Kezdőlap

Hamary Dániel (kis-igmándi),

orvosdoktor, nyug. m. kir. honvéd törzsorvos, Hamar Dániel kalaposmester és rév-komáromi Patkó Lidia fia, szül. 1826. márcz. 25. Tatában Komárommegyében; (a család ősnemes családból a Székelyföldről Futásfalváról származott). H. iskoláit a tatai ev. ref. elemi iskolában kezdte s hogy a német nyelvet is megtanulja, szülei Ó-Budára adták, hol tíz hónapot töltött; a gymnasium öt osztályát a tatai gymnasiumban járta; a VI. osztályt (poesist) magántanulóként végezte. 1843-ban a VII. osztályba (logica) Pápára az ev. ref. collegiumba ment, hol Tarczy, Bocsor, Széki és Zádor voltak tanárai. Az ifjúság főiskolai könyvtárának két évig könyvtárnoka s az önképző-társulatnak egyik jegyzője volt; itt két munkájáért dicséretet nyert és a társulatnak Bajza cz. kézirati lapját szerkesztette. A jogot is elvégezvén, 1847-ben az orvosi pályára lépett Pesten. Az 1848. márcziusi napokban élénk részt vett a fővárosi ifjúság mozgalmaiban s Vasvári Pállal baráti viszonyba lépett. Jelen volt a 12 pont proklamálásánál s Tancsicsnak budai fogságából kiszabadításánál. A mozgalmas időkben az iskolák hamarabb véget értek, mire ő szülőföldére ment és az alakulóban volt tatai nemzetőrök közé lépett és a komárommegyei nemzetőrökkel, atyjával és két testvérével részt vett a schwechati csatában. Ezután a komáromi vártüzérekhez állott, később mint tűzmester Krivácsi alezredes parancsnoksága alatt írta annak napi parancsait; jelen volt az 1849. júl. 2. és 11. csatákban és a várfeladás előtti napokban tüzérhadnagyi rangot nyert. A szabadságharcz után (míg 1847-ben 90-en kezdették) 30-an folytatták nov. Pesten az orvosi pályát; ezek közt H. is. Sok zaklatásnak volt kitéve, sőt több heti fogságot is szenvedett. 1853-ban végezte az orvosi cursust és a szegény gyermekkórházban dr. Bókay János mellett másod-assistens lett. 1854-ben orvossebész-doktorrá avatták s Tatában mint gyakorlóorvos működött. 1858-ban a tó partján fürdőt építtetett; a tatai ev. ref. egyház megválasztotta előljárójának; később az előljáróság jegyzője lett és a ref. iskolában könyvtárt alapított. 1859-ben Kazinczy-ünnepet rendezett, 1861-ben Tata-Tóváros tanácsosa lett, mely tisztéről az év végén leköszönt. Az 1863-ban keletkezett Neszmélyvidéki borász-társulat megválasztotta tagjává s pénztárnokává. A magyar orvosok és természetvizsgálóknak 1863. Pesten tartott nagygyűlésén előadást tartott és az orvosi segítő-egyesület tervét elkészítette; a Kisfaludytársaság alapítói közé lépett. Az 1864-ben alakult magyar orvosi könyvkiadótársulat alapító tagja lett (200 frttal). A budapesti kir. orvosegylet levelező tagjává választotta. Tatában kaszinó létrejöttét eszközlé (ennek 1870-ben elnöke lett). 1867-ben Komárommegye tiszteleti főorvossá választotta; a tatai honvédegyletet megalakítá s ennek főjegyzője lett. 1869-ben honvéd ezred-orvossá neveztetett ki a tatai m. kir. 64. zászlóaljhoz. 1870-ben a tatai ev. ref. előljáróság a ref. iskolaszék elnökévé választotta. 1871. júl. 13. honvéd dandárorvossá léptettetett elő Sopronba, hol Ballagi Károly tanfelügyelő barátjával a magyar nyelv ügyét mozdította elő. A m. orvosok és természetvizsgálók XVI. nagygyűlésére 1872-re titkárúl választatott, az 1874. Győrött tartott nagygyűlésen pedig 20 aranyat tűzött ki jutalmúl az 1848-74-ben magyar nyelven megjelent orvosi munkák könyvészeti kimutatására; ez évben Budapestre helyeztetett át az I. honvéd dandárparancsnoksághoz, a budapesti orvosi kör pedig igazgató tanácsa tagjává választotta. 1874. decz. 2. Hamar vezetéknevét, ő felsége engedélyével, nemességének épségben tartása mellett, Hamaryra változtatta. 1876. okt. 30. Székesfehérvárra helyeztetett át az V. honvéd-kerületi parancsnoksághoz, hol a törzsorvosi teendőkkel bizatott meg. 1882-ben mint az I. honvédkerület törzsorvosa s egészségügyi előadó, Budapestre helyeztetett át. 1885-ben közreműködésével megalakult a budai evang. református egyház. 1889 körül nyugalomba vonult. Meghalt 1892. február 21-én Budapesten. A föntebb elsoroltakon kívül még több tudományos és emberbaráti társulatnak alapító s igazgató választmányi tagja volt.

A Pesti Divatl. (1844-46.) lépett föl az irodalomban epigrammáival; írt költeményeket, beszélyeket, ismeretterjesztő, politikai, aesthetikai és szakczikkeket a következő lapokba, emlékkönyvekbe s folyóiratokba: a győri Hazánk (1845. 1847), Életképek (1847-48), Munkások Ujsága (1848), Márczius Tizenötödike (1848), Közlöny (1848. tatai levelek), Komáromi Értesítő és Komáromi Lapok (1849), Romemlékek (1851), Hölgyfutár (1851. Vegytani elmélkedések, Művészet, Görög vallás, Hangászat, Szinészet, Lyrai költészet, 1852. Tánczművészet, Szobrászat, Építészet, Festészet, A szépről, 1853. A pesti három czigánybanda, Művészet czélja, Természet, A természeti szép, 1854. A művészi szép, Az idealis arczok), Müller Gyula Nagy Naptára (1853. Az osztrák birodalom legnevezetesebb ásványvizeinek kivonatos ismertetése orvosi tekintetben), Vas Gereben Nagy Naptárában (1854. A betegségek okairól), Vasárnapi Ujság (1854. Canrobert tábornok, A vakokról, 1856.), Pesti Napló (1854. 211., 240., 269. sz. Tata és Vidéke, 278. sz. könyvism., 1855-67. tatai levelek és könyvism.), M. Sajtó (1855. tárczaczikkek és levelek Tatából, 1856-57.), Kelet Népe (1856. 318. sz. Ujszülöttek gyöngesége), Kalauz (1856), M. Néplap (1856. költ.), Budapesti Viszhang (1856), Tanodai Lapok (1856. Népszerű egészségtan, 1857. Illemtan és könyvism.), Napkelet 1857-58, költ. és epigrammák), Győri Közlöny (1857. költ. és levelek, 1882. Levél a Gy. K. 25 éves jubileuma alkalmával), Nővilág (1857-58.), Orvosi Hetilap (1857. Sajátságos lefolyású görvélykór, 1858. Alszár fekélyek, 1859. Ördög-látás, 1860. Szúrtseb., 1861. Könyvism., 1862. Kanyaró járványról, 1863. A pokolvar, A csúzos derme, 1865. Gyógyszerhatások, 1866-67. Magángyakorlati naplómból), Prot. Egyh. és Iskolai Lap (1858. Önadóztatás a domestikára, 1859-60.), Magyarország (1861). Gyógyászat (1861. Haldokló öngyilkos, 1862. Kórházi tapasztalatok Tatából, 1863. A szívbetegségek főjelei s következményei, 1864. Szívsorvadás, Szívizomlob, Szívtúltengés, sat., 1865. Idült gégehurut, Szívtágulat, Ideges szívdobogás, Szívdag, A szívbillentyűk és nyilások bántalmai, 1866. Függérlob, Ütérlob, Visszérlob, Nyirkedénylob. 1867. Az 1866. évi cholera Tatában sat., 1868. A kehrángás, 1869. Guta ütési, majd nyavalyatörési harmadnapos váltóláz egy esete, 1870. A művi termékenyítés kérdéséhez, 1871. Állgörcs és derme, kedélykóros egyénen, 1872. Késlekedő, mindennapos, veszélyes váltóláz egy esete, Felismerhetők-e mindég azonnal a veszélyes váltólázak, 1873. Styrax, a rüh ellen, 1875., 1883-84.), Hazánk s a Külföldben (1867-68. Komáromi napok), A Honvéd (1867. A komáromi várőrség utolsó szép napja, A komáromi nemzetőrök jegyzőkönyve 1849-ben, 1868. 1870-73. Schiffler Ferencz m. kir. honvéd alezredes és Titteldorf József m. kir. honvéd őrnagy életrajza, Tata, 1870. jun. 16. H. E. O. aláirással, A Komáromi Lapok és honvéd írói, egy része a Harczi Világ cz. melléklapban), az Országos Honvéd Naptár (1868. Komáromi vár napjai s emlékek 1849-ből, epigrammák sat.), Századunk (1869. Tata nov.), Katonai Közlöny (1870. Katholikus templom-diszletek), Sopron (1871. lrodalmi emlékeink 1849-ből, 1872. Klapkainduló első fogadtatása, czikkek Vitéz Hári János és Borongó álnévvel, Hozzunk-e külföldi tanerőket hazánkba, 28. sz. A távozotthoz, költ. Göthe után és ered. költemények. könyvism.. 1873. Tüskés dalok, Elegia, Seneca arany mondásai, Apró életképek, * jegygyel is, 1874. Házi gyógyszerek és gyógymódok, elbeszélések, 1875-76. Eredeti s ford. költemények), M. Nyelvőr (1872-74. Tata vidéki népdalok és Péter Marczi népkölt., Népmesék, Féhaj), Pozsonyvidéki Lapok (1874. Dévénytől Komáromig. Huszonöt évvel ezelőtt, Multunk küzdelmeiből, Soproni levelek, Könyvism. 1875-76. Az 1849. komáromi honvédparancskönyvből, 52. sz. Néhány adat még Petőfi Sándorról, Istvánról és szüleiről), Közegészségi Lapok (1875-76. A budai honvéddandár közegészségi állapota), Szatmár (1875. Adomák Mari álnévvel), Székesfehérvár (1877-79. költemények Borongó álnévvel), Székesfehérvár és Vidéke (1877. 1879-81. Elbeszélések, gnómák, epigrammák, xeniák sat. Borongó álnévvel), Fehérvári Hiradó (1880. Eredeti s ford. költ., Álhalál vagy elrejtőzés, Irodalmi visszapillantás a pápai ref. főiskolai képző társulatra «Névtelen» aláirással, Pécsi levelek sat.) Fejérvári Szemle s Fehérvári Hiradó (1881-83. Költ. és epigrammák Borongó névvel 1884. Budavári levelek), Tata-Tóvárosi Hiradó (1881-85. Költ., eredetiek és német költőktől H. D. jegygyel), Budapesti Hirlap (1881. 56., Boros Mihály 50 éves írói jubileumának indítványozása. 170. sz, Ismeretlen emléksorok Lisznyai Kálmántól, 1882. 201. sz. Lamberg megöletéséhez, 1883. 36. sz. Pályázati eredmény, 74. sz. Kik csinálták a Márczius 15-dikét? 273. sz. Uj élet a Ludovica Akadémiában, 1884. 267. sz. A Ludoviceumból), a székesfejérvári Szabadság (1881. Epigrammák, xeniák, 1882. költ., Camoens, és Makart, Trencséni várban, elegia Kelenföldi Endre névvel, 1883. Epigr., 1884. Farsangi versek). Fővárosi Lapok (1883. 15. sz. Epigramma B. jegygyel), Bolond Istók (1883. Fakovák, Hirtelendy álnévvel), Figyelő (XXIII. 1885. Boleszny Antal életrajza), Hazánk (1886. Márczius 15-ike 1848-ban).

Munkái:

1. Nem kell szerzetes rend. Pest, 1848.

2. Orvosi vénytan. Magyarítá latinból és bővité. Pest, 1852.

3. Tüskés dalok Irta Borongó. Győr, 1863.

4. A szívbetegségek különös kór és gyógytana. Komárom, 1865.

5. Komáromi napok 1849-ben Klapka György honvéd tábornok alatt. Pest, 1869. (Előbb a Hazánk s a Külföldben 1867-68.)

6. Soprontól Mehádiáig és vissza. Sopron, 1873. (Előbb a Sopron cz. lapban.)

7. Apró életképek. Székesfehérvár, 1879.

Álnevei s jegyei a már említetteken kívül: Futásfalvi Jenő, Piros Pista, Hajnal csillag, Szerelmes zivatar, Egy választó, Vad Moraj, A körpáholy belső titkos tanácsosa, H....i D., -hd-, H.... Mari, Z....n., Marietta, Fánni, A régi jó, Melinda, Zordon, Z., -25-, Rendetlen levelező, Főszegi, Don Gunárosz, Intrepid, Rohamol, Belizár, Fiumei, Izmén, Egy tatai műkedvelő, r. t., Ő az., Állj! ki vagy?, H....y, h+d., F. H., Bukaresti, Neszmélyi, Forgó szél, yl., Bohó, B-o, y. l., B., Bibi és Ébren Álmodó a nevezett lapokban.

Danielik, Magyar Irók II. 102. l.

Honvéd törzs-tisztek Albuma 1870. 203. l. arczk.

Honvéd 1870. 5. sz. arczk. (Egervári Ödön).

Szinnyei Repertoriuma Történelem I., II. és III. Természettud.

Figyelő VI. 1879. 69. l.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.