Kezdőlap

Jókay (Ásvay) József,

hites ügyvéd, Ásvay Jókay Sámuel (kinek őse Ásvay Jókay Mihály, I. Leopold király alatt Esztergom várában zászlótartó, a vár vivásánál fölfedezvén, hogy a tüzérek megvannak vesztegetve, maga irányzott egy ágyút, és oly jól, hogy a vár alatt táborozó törökök közül egy basának a karját sodrá el a golyó, érdemeiért 1668. február 5-én czímeres nemeslevelet nyert) és Veres Kata fia, született 1781-ben Ó-Gyallán (Komárommegye); ki előbb megyei ügyész, majd városi árvagyám (árvák-atyja) volt; mint insurgens hadnagy, részt vett az 1809. győri ütközetben; 1812. aug. 14. lépett házasságra nemes Pulay Máriával. Barátja volt az irodalomnak (a mint maga írja: «tisztelettel, még pedig különös tisztelettel viseltetem hazánknak minden jelesebb poétai lélekkel ékeskedő fiai eránt»); maga is csinált időtöltésből verseket, összeirogatott más szerzőktől érdekes dolgokat; ügyes rajzoló s festő is volt és jegyzeteit találóan illustrálta. Meghalt 1837-ben Komáromban.

Mint a magyar szinészetnek nagy pártolója, a komáromi színi előadásokról érdekes levelet küldött be a Tudományos Gyűjteménybe, melyet mint akkor, a rövid, száraz színi tudósítások mellett, nagy ritkaságot közöltek (1819. XII. 122. 1. és utánnyomtatva: Szinnyei József, A komáromi magyar szinészet története. Komárom, 1881. 58-59. 1.); az 1822. naplójából töredékeket hozott az Igazmondó (1873. 6. sz.)

Kézirataiból van néhány a m. n. múzeumban: Az 1809-ben Kaposváron Somogyvármegyében meghalt Kováts József hazánk egyik jeles poetájának emlékezete 1824. 4rét, 12 levél; A Tudományos Gyűjteménybeli értekezések 1819-ben szaporítására czélzó vizsgálódások: Egy tekintet az úgynevezett kuruzsló orvosokra; Észrevétel a Mágyiás Ezer-mesterre, Á. J. J., 4rét, hét levél; A Győr-Dunai szigetről 1819-ben, 4-rét, egy levél; A Komárom vármegyei dialektus, 4rét, hét lap; A visegrádi tünemény, 4rét, egy lap, szintén Á. J. J. alájegyzéssel. A család birtokában van azon Biblia, melyben az 1817. decz. a reformátusok háromszázados ünnepét Komáromban, nejével való egybekelését, gyermekeinek születési, keresztelési idejét sat. följegyzett; az utóbbit a Vasárnapi Ujság 1893. 1. sz. hasonmásban kiadott. (Ebből tudjuk meg, hogy J. Mór nem 1825. febr. 19., mint a komáromi emléktáblán van, hanem febr. 18. született.)

Nagy Iván, Magyarország Családai V. 348., 349. l. és Pótlékkötet 298. l.

Hazánk 1894. 11. sz (J. ösei, Eötvös Károlytól).