Kezdőlap

Kerékgyártó Árpád (Alajos),

bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, K. Ignácz jászkun kerületi várnagy és Róth rozália fia szül. 1818. jún. 19. Jászberényben; a gymnasiumi négy alsó osztályt a német nyelv elsajátítása czéljából a budai gymnasiumban 1827-től 1831-ig, a szónoklatit és költészetit 1832-33. Jászberényben, a bölcseleti, jogi s államtudományi tanfolyamokat pedig 1833-38-ban a pesti egyetemen végezte. 1838. szept. 12. Pest város irnokává esküdött fel és a törvényszéknél alkalmaztatott. 1841. decz. 17. ügyvédi oklevelet nyert a közpolgári és magánjogból és 1842. ápr. 21. a váltójogból. 1843-ban a pestvárosi követekkel, mint segéd, az országgyűlésre küldetvén, másfél évet töltött Pozsonyban. 1845-ben a helytartótanács által pestvárosi törvényszéki aljegyzővé neveztetett ki s az 1848. tisztújításkor főjegyzővé választatott, 1849. jan. 24. a városi hivatalok főnökeit és néhány tanácsost, összesen 17-et a császári biztos hivatalaiktól fölmentett. 1849. máj. 1. a közgyűlés törvényszéki tanácsossá választotta, mely hivatala Haynau bevonulásakor más egyénre ruháztatott. 1860. decz. visszahelyeztetett főjegyzői hivatalába. 1861-ben első közigzgatási tanácsossá s a júl-szept. hónapokra helyettes főpolgármesterré választatott. 1861. decz. 30. a m. tudom. akadémia levelező tagjává választotta. A provisorium alatt (1862-64) ügyvédkedésre fordította idejét. 1864. szept. 11. a pesti egyetemhez a világ- és magyar történelem, a történelmi encyclopaedia s mószertan helyettes, 1866. szeptember 10. a magyar történelem rendes tanárává nveztetett ki. 1869-ben nyert bölcseletdoctori czímet és oklevelet. 1877-79-ben három évig volt dékánja a bölcseleti karnak.

Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1855. Rajzolatok a magyar nemzet művelődésének történetéből, a közgazdaság köréből az Árpádok alatt, u. ez németül az Ungar. Postban 1855. 1856. Történeti naptár); a M. Néplapban (1856. Kölcsey Ferencz, Hunyady János, Gróf Hadik András, Kis János, Báthori Zsigmond, Felsőbányai tatáremlék, Történeti naptár); a Falusi Gazdában (1858. Rajzolatok Magyarország közgazdászatának multjából); a Hazánkban (1858. Adatok Erdély mívelődésének történetéből a mohácsi napig, Ecsedi Báthori István nádor élete); a Bukaresti Közlönyben (1859. Magyarország viszonya a Havasalföldhöz a középkorban); a Pester Lloydban (1861. jan.-márcz. jelentések Pest város közgyűléseiről, névtelenül; az Idők Tanújában (1865. mívelődéstörténeti-, irányczikkek és könyvismertetések); az Akadémiai Értesítőben (1869. III. Magyarország alkotmánya biztosítékainak története, székfoglaló); a Reformban (1873. Az anyakönyvek, V. Ferdinánd király élete, Deák Ferencz); a Leányvilágban (1884. Gróf Széchenyi Franciska emléke, 1885. Gróf Teleki Lászlóné emléke); a Magyar Ifjúság Lapjában (1884. Gróf Széchenyi István emléke, Gróf Széchenyi Istvánné emléke, 1884-1885. egypár száz rövid életrajz és történetnaptári közlemények, utóbbiak Jászberényi név alatt); az Állatbarátban (1885. Az állatvédelmi ügy multja Magyarországon 1817-47.); a Család és Iskolában (1886. Várady Péter kalocsai érsek emléke 1480-1501); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. Kottaner Ilona emlékiratának kutfői méltatása, 1893. Istvánffy Miklós Historiájának ismertetése s birálata); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Magyarok életrajzai. I. Szakasz. Hajdankor ‐1600. Pest, 1856-59. Hét füzet. (A-B. A kiadó Magyar Mihálynak halálával 1860-ban a kézirat elveszvén, a folytatás félbeszakadt. Ism. P. Napló 1857. 31., 33-36., 194., 195., 198. sz., Kalauz 1858.)

2. Magyarország mívelődésének története, különös tekintettel az anyaország, úgy szinte Erdély, Horvát- és Tótország államélete kifejlésére. I. kötet, öt füzet. A vezérek kora. 887-1000. U. ott, 1859. (Ism. M. Sajtó 1860. 227. sz. II. kötet. 1., 2. füzet 1000-1205. U. ott, 1865.)

3. Magyarország történetének kézikönyve. Pray, Katona, Fesller, Engel, Horváth, Szalay, Bartal, gr. Teleki József sat. nagy művei nyomán. U. ott, 1867-74. Hét rész. (Ism. Budapesti Közlöny 1867. 178. sz.)

4. Tíz év Magyarország legújabb történetéből. 1840-49. Bpest, 1874. (E czímmel is: Magyarország történetének kézikönyve VII. rész. Ism. Ellenőr 92., 93., 96. sz., Uj M. Sion, Figyelő.)

5. Hazánk évlapjai. Magyarország történetének kortani átnézete 884-1849. U. ott, 1875. (Ism. Századok Pauler Gyula, Budap. Szemle VIII.)

6. A műveltség fejlődése Magyarországon I. kötet: 889-1301. U. ott, 1876-1880. (Ism. Fővárosi Lapok 1877. 13. sz. Hon 1880. 345. sz. Századok 1881. Pauler Gy.)

7. Magyarország emléknapjai ezeréves történetében. U. ott, 1882. (Ism. Századok.)

8. Sárvári felsővidéki gróf Széchenyi István élete. Pozsony, 1883. (M. Helikon 21-24. füzet. Ism. Századok. P. Napló 319. sz.)

9. Történelmi encyclopaedia. Bpest, 1878. (Kőnyomat.)

10. Történelmi tanmódszeri előadások. U. ott, 1879. (Kőnyomat.)

22. A magyar culturtörténelem vegyes korszaki kutfői. U. ott, 1881. (Kőnyomat.)

Kéziratban: Magyarország alkotmánya biztosítékainak történelme 895-1790. (Akadémiai székfoglaló 1869.); Vezérfonál a magyar törvényhozás történelmében 1301-1526.; Magyarország hazai s külföldi kutfőinek ismertetése és birálata 895-1700.; Magyarország művelődésnek történelme 1301-1847.

Hölgyfutár 1860. 150. sz.

Egyetemes M. Encyclopaedia XI. 116.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona X. 408. l. és önéletrajzi adatok.