bölcseleti doktor, nyug. miniszteri tanácsos, cz. államtitkár, született 1832. febr. 7. Losonczon (Nógrádm.); gymnasium I-IV. osztályát Félegyházán, az V. és VI-at Pesten 1847-ben végezte; bölcseleti szaktanulmányait a pesti (hol egy évig jogot is tanult) s részben a bécsi egyetemen hallgatta; utóbbi helyen 1858-ban tett tanári vizsgát a mennyiségtanból és természettanból. 1852-54-ig Félegyházán volt helyette tanár (közben még egy évig Bécsben volt az egyetemen); Félegyházáról 1855-ben a pécsi főgymnasiumhoz került, 1856-ban pedig a bajai főgymnasium rendes tanára lett, honnét 1860-ban a székely-udvarhelyi s 1861. okt. 18. a beszterczebányai kir. kath. főgymnasiumhoz neveztetett ki a mennyiségtan, természettan és philosophia tanszékére. A főgymnasium ez időtájt a panszlavismus egyik főfészke volt, a hol azigazgató s a tanári kar a magyar állam ellen irányuló pánszláv politikának szolgálatában álltak. K. ekkor Zólyommegye alispánjának, Grünwald Bélának segítségével, valamint b. Radvánszky Antal főispánnak, a városi művelt polgárságnak (Szigethy Károly polgármesterrel) és később Ipolyi Arnold püspöknek közreműködésével a besztercebányai főgymnasiumot ezen bűnös üzelmektől megszabadította. Ezen buzgalmáért a vallás- és közoktatási miniszterium 1867. július 27. őt bízta meg az intézet igazgatásával. Első teendői közé tartozott, hogy az intézet magyar jellegét mindenben helyreállítsa s a panszlavismustól megtisztítsa. Miután ezen munkáját siker koronázta, minden igyekezetét oda fordította, hogy az intézetnek megfelelő iskolai épületet emeljen, a mi sikerült is; ennek jutalmául 1870-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta. E közben tanulmányautat tett Német-, Franczia-, Angolországban, Belgium, Svájcz- és Olaszországban, mindenütt az iskolákat tanulmányozva. De gondot fordított Beszterczebánya népnevelésére is; sikerült neki a közoktatási kormányt arra bírni, hogy ott állami felsőbb leányiskolát állítson, mi által közvetve a polg. fiúiskola felállításához is hozzájárult. Nagy tért nyert tevékenysége, midőn a pozsonyi tankerületnek 1876-ban történt kettéválasztása alkalmával június 30. a beszterczebányai tankerületnek főigazgatóságát átvette, majd, midőn 1883-ban a közokttási miniszteriumba szólíttatott, hol flév mulva osztálytanácsossá, 1889-ben pedig miniszteri tanácsossá nevezték ki. Új állásában Magyarország középiskoláinak újjászervezése által szerzett nagy érdemeket. A középiskolai törvény követelte új kormányzat megállapítása, a középiskolák új kerületi beosztása, administratiójuk szervezése, az autonom felekezeti középiskoláknál a felügyeleti jog gyakorlásának körülírása, az állami tantervek és a reájuk vonatkozó utasítások megállapítása, az összes autonom felekezeti középiskolák tantervének revisiója, középoktatásunknak a görög nyelvre vonatkozó reformja, az érettségi vizsgálati eljárás szabályozása, az autonom felekezeti középiskolák érettségi vizsgálataira kiküldött kormányképviselők számára készült utasítás, a középiskolai rendtartás, az autonom felekezeti középiskolák fegyelmi szabályzatának revisiója, az iskola-orvosi intézmény életbeléptetése, az összes tankönyvek revisiója, a nem magyar ajkú gymnasiumok számára új tankönyvek készíttetése, az iskolai építkezések- és felszerelésekre vonatkozó szabályokat, a felekezeti tanárok javadalmazásának emelése s a nem állami tanárok nyugdíjazása, a testi nevelés ügye, egy szóval minden mozzanata középiskoláink újabb történetének össze van fonódva K. nevével. Ő emelte gymnasiumi oktatásügyünket a mai színvonalra s egyesítette a haza sokféle jellegű középsikoláit tanterv, szellem és irányzat tekintetében. Nagy része volt abban is, hogy a nem állami iskolák számára tekintélyes összegű államsegély tétessék folyóvá, hogy ekkép azok is megkapják az emelkedésükre szükséges anyagi eszközöket. Többször beutazta az országot, hogy a helyszínen szerezzen meggyőződést az állapotokról. Vezetése alatt hazánk 180 középiskolájában 1883 óta 70 építkezés történt több mint négy millió forint értékben és középiskoláink javadalma három millióról ötre emelkedett. 1894-ben érte meg a közpályán való szolgálatának 40. évfordulóját, melyet a középiskolai tanárikar megünnepelt. Tiszteletbeli tagja az országos középiskolai tanáregyesületnek, tagja az országos közoktatási tanácsnak, tiszt. elnöke a paedagogiai társulatnak stb. 1897 elején nyugalomba vonult s ekkor kapta az államtitkári czímet.
Költeménye van a Zsenge mutatványok néhány költészettanulótól a pesti kegyes iskolákban 1847. Pest, cz. gyűjteményben. A vidéki magyar hirlapirodalom kezdetén Baján tanárkodása alatt a Szarvas Gábor és Kolmár József szerkesztésében megjelent Bajai Közlönyben (1860-ban) czikkezett Kemény álnév alatt; a vidéki írók gyér volta miatt írt ő a lótenyésztésről, a Sugovicza szabályozásról sat. is. Programmértekezései a kis-kun-félegyházai róm, kath. gyamnasium Értesítőjében (1853. Néhány szó a mennyiség- és természettudományok fejlődésének történetéből), a beszterczebányai kir. gymnasium Értesítőjében (1868. A jelen középtanodai reformok ismertetése, az érdeklett közönség tájékoztatásául, 1871. A beszterczebányai kir. főgymnasium történetének vázlata); a M. Tanügyben (I. 1872. A legeslegújabb gymnasiumi tanterv, Az értesítvényekről), paedagogiai értekezései a Tanodai Lapokban (1857. Útmutatás azoknak, kik a magyar gymnasiumok- s reáltanodákban szaktanárok akarnak lenni; Szemléltető oktatás a törtszámoknál, jutalