Kezdőlap

Karsay Sándor (téthi),

ág. ev. püspök. kir. tanácsos, szül. 1814. márcz. 15. Győrött, hol atyja K. Sándor theologiai tanfolyamot végzett prédikáló tanító volt, később lelkész rétiban; iskoláit Sopronban végezte, hol kiváló tehetségével és szorgalmával korán magára vonta Kis Jánosnak, az ottani superintendensnek és írónak figyelmét, ki őt úgy a komoly tudományok mint a magyar irodalom mívelésére hathatósan serkentette; kis egyházi beszédeit, magyar irodalmi dolgozatait többször Karsaynak mondta tollba, szórakozásul pedig Horatius ódáit olvasgatta s magyarázta előtte. Hogy nem siker nélkül, mutatja az, hogy az 1794-ben alapított soproni magyar társaság pénztárnokául K. választatott. Miután a tanulói pályát, a három theologiai évvel Sopronban bevétezte, 1833-ban, tiltva lévén magyar ifjaknak a külföldi egyetemekre menetel, Bécsbe ment theologiára; egy évi tanulás után Zay Károly gróf hívta meg gyermekei nevelőjeül. ezen állásban két évet töltött, mely idő alatt a közel eső Nagyszombatban német egyházi beszédek tartásában is gyakorolta magát. 1837-ben Mencshelyen (Veszprémm.) szenteltetett fel káplánnak, majd a lelkésze elhunytával ennek utódjául választatott meg lelkésznek. 1847-ben megválasztott egyházkerületi aljegyzővé, 1866-ban a dunántúli ág. ev. egyházkerület püspöképvé s 1867-ben győri lelkészszé, hol mindekkorig működik. Rendes teendőinek végzése mellett főfigyelmét a népnevelés fejlesztésére s felvirágoztatására, a lelkész- és tanító-özvegyek és árvák eddigelé teljesen elhanyagolt anyagi helyzetének jobbítására fordította. E czélból az általa szervezett nyugdíjintézet alapjának növelésén Pálffy József lelkészszel legtöbbet fáradozott, úgy hogy míg negyven évvel ezelőtt alig harmadfélezer forint felett rendelkezett a nyugdíjalap, most a tőkéje a 100,000 forintot is meghaladja. Az egyházkerület iskoláinak módszeres vezetése sem kerülte ki figyelmét; 1838-ban indítványba hozta a tanítói értekezletek tartását. 1895. júl. 7. körlevélben tudatta, hogy lemond püspöki hivataláról. Ő felsége előbb kir. tanácsosi czímmel, majd 1887-ben magyar nemességgel tüntette ki téthi előnév adományozásával.

Számos vallásos költeményt írt és fordított, kivált Geroktól, melyek a Prot. képes Naptárban (1857), a Prot. árvaházi Naptárban, a prot. lapokban és folyóiratokbanjelentek meg. A Prot. Pap cz. lapnak is munkatársa volt.

Munkái:

Általános és részletes tanmód. Protestáns népiskolai tanítók számára vezérfonalul. Pápa, 1844.

Gyűlést megnyitó beszéd Haubner Máté ... superintendenssé történt megválasztása és főpásztori hivatalába lett felavattatása alkalmával Pápán 1846. okt. 6. U. ott. (Borbély József és Haubner M. beszédeivel együtt.)

Oltári beszéd a nagydémi ev. fiókegyház templomszentelésén. U. ott, 1858. (Mások beszédeivel együtt.)

Egyházi beszéd, melyet üdvözült gr. Széchenyi István tiszteletére a pápai ev. egyházban 1860. máj. 6. tartott. U. ott, 1860.

Beliczay Jónás életrajza. Bpest, 1880. (A Magyar protestáns egyháztörténelmi monographiák közt. Prot. Theol. könyvtár 13.)

Haubner Máté ev. superintendens fölött 1880. szept. 14. Sopronban tartott gyászbeszéd. Sopron, 1881. (Haubner Máté ev. superintendens Emléke cz. munkában Poszvék Sándor emlékbeszédével és Haubner életrajzával együtt.)

Agenda vagyis az egyházi szertartások végrehajtásának módja. Bpest, 1889-90. (Czékus Istvánnal együtt.)

Prot. Képes Naptár, 1868. 35. sz. arczk.

Dunántuli Képes Naptár 1882. (Gyurátz Ferencz).

1887: Vasárnapi Ujság 35. szám arczk., Pesti Hirlap 231. sz., Nemzet 231. sz.

Petrik Könyvészete és Bibliogr. I. 265., II. 333., 848., III. 729. l.

Pallas Nagy Lexikona X. 225. l. (Farkas József).

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 43. l.