Kezdőlap

Csoma (Körösi) Sándor,

a m. tud. akadémia lev. tagja, Cs. András nemes Székely és Gócz Ilona fia, szül. 1784. ápr. 4. Körösön Háromszékmegyében; 1799 körűl került a nagyenyedi kollégiumba; a gymnasiumot 1807-ben végezte, mire a felsőbb tudományokat hallgatta. Ottani pályáját Hegedűs Sámuel egykori tanítója, később hű barátja gondos rokonszenvvel kisérte. Ez időtájban ébredt föl Csomában legelőször a vágy, hogy Ázsiát beutazza. Felsőbb tanulmányainak végeztével közönséges tanár lett a költészeti osztályban. Ez alatt a latin és görög literaturában szép haladást tett és a német s franczia klassikus munkákkal is megismerkedett. 1815 tavaszszal állotta ki a nyilvános rigorosumot, mely őt képesítette arra, hogy külföldi akadémiára mehessen. 1815. aug. 1-től 1818. szept. 5-ig Németországban tartózkodott és a göttingai egyetem hallgatója volt azon tizenöt font sterling évi segélypénzen, mely az enyedi diákok számára Angolországban gyűjtött tizenegyezer font sterlinget meghaladó összeg kamataiból került ki. Itt ismerkedett meg Eichhorn tanárral, ki ázsiai utazására még inkább buzdította. Haza érkezte után 1819. febr. kezdetén Hegedűsnek kijelenté végelhatározását. Oroszországon keresztül akart behatolni China éjszaki részébe; ezért a szláv nyelv megtanulása végett 1819 tavaszán gyalog ment Temesvárra s Zágrábba, hol több hónapig tartózkodott. Kenderessy Mihály kormányszéki taácsos, ki hű pártfogója volt, száz forinttal segélyezte külföldi utjában és ugyanannyit igért minden évre, míg azt megjárja. 1819. nov. végén indult el Enyedről, hogy a magyar nemzet eredetét és régibb történeteit kutassa. 1820. jan. 1. hagyta el Bukarestet és máj. 19. Aleppóból több karaván kiséretében, ázsiai ruhába öltözködve tovább utazott; júl. 22. Bagdadba s okt. 14. Teheranba érkezett, hol a perzsa nyelvet tanulta s némi előmenetelt tett az angol nyelvben. 1821. márcz. 1. örménynek öltözködve tovább utazott s ápr. 18. érkezett Meshedbe Khorassanban; a szomszéd tartományokban akkor uralkodott háborús villongások miatt csak okt. 20. folytathatta utját és nov. 18. érkezett Bokharába s 1822. jan. 6. Kabulba; jan. 26. Duka helységben két francziával (Alarddal és Venturával) találkozott és ezek társaságában utazott Lahorig, hova márcz. 12-ig érkezett; ápr. 14. Kasmirba, jún. 9. Lehbe; júl. 16. visszautazott Kasmirba, hol megismerkedett Mr. Moorcrofttal, ki kölcsön adta neki az Alphabetum Tibetanum nagy kötetét, melyből a tibeti nyelv szerkezetét megtanulta. 1823. máj. 2. vált meg Kasmirtól és Moorcrofttól és Ladak tartományba visszatéerve Leh városát jún. 1. érte el; innét Kalon miniszter ajánló levelével a yanglai Lámához jún. 26. érkezett és 1824. okt. 22-ig a zanskari zárdában tartózkodott, hol a tibeti irodalmat tanulmányozta; ekkor a havasi szorosokon áthatolva, nov. 20. eljutott Sabathuba. Ezentúl a keletindiai kormány látta el rendes havi fizetéssel. 1825. jún. második tibeti útjára indult, hol 1827. januárig tartózkodott, mikor visszatért Sabathuba. Még ugyanazon évben harmadszor utazott Tibetbe és a kanumi zárdában 1830-ban bevégezte tibeti tanulmányait. 1831. máj. 5. már Calcuttában volt és a tibeti nyelvtant a lexikonnal együtt sajtó alá rendezte. 1834. febr. 30. az Asiatic Society tiszt. tagjának egyhangulag megválasztotta. (A m. tud. akadémia 1833. nov. 15. igtatta lev. tagjai sorába.) 1835. nov. elhagyta Calcuttát, hogy tanulmányait folytassa; 1836. márcz. elején már Jalpigoriban a sikkimi határ szélén a Himalaya közelében volt; itt három hónapig időzött a bengali nyelv megtanulása végett. Ezután visszatért Titalyába s ott a benszülöttek kunyhóiban tartózkodott 1837. novemberig, midőn visszatért Calcuttába, hol az Asiatic Society helyiségében lakott, mint a társaság könyvtárnoka. Hivatala mellett nyelvészeti tanulmányait folytatta s tudományos czikkeket adott nyilvánosságra; a missionáriusok számára liturgiát, zsoltárokat és imakönyvet fordított tibet nyelvre. 1842 elején végkép elhagyta Calcuttát és kelet-éjszaki irányban Lassa felé indult; márcz. 24. érkezett Darjilingbe, mely hétezer lábnyi magasságban fekvő határállomás az angol birodalomban. Lassan és szokása szerint szegényesen, tehát alkalmasint gyalog utazván, ápril 6. már lázban szenvedett, mely 11. végett vetett életének. A bengaliai Asiatic Society hamvai fölött emlékkövet emeltetett, mely nyolczszögű hétlábnyi magas, környezve szomorú fűzfával és rózsabokrokkal; az angol fölirás fehér márványtáblára van vésve. Hazája nyelvén kívül a héber, arabs, sanskrit, pushtu, perzsa, görög, latin, szláv, német, angol, franczia, orosz, tibeti, hindustani, mahratta és bengali, tehát összesen tizenhat nyelvet tanulmányozott; úti könyvtára ezen nyelvek mindegyikéből tartalmazott szótárt s mindegyikben sajátkezű jegyzései voltak. Eleinte Magyarországból, különösen az akadémiától nyert segélyt, ezt Esterházy herczeghez és Döbrenteyhez intézett leveleiben megköszönte s az angol kormány által megtéritett összegből egyéb pénzkészletével együtt a hazába visszaküldötte. 1835-ben a m. tud. akadémiától ismét 200 arany, Nagy-Enyedről pedig 450 arany érkezett Csomához; ő azonban még azon évben az Akadémiának 200 arany alapítványt küldött; a nagyenyedi kollégiumhoz intézett leveléhez 450 aranyat csatolt szintén Kenderessy-Csoma alapítványként; 100 aranyat ajándékozott a kézdi-vásárhelyi katonai nevelőintézetnek. Rokonai később a nekik jutott örökségből még 100 frtot tettek le a körösi helységi iskola számára.

