főgymnasiumi tanár, szül. 1856. máj. 28. Jászberényben földmívelő szülőktől (a család neve mindig Horváth volt, de hogy a kőhalmi Horváthoktól megkülönböztethessenek, nagy juhaklaik után Esztrengás-Horváthoknak nevezték őket; úgy ragadt rájuk az Esztrenga népies elnevezés; H. is csak helyes anyakönyvi kivonat alapján utólagos engedélylyel vette fel ismét a Horváth nevet); középiskoláit szülővárosában végezte 1876-ban; azután a budapesti egyetemen a természettudományokat hallgatta, hol 1880-ban tanári oklevelet nyert. 1881. aug. 22. a jászberényi községi kath. főgymnasiumhoz választották rendes tanárnak, hol jelenleg is működik.
Költeményei a Jászkunságban (1876) jelentek meg; Reád emlékezem cz. dalát Beleznay Antal által megzenésítve Lipcsében 1876-ban adták ki; A czellák titkaiból cz. apró költemény-cyklusai a Jászberény és Vidékében vannak; ugyanott írta utazási tapasztalatait Az alpesek világa s gletscherei cz. (1886.) Programmértekezései a jászberényi főgymn Értesítőjében (1884. A hő és víz hatása földünkre, 1888. Európa természeti jellege s viszonya a többi főldrészekhez, Oppel-Alwin után ford.); közgazdasági czikkei a Lehel-Kürtjében (1890. A szőlőtelepítés, Gyümölcsfák ültetése, Selyemhernyók tenyésztése, Mesterséges haltenyésztés sat.)
Önéletrajzi adatok.