Kezdőlap

Hornyánszky Viktor,

nyomdász, H. György tanítónak és Bobok Borbálának fia, szül. 1828-ban Hegyeshalmon (Strass-Sommerein) Mosonmegyében; iskoláit 1840-42-ben a modori ág. ev. gymnasiumban, 1843-ban a magyar nyelv elsajátítása végett Nagy Baráton, 1848-49. pedig a pozsonyi ág. ev. gymnasiumban végezte. Az akkori zavarok miatt az iskola becsukatván, a fiú kénytelen volt tanulmányait megszakítani s az atyai házba visszatérni. Az atyja halálával (1849) megürült tanítói állás betöltésére őt szólította fel a község, mit ő el is fogadott, azonban csak rövid ideig viselt. 1850-ben a már akkor is nyilvánosan munkálkodó fiatal ember felkölté Heckenast Gusztáv figyelmét, a ki felszólította, hogy a tanítói hivatalát cserélje fel az irótollal. H. engedett a felszólításnak és júl. Pestre érkezett, hol a Pester Zeitung szerkesztőségébe lépett. Itt Glatz Ede a jeles fordító s publicista mellett bő alkalma nyilt írói tehetségét fejleszteni, melyet Heckenast Gusztáv kiadónak jóakaró buzdítása érlelt meg benne. Vállalkozási szelleme az irodalmi téren érlelte meg benne az eszmét, hogy magának nyomdát szerezzen, melyet 1862-ben Hornyánszky és Hummel czég alatt létesített is, s melyet később 1872-ig Trägerrel az egyetemi nyomda volt vezetőjével és szept. saját neve alatt egyedül folytatott. Kiadványai tulnyomólag protestáns felekezetiek és úgyszolván egyedül ő látta el az ország evangélikus híveit vallási könyvekkel; ő nyomatta nemcsak a magyar, de rumén, szerb és más keleti nyelvű bibliákat az angol biblia-társulat részére. Házi s családi élete mintaszerű volt. 1859-ben vette el Széchenyi János gróf tiszttartója Skita leányát, Karolát, kinek holta után ennek nővére Francziska 1867-ben lett neje, ki őt mint hű feleség kisérte az életen át. A budapesti protestáns árvaháznak egyik alapítója s évekig pénztárnoka volt; érdeme különösen a pénztár jövedelmének fokozásában állott. A budapesti könyvnyomdászok és betűöntők egyletének ő volt egyik megteremtője s elnöke; ennek gyűléséről tért haza, midőn 1882. máj. 21. a Pannonia szálló előtt szélütés érte s pár óra múlva megszűnt élni.

Munkái:

1. Geschichte von Ungarn. Für die Jugend zur Selbstbelehrung, wie auch zum Lehrvortrage, zum öffentlichen und häuslichen Unterricht. Pest, 1852. (3 táblázattal.)

2. Leitfaden beim ersten Schulunterricht in der Geschichte des österreichischen Kaiserstaates. Pest, 1853. (Ism. Pesti Napló 1056. sz. Magyarul: Vezérfonal az első iskolai tanításnál az osztrák császárbirodalmi történetben. Ford. Galgóczi Károly. Pest, 1854.)

3. Geschichte des österreichischen Kaisersataates. Pest, 1854. Két kötet.

4. Blätter für das evangelische Volk. Pest, 1856.

5. Geographisches Lexikon des Königreichs Ungarn und der serbischen Woiwodschaft mit dem Temescher Banate. Ein Hilfsbuch für Behörden, Postämter, Advokaten und Geschäftsmänner. Nach amtlichen Quellen und den besten Hilfswerken bearbeitet. Pest, 1857-58. Öt füzet. (2. kiadás. Pest, 1864.)

6. Die evangelische Kirche in Oesterreich, ihre Geschichte, Verfassung und Statistik nebst einem Verzeichnisse der evang. Superintendenzen, Seniorate und Gemeinden in der Monarchie mit ihrer Seelenzahl, dann dem kais. Patente vom 1. Sept. 1859. und der Ministerial-Verordnung v. 2. Sept. 1859. Pest, 1859.

7. Was haben wir Evangelische zu fürchten, und was haben wir zu hoffen? Pestt, 1860.

8. Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinden in Ungarn. Hevausgegeben... Pest, 1863. (Atyjának kézirataiból. 2. kiadás. Pest, 1867.)

Szerkesztette s kiadta Pesten a Protestantische Jahrbücher für Oesterreich cz. folyóiratot 1854-57-ben (számos czikket írt bele. Ism. M. Sajtó 1855. 25., 91. sz.); Kalender für das evangelische Volk 1856-59-re; Evangelisches Wochenblatt 1856-60; ennek melléklapját, Der Glaubensbotet, 1859-60.; Der evangelische Hausfreund 1859-64-re; kiadta: Bilder aus Ungarn Pest 1856.; Predigten auf alle Sonn- und Festtage des Jahres, aus den Handschriften Wilhelm Joseph von Jarius, Pest, 1859.

Fiai: H. Viktor (szül. 1863. aug. 16. Pesten) és H. Ernő (szül. 1869. szept. 22. Pesten), nyomdatulajdonosok és a jelen munkának kiadói.

Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1882. 22. sz.

Corvina 1882. 20. sz.

Petrik Bibliogr.

Findura Imre, Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal könyvtárának Czímjegyzéke. Bpest, 1885. 393. l.

Ballagi Géza, A Protestáns Pátens és a Sajtó. Bpest, 1892. 42-57. l. és gyászjelentés.