Kezdőlap

Gulyás Lajos,

ev. ref. lelkész, G. István iparos és Keszi Hajdu Anna fia, szül. 1843. febr. 26. Szentesen Csongrádmegyében; 1856 őszén a szarvasi gymnasiumban kezdte tanulását és folytatta a debreczeni főiskolában (1861-67). Ezután 1870. aug. 1-től 1871. febr. 1-ig ugyanott senior volt. Különböző iskolai hivatalokat viselt, tanított az elemi, majd a polgári (reál) iskolában, mint vallástanár a gymnasiumban, mint helyettes a theologián és tanítóképzőben. Az ifjuság szépirodalmi önképző-társulatának és részben az általa alapított hittanszaki önképzőtársulatnak több évig elnöke volt. 1871 elejétől 1873. ápr. közepéig Révész Bálint püspök mellett segédlelkész volt. Ezzel egy időben a kolozsvári egyetemre távozott Ladányi Gedeon helyett a debreczeni főiskolában a közép- és újkor történetét adta elő. 1873. ápr. 27. foglalta el a nagy-bányai lelkészi állomást. 1875-ben avattatott föl lelkésznek, mely alkalommal 55 lelkésztársa őt választotta ünnepi szónokúl. 1881-ben a nagybányai egyházmegye tanácsbirája lett. 1886-ban a kisújszállási népes egyház választotta meg lelkészének; azóta ott működik. 1891-ben a heves-nagykunsági egyházmegye megválasztotta tanácsbirájává s a jász-nagykun-szolnokmegyei népnevelési bizottsági taggá.

Czikkeket írt a Debreczeni Prot. Lapba, a Nagybánya és Vidékébe (a 70-es években vezérczikkeket sat.) s más lapokba is többször álnév vagy jegyek alatt; a M. Prot. Egyházi s Iskolai Figyelőnek (1879-87) munkatársa, a Czelder Márton által szerkesztett Evangyéliumi Lelkészi Tárnak (1880-88) főmunkatársa volt; ebben több eredeti s németből fordított vagy átdolgozott műve jelent meg; rendes munkatársa a Rácz Károly által szerk. Szabad Egyháznak (álnév alatt) és 1893. nov. 26. óta a Kisújszállás és Vidékének.

Munkái:

1. A megfeszített Krisztus. Beköszöntő beszéd Nagybányán ápr. 27. Debreczen, 1878. (Tiszta jövedelme a ref. iskolák fölszerelésére).

2. Ima Deák Ferencz gyászünnepén. Nagybánya. 1876.

3. Halotti beszéd Hegymegi Szendi János gyógyszerész felett. Nagybánya 1880.

4. Ragyogó csillag. Halotti beszéd. Debreczen, 1887.

5. Halotti ima néhai Balogh Mariska hajadon leány temetése alkalmára. Szolnok, 1887.

6. Ima egyházmegyei gyűlés napjának reggelén. Kisújszállás, 1891.

7. Koszorú Kiss László nője néhai Zsoldos Zsuzsánna koporsójára Kisújszálláson 1893. okt. 18. végbement temetése alkalmából Kisújszállás, 1894.

8. Kossuth Lajos emlékezete. Halotti ima és beszéd, írta és elmondta Kisújszálláson 1894. ápr. 1. Kiadta Kisújszállás város a Kossuth-szobor alap javára. Kisújszállás.

9. Olajág. Néhai Bordács Imre sírjára. Kisújszállás, 1894. febr. 9. Bpest, 1894.

Kéziratban egy kötet ima s halotti beszéd.

Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.