Kezdőlap

Cserna István (udvardi),

ev. ref. lelkész, udvardi Cs. István ref. lelkész és udvardi Cs. Zsuzsánna fia; szül. 1825. ápr. 23. Nágocson Somogymegyében; iskoláit Pápán kezdte, Gyönkön folytatta és Pápán bevégezte. 1848-ban édesanyja testvére Cserna Károly mellett, ki Fejérmegye követe volt, jurátuskodott Pozsonyban; a küldöttséggel ő is felment Bécsbe. Mikor 1848-ban fegyvert fogott, Eszterházy Pál gróf tatai nemzetőrei közé állott be s Komáromban ezek és Besze János esztergomi nemzetőrei akadályozták meg Mercz várparancsnok osztrák katonáinak becsempészését. Azután átlépett az ott alakult 18. honvédzászlóaljba, onnét a 37-be; végig szolgálta a szabadságharczot, harmadrendű érdemjellel tüntették ki s mint főhadnagy és zászlóalji segédtiszt kapitulált. 1852-ben Felső-Nyéken hely. pap volt, 1853-ban Nágocsra, 1857-re Bálványosra ment, hol azóta mint rendes lelkész működik.

Az Üstökösnek 1860 óta munkatársa volt. Czikkei: Ujkori Sámson (Prot. Árvaházi Naptár 1878.), Az 1848. évi mozgalmak idejéből (Világkrónika 1880.), Nyilt levele, Mikor mi miniszteriumot hoztunk Bécsből és Mária Terézia félkeztyűi (Somogy 1881-82.), Bécsi viselt dolgait Hogyan foglalták el a magyarok Komáromot és a 37. honvéd-zászlóalj történetét leirta a Vasárnapi Ujságban (1881.) és Miért lett Petőfi katonává cz. czikke u. ott jelent meg (1884.); Petőfi gallérköpönyege (Hon 1882. 38. sz.)

Ujévi egyházi beszéde a Kálmán Dezső által szerkesztett Protestans Pap-ban (1886.) jelent meg; Biblia magyarázataiból (összesen 56 beszéd) megjelent eddig u. ott (1890.) tizenkettő.

Munkái:

1. Az ádándi Talián vágtat nyalka paripán. Kaposvár, 1865. (Követválasztási pasquil.)

2. Jubileumi egyházi beszéd, a melyet irt és elmondott Cs. J. 1875-ben. Pápa, 1887.

Szinnyei, Komárom 1848-49-ben 489. l. és önéletrajzi adatok.