orvosdoktor, egyetemi magántanár és gyakorló szemorvos, Goldziher Ignácz unokabátyja, szül. 1849. jan. 1. Köpcsényben Mosonmegyében; a gymnasiumot Pozsonyban, Pesten és Bécsben végezte; az orvosi tudományokat Bécsben és Heidelbergában hallgatta. Bécsben főleg Brücke Ernő élettani s Stricker Salamon Kór- és szövettani laboratóriumaiban dolgozott; Heidelbergába főleg azért ment, hogy Helmholtz Hermann nagy physiologusnál és Becker Ottó szemésztanár klinikáján képezhesse ki magát. 1871 végén Bécsben orvosdoktor lett; 1872-ben ismét Heidelbergába ment, hol Becker Ottónál mint tanársegéd két évig működött; azután Berlinbe és Prágába ment további kiképezése végett. 1874 végén Budapesten mint gyakorló szemorvos telepedett le; 1878-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett és azóta folytonosan tanít. 1883-ban már magántanárokkal együtt az általános poliklinikát alapította, melyben azóta gyakorlati tevékenységet fejt ki. 1885. okt. a vöröskereszt-egyesület igazgatósága az Erzsébetkórháznak szemész főorvosává nevezte ki.
Értekezései és czikkei a következő folyóiratokban és gyűjteményes munkákban jelentek meg: Pflüger's Archiv für Physiologie (1870. Zur Kenntniss des Elektrotonus), Centralblatt für med. Wissenschaften (1872. Zur Aetiologie der Netzhautablösung, 1875. Die Atrophie der Choroidea und ihre Beziehungen zu den ektatischen Processen des Augapfels), Graefe's Archiv f. Ophthalmologie (XIX. 1873. Die Geschwülste des Sehnerven), Archiv f. exper. Pathologie (1874. Über Implantationen in die vordere Augenkammer), Pester med.-chir. Presse (1874. Über Pyramidalstaar, Beiträge zur patholog. Anatomie des Auges és magyarúl a Szemészetben), a Graefe-Saemisch-féle Handbuch der Augenheilkundeban (1874. Anatomie der Linse. Arnold Gyula tanárral együtt) Szemészet (1874. a látideg dagjai, Adatok a szem kórboncztanához, mindkettő a Pester med.-chirurg. Presseben is, 1877. Adatok a pterygium boncztanához, 1892. A balneologia szerepe a szemészetben), Centralblatt f. pract. Augenheilkunde (1877. Die Atrophie der Choroidea und die intraoculare Drucksteigerung, 1878. Histologie des Pterygiums, 1882. Lymphadenitis conjunctivae, 1883. Die Nerven der Suprachoroidea, 1884. Streptothrix Försteri, 1890. Einfachstes Verfahren gegen Ptosis, 1893. Tuberculöse Geschwulst in den Vierhügeln), Klinische Monatsblätt. für Augenheilkunde (1877. Zur patholog. Anatomie der Ciliarnerven, 1879. Über eine von der Membrana limit. intern. ausgehende Geschwulstform) Orvosi Hetilap (1878. A glaucomatan mai állásáról, A sugáridegek kórbonctanához, 1880. A szarucsap, 1886. A galvanocausticus kezelési módszer a szemészetben, 1887. Elsődleges sarcoma a sugártestben, A szemháttér Hutchinson-féle elváltozásáról, 1888. Bujakóros kötőhártyalobról, 1892. A szemteke különös puhaságával járó phlyctenás szaruhártyalobok, 1893. A retinitis proliferans kórtanához, A könyelválasztás élettanához. Veleszületett rendetlen szemhéjmozgás), Archiv of Ophthalm. (1880. Ossifications in the eye), M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1879. a sympathicus szemgyulladás), Wiener med. Wochenschrift (1881. Über Schussverletzungen der Orbita, 1888. Über angeborenen Cataract und das Sehenlernen Blind geborener, Sogenanntes praecorneales Gefässnetz), Orvos-egyesületi előadás (1882. Choroiditis disseminata). Budapesti kir. orvos-egyesület Évkönyve (1884. Retinitis syphil plastica. 1885. A macula lutea eddig még nem ismert elváltozása), Eulenburg-féle Realencyclopädie f. d. ges. Heilkunde (1885. Die Anatomie des Auges és Perimetrie, 1894. Choroiditis, Cyclitis, die Brillenlehre), Természettud. Közlöny (1892. A balneotherapia a szemészetben), Revue génér ďOphthalm. (1894 Un symptome jusqu'ici inconnu de la paralysie faciale complète.) Több kisebb czikk és birálat a hazai s külföldi szaklapokban.
Munkái:
1. A szaruhártya szalagszerű elhomályosodásáról. Bpest, 1879. (Értekezések a természettudom. köréből IX. 17.)
2. Die Therapie der Augenkrankheiten. Stuttgart, 1881.
3. Az idült ragályos szemgyuladások. A trachoma. Klinikai tanulmány. Bpest, 1888. (Németűl Bécs, 1888.)
4. Über die Anwendung des Atropins in der Augenheilkunde. Bécs, 1888. (Különnyomat a Pester Mediz. Chirurg. Presseből).
5. Donders F. C. Bpest, 1889. (Emlékbeszéd a budapesti kir. orvos-egyesület közülésén.)
6. A szemészet kézikönyve. Kiadta tagjai számára a m. orvosi könyvkiadó-társulat Bpest, 1891. (Orvosi kézikönyvek gyűjteménye III. Az első s eddig egyetlen magyar szemészi tankönyv.)
Acta reg. scient. Univers. Hung. Budapestinensis. Bpest, 1882. I. 36. l.
M. Könyvészet 1890.
Budapesti kir. m. tudom.-egyetem tanárainak Munkássága 1886-91. Bpest, 1891. 50. l. és önéletrajzi adatok.