Kezdőlap

Groó Vilmos,

magyar kir. tanfelügyelő, szül. 1843. okt. 8. Krompachon Szepesmegyében; a gymnasiumot és akadémiai tanfolyamot Kézsmárkon és Eperjesen végezte; a harmadik évben megbízatott egész évre az eperjesi ág. ev. fiiskola 3. és 4. osztályainak vezetésével. 1866-ban nevelői állást vállalt Tisza-Roffon, honnét 1869 elején b. Eötvös József képzőintézeti tanárjelölt minőségben a poroszországi tanárképzőkbe küldte ki államsegélylyel. Hentschel (Pestalozzi tanítványa) és Hill (siketnéma intézet igazgatója) módszereinek megfigyelése mellett, paedagogiai tanulmányútat tett Németországban több tanítógyűlés, tanítóképző s falusi iskola látogatására. Egy év mulva a Kehr igazgatása alatt levő gothai tanítóképzőbe ment és ott négy hónapig tanított, mint már a weissenfelsi gyakorló-iskolában is. Hazatérve útjába ejtette a rajna-vidéki és svájczi tanítóképzőket és részt vett a német ált. bécsi tanító-gyűlésen. 1870-ben a znióváraljai állami tanítóképző szervezésével és igazgatásával, 1876-ban a gömör-kishonti tankerület felügyeletével bízatott meg. A magyar nyelv terjesztése által a tót iskolákban dicséretes érdemeket szerzett. Képzőintézeti növendékeit gyakoroltatta a kézi munka s házi ipar különböző ágaiban, mi a znióváraljai műfaragó tanműhely felállítására vezetett. Tíz év alatt (1876-86) 35 új, többnyire szakiskolát szervezett, a rajztanítást 169, a női kézimunkát 118, a háziipart 125 iskolába hozta be.

Paedagogiai czikkeket írt a Néptanítók Lapjába (1869. A tanulók mint segédek az iskolában, Két nap egy porosz falusi iskolában sat. 1870. Két óra Klauwell A. lipcsei tanító iskolájában, 1874., 1883., 1887. Könyvism.), a M. Tanügybe s a vidéki lapokba.

Munkái:

1. Gömör-Kishont t. egyesült megye népoktatási állapota az 1878-ik évben. Rimaszombat. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879.)

2. Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására tót ajkú népiskolákban. Tanítók számára. Bpest. 1880-81. Két rész.

3. Magyar olvasó és gyakorlókönyv tót ajkú népiskolák számára. I. rész. Bpest, 1881. (Mind a két munka horvát, vend, orosz, rumén és sáros-zempléni tót kiadásban is megjelent. Bpest, 1882.)

4. Mennyiben tehető az olvasókönyv a népiskolai oktatás súlypontjává? Mily vezérelvek szerint szerkesztessenek az olvasókönyvek s hogy állíttassanak elő? Bpest, 1883.

Verédy, Paedagogiai Encyclopaediája 327. l.

Horváth Ignácz Könyvészete 1882. XII., CXIII. l., 1883. XLIII. l.

Paedagogiai Zsebnaptár 1887-88. arczk.

Kiss Áron, M. Népiskolai tanítás története 321. l. és önéletrajzi adatok.