik. Bpest, 1873.

Szerkesztette és kiadta a Baloldal cz. politikai napilapot, mely a balközép közlönye volt, 1874. jan. 1.-től márcz. 31-ig és ennek folytatását, az Egyetértést 1874. ápr. 1-től szerkeszti mint a lap kiadó-tulajdonosa. Még 1859-ben irta a Tornáry Ilona cz. történeti eposzt, mely kéziratban van.

Igazmondó 1871. 30. sz. arczk.

Dunántúl 1887. 19. sz. arczk.

Petrik Könyvészete.

M. Salon VI. 1887. VIII. 1888. arczk. és kéziratával.

Ország Világ 1890. 51. sz. arczk.