Kezdőlap

Déry István,

szinész és a magyar szinészet alapítóinak egyike, később a diósgyőri királyi koronai uradalom tiszttartója, született 1792-ben Szekszárdon Baranyamegyében; neje ezt irja róla: «Mikor én a szinházba kerültem, Déry úr már rég szinész volt. Ő Pesten járt iskolába s szekszárdi születésű volt. Sem atyja, sem anyja nem élt már, de férfi testvérei voltak többen. Mikor az iskolákat végezte, kedve jött a szinészethez és szinész lett. Mint mondá, eleget pirongatta érte legöregebb bátyja Déry János, ki professor volt Szekszárdon; de nem ért semmit, ő szinész maradt; adta az intrikusokat, másodszerelmeseket, énekelt is jól és játszott minden néven nevezendő hangszeren összevissza.» 1813-ban elvette Széppataki (Schenbach) Rozália szinésznőt, kitől évekig elváltan élt. 1817-ben visszavonult a szinpadtól és kincstári uradalmi tisztviselő lett. Meghalt 1862. jan. 8. 72. évében Diós-Győrben.

Fordított szindarabjai: Asszonyi érdem (Mária vagy az asszonyi érdem), vígj. 3. f. Ziegler Fr. W. után (Előadták Pesten 1810. jan. 29. 1813-ban kétszer és 1814-ben is egyszer, Székesfehérvárt 1814.), Estvéli óra, vígj. 1 felv. (1810. aug. 22. és 1811-13.), Péter czár utazása vagy a livoniai asztalos (Katinka), érz. j. 3 felv. Kratter (Ziegler Fr.) után (Pesten 1810. okt. 1. 1812. Budán 1834. jún. 29. 1835. Kézirata a n. szinháznál), Gyökeres orvoslás (Szerelemféltő orvoslás), vígj. 3 felv. Weissenthurn Johanna után (1811. okt. 7. 1812-13. és Budán 1834-35. 1836. júl. 9. Pesten, 1838. jan. 2.), Szenvedő Ida, nézőjáték (vitézi dr.) 4 felv. Kotzebue után (Pesten 1813. decz. 2. 1814. Miskolczon 1832. febr. 25. Budán 1834. jan. 11. 17. 1835. Kézirata megvan a nemzeti szinháznál), Hedvig, a bandita mátka, vagy háladatosság példája, dr. 3 felv. Körner után. (Székesfehérvár, 1814. nov. 8., Kassán, 1835. ápr. 18., Pesten, 1837. okt. 28. 1838. febr. 24. 1839. máj. 13., kézirata a nemzeti szinháznál), A fösvény atya és a pazarló fiú, vígj. 3 felv. Lembert kir. udvari szinjátszó után (Miskolczon, 1832. okt. 6. Debreczenben 1832. okt. 28.), A világító torony, szomj. 2 felv. Houwald Erneszt után (Miskolczon 1833. márcz. 5.), Stuart Mária, szomj. 5 felv. szabadon ford. Schiller után (Budán, 1835. jún. 20. Debreczen. 1836. jan. 9.), A helvecziai család (Svájczi család), dalj. opera 3 felv. francziából Castelli, zenéje Weigeltől (Kassán, 1835. decz. 5. Debreczenben, 1836. márcz 12.), Tizenhat évű királyné, szinj. 2 felv. francziából Hell Tivadar (Budán 1835. máj. 11.)

Honművész 1834. 52. sz. 1836. 3. 57. sz.

Déryné Naplója. Bpest, 1879. I. 73. 88. l.

Figyelő XVII. 150. l.

Bayer József, Nemzeti Játékszin Tört. I. II., egykorú szinlapok a n. múzeumban és gyászjelentés.