Levelei: 1820. decz. 21. Teheranból Nagy-Enyedre, hova 1821. márczius 18. érkezett. (Hon és Külföld 1842. 407. l. Vasárnapi Ujság 1874. 37. sz. a Kolozsvári Ellenzék 1887. 299. sz.); 1835. júl. 18. Calcuttából (a 450 arany alapítványról és tibeti nyelven irt két munkájáról tesz rendelést. Erdélyi Hiradó 1836. 15. sz. Jelenkor 1836. 18. sz. Haza s Külf. Tudósítások 1836. 18. sz. Rajzolatok 1836. 18. sz.)

A Journal of Asiatic Society of Bengal-ban (1835. máj.) egy tibeti felirás fordítását közli.

Munkái:

1. Essay towards a Dictionary Tibetan and English. Calcutta, 1834.

2. A Grammar of the Tibetan Language in English. U. ott, 1834.

3. Körösi Csoma Sándor dolgozatai. Összegyűjtötte és életrajzzal bevezette dr. Duka Tivadar. Bpest, 1885. arczk. (Ism. Kereszt. Magvető. 1885.: Egyetértés 310. 313. Nemzet 315. Bud. Hirlap 354. 357. sz. Vasárnapi Ujság 51. sz. Bud. Szemle XLIV. Egyet. Philolog. Közlöny X. Angol eredetiben szintén Duka adta ki: Life and Works of Alexander Csoma de Körös, London, 1885. arczk. Ism. Journal d. Savants 1887. 673. Ism. 1885: Egyetértés 155. 190. sz. M. Polgár 209.)

Arczképe: Rusz által fametszetben, Duka Tivadar, Körösi Csoma Sándor Dolgozatai mellett 1885.

Tudományos Gyűjtemény 1820. X. 1821. IV. V. 1825. I. 1826. IV. IX. 1830. II. 1833. I. X.

Quaterly Oriental Magazin, Kalkutta, 1825. márcz. füzet.

Archiv für Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst. Wien, 1826. (Reisen eines Siebenbürgers in Tibet.)

Unterhaltungsblatt. Pressburg, 1826. 67. sz.

M. Kurir 1826. I. 11. 39. sz. II. 26. 43. sz. 1829. I. 39. sz. 1830. I. 1. II. 8. sz. 1831. II. 22. 41. sz.

Hasznos Mulatságok 1826. II. 21. 1829. I. 36. II. 49. sz. 1830. I. 17. sz. 1842. 67-70. sz.

Gemeinnützige Blätter 1829. 35. sz. 1836. 8. 18. sz.

Aerenlese. Pressburg, 1830. 12. sz.

Nemzeti Társalkodó 1832. II. 63. sz.

Társalkodó 1833. II. 339. l. (Kállay F.) 1834. 83. 91. 1842. 72. sz.

Jelenkor 1833. 3. 1834. 84. 1836. 7. sz. (Cs. S. tibeti nyelv grammatikája és szótára.) 1842. 56. 1846. 14. sz.

Fillértár 1835. 34. 35. sz.

Tudománytár 1835-1837.

M. Tudós Társ. Névkönyve 1839. 127. 1843. 202. 225. l.

Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde. Kronstadt, 1839. 20. sz. 1856. 16. sz. Oesterr. Beobachter 1842. (Hügel K. báró.)

1842: Nekrolog és Cs. életrajza. P. Hirlap 190. szám (Hegedűs Sámueltől). Mainzer Unterhaltungsblatt 135-237. sz. Mult és Jelen 61. 68. 70. sz. Nemzeti Ujság 56-58. sz. Hirnök 56. 60. sz. St-Petersburger Zeitung 233. 236. (A. Csoma de Körös und Reguly Antal, Magyaren die nach den Ursitzen ihrer Väter forschen. Különnyomatban is.) Világ 90. sz. (Kállay Ferencz.) 4. 7. sz.

Journal Royal Asiatic Society Vol. I. 128. II. 1844. (Életrajza Kennedítől.)

M. Tudós Társ. Évkönyvei VI. (Toldy F.) VII. 1844. arczk. (b. Eötvös József emlékbeszéde.)

Archiv für Siebenb. Landeskunde II. 1845.

Jahrbuch des deutschen Elements in Ungarn I. 1846. (Rumy.)

Revue des Deux Mondes 1847. júl.

Ujabbkori Ismeretek Tára 1850. II.

Uj Magyar Muzeum I. 1850-51. 140. l. (Jerney.)

Vasárnapi Ujság 1855. 19. 1860. 26. 1869. 49. sz. arczk. 50. sz. (Cs. utolsó óráiban. Dr. A. Campbell tudósítása.) 1870. 9. sz. 1874. 1878. 49. 50. sz. (Sirköve, képpel.) 1882. 24. sz. 1888. 51. sz. (Hübner báró.)

Wiener Zeitung 1856. 3830. sz. (Tárczában: Orientalia.)

M. Posta 1857. 117. 135. 137. (Duka T.) 138. sz. (Zajzoni.)

M. Akad. Értesítő 1858. X. sz. (Duka T.)

Delejtű 1859. 365. l. (Hagyatéka.)

Emich Gusztáv Nagy Naptára 1860. Képpel.

Budapesti Szemle XXI. 1864. (Duka Tivadar, Adalék életiratához.) 1884. XXXIX. (Duka T.)

Győri Közlöny 1864. 102-104. sz.

Sürgöny 1865. 18. sz.

Hazánk és a Külföld 1866. 2. sz. (Utlevele.)

Orbán Balázs, Székelyföld III. 153. l.

Toldy Ferencz, Irodalmi Beszédei I. 1872. (Gyászbeszéd.)

Athenaeum 1874. 14. sz. (Sámi Lajos.)

Literarische Berichte aus Ungarn 1877.

Magyarország és a Nagyvilág 1878. 46. sz. 1880. 48. sz. (Sirja, négy rajzzal.)

Nemzet 1883. 89. (Thewrewk Emil.) 106. sz. (Csoma ifjusága, Horváth Miklós bárótól)

Aradi Közlöny 1886. 115. sz.

Keresztény Magvető 1887. (gr. Kuun Géza.)

Jakab Elek, Dr. Duka Tivadar könyve Körösi Csoma Sándorról. Bpest, 1888.

Beőthy Zsolt, M. Nemz. Irodalom Tört. Ism. II.

Petrik Bibliogr.