Kezdőlap

Dollinger Gyula,

orvosdoktor, egyetemei rendkivüli tanár, szül. 1849. ápr. 10. Budapesten; középiskoláit a kegyesrendiek pesti gymnasiumában, orvosi tanulmányait u. ott az egyetemen, a 4. tanév első felét Bécsben, a másodikat Berlinben végezte. 1874. jún. kór-szövettani tanársegéd lett; 1875. júl. 17. a budapesti egyetemen orvosdoktori oklevelet (sebészetit decz. 14., szülészetit 1877. jún. 16.) nyet. Az 1876-77. tanév kezdetén a budapesti egyetem sebészeti kórházában dr. Kovács József tanár mellett műtőnövendéki ösztöndíjat nyert és 1877. jún. 6. műtői oklevelet szerzett; aug. ugyanazon kórházban tanársegéd lett, mely állásától a tanév végével visszalépett. 1878. a boszniai hadjárat alkalmával a Mollináry 38. gyalogezrednél a Mokronogo melletti ütközetekben (aug. 12-14.) csapatorvosi szolgálatokat végzett; Serajevo bevétele után, az ott felállított tábori kórházban az egyik sebészeti osztályt vezette. A hadjáratból visszatérvén, mint volonteur járt be az egyetemi I. sebészeti kórházba. 1882-ben külföldi útra indult és a német-, franczia- és angolországi sebészeti s testegyenészeti intézeteket látogatta meg; visszatérvén útjából a budapesti egyetemen a testegyenészetből magántanárrá habilitáltatott és előadásait az 1882-83. tanévben kezdette meg, az első félévben az I. sebészeti klinikán, a másodikat magángyógyintézetében folytatta. 1885-ben az országos közoktatási tanács tagja, 1883. máj. a budapesti I. gyermekmenhely műtője lett. 1889. ápr. az irgalmasrend budai kórházának műtői teendőit vállalta el és 1891-ben e kórház sebészeti osztályának műtőorvosává neveztetett ki. 1891. máj. 4. egyetemi ny. rendkivüli tanári czímet nyert.

Orvosi czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Orvosi Hetilap (1874. A bélhártya izomrendszerének külső körkörös rétege), Közlemények Navratil tanár korodájából, 1876. A veleszületett csipőizületi ficzam, ugyanez németül az Archiv für Clin. Chirurgie-ban, 1877. Tanulmányok Kovács József tanár sebészeti kórodájából: A nyelv gombaforma szemölcseinek tömlős elfajulása, A térdkalács előtti nyáktömlő szemölcs, Adat a tüdőlövések kórisméjéhez, ugyanezek a Langennek Archiv für clin. Chirurgieben; 1878. Levelek Serajevóból, 1880. A húgycső függő, merevencsés részének kettőzete és ennek műtéte, ugyanez a Pester Med. Chirurg. Presse-ben, 1881. Az oldalgörnye ujabb gyógykezelése, ugyanez a P. Med. Chir. Presse-ben, Gyógyult dongaláb, tudományos körutazását tárgyaló levelek, 1882. A gacsos térd kezelésének áttekintése egy műtött eset bemutatásával, A genyedő csigolya-gyulladás korai művi kezelése, ugyanez a P. Med.-Chir. Presseben 1883-ban, 1883. Kézficzam az előkar hajlító oldalán, 1884. Masszállással kezelt kóresetek, 1885. A genyes csigolya-gyulladás korai művi kezelése, ugyanez a W. Med. Wochenschriftben, Adatok a csigolyagyulladás tanához, ugyanez a P. M. Ch. Presseben, Adatok a ferde nyak kórokához és gyógykezeléséhez, ugyanez a P. M. Ch. Presseben, Adatok a gerinczoldal-görnye gyógykezeléséhez, Adatok a gacsos térd gyógykezeléséhez, különös tekintettel a Macewen-féle bütyök feletti osteotomiára, ugyanez az 1886. Wiener Med. Wochenschriftben, 1886. A hydrorrhachis osteoplasticus műtéte, ugyanez a W. Med. Ch. Presseben, Massage-zsal kezelt kóresetek, ugyanez az 1888. W. M. Ch. Presseben, 1887. Örök lékenyek-e a veleszületett és a később szerzett elferdülések? Ugyanez a W. Med. Wochenschriftben, Az angolkóros alszárelhajlások kezelése csontátvéséssel, 1888. Az első 130 térdizületi zsugorodás és merevségnél tett kórtani gyógykezelési tapasztalataim, 1889. Adatok a gümőkóros csontbántalmak jodoformkezeléséhez, ugyanez a Centr. f. Chirurgie-ban, Adatok a gümőkór öröklési kérdéséhez, ugyanez a Centr. f. Chirurg.-ban, 1890. Az alsó végtagokon végzett osteotomiáról, Néhány szó a draincső nélküli sebekezeléshez, 1891. A gümős csípőizületi lob, zsugorés merevség gyógykezelése, ugyanez az 1892. Deutsche zeitschrift für orthop. Chirurgie-ban, A bélsipolyok gyökeres műtétének és a féregnyujtvány csonkításának egy gyógyult esete, 1892. A fanizület resectiója a fancsontok izületi végeinek necrosisa miatt, A Macewen-féel radicalis sérvműtét két esete, Gyomorsipolyképzés rákos bárzsingszükülés miatt); a Gyógyászatban (1880. Kovács József tanár igazgatása alatt álló egyetemi sebészeti kórház működésének kimutatása az 1877-78. tanévben), a Wiener Med. Wochenschriftben (1886. Messungen zur Gypspanzerbehandlung der Skoliose), a Centralblatt für Chirurgie-ban (1888. Das Zurückbleiben im Wachsthume der kranken Exremität bei tuberkulöser Kneigelenksentzündung, 1889. Wann soll der tuberculose Wirbelabscess geöffnet werden, 1891. Schenkelhalsbruch geheilt mit Silberdrahtnath, Ein Fall von Spondylosithesis), a M. Orvosok és term. Munkálataiban (XX. 1880. A hugycső merevencses részének kettőzete és ennek műtéte), a Term. Közlönyben (1887. 1890-91. czikkek), a M. Orv. Archivumban (1891. A hűdött izületek műtéti rögzitése gyermekhűdésnél, ugyanez a Centr. f. Chir.-ban, francziául is megjelent, Az erős állandó villamos áram hatása az idült gümős izületi lobokra.) Mind ezen czikkek különlenyomatban is megjelentek.

Munkái:

1. A massage, gyakorló orvosok számára. Bpest, 1884. (Orvosi könyvkiadó-társulat Kiadványa XLIV. Ism. Orv. Hetilap. 2. átdolg. és magyarázó kórtörténetekkel bőv. kiadás. U. ott, 1887.)

2. Az emberi test elferdüléseiről. U. ott, 1887. (Népszerű term. előadások Gyűjteménye 58.)

3. Die Massage für praktische Aerzte und Mediziner. Stuttgart, 1890.

4. A gyermekek egynehány elgörbüléséről. Bpest, 1890.

5. Orvosi jelentés az ifjuság testi neveléséről. U. ott, 1890.

6. Az ifjuság testi neveléséről. U. ott, 1891. (Két jelentés; a második Suppan Vilmosé. Ugyanez németül. Stuttgart, 1891.)

7. A gyermek testi ápolásáról. (Bpest, 1891. Többekkel együtt.)

8. A IV. szünidei orvosi cursus tervezete. 1891. szept. 7-től 19-ig bezárólag. U. ott, 1891.

M. Könyvészet 1886-87. és önéletr. adatok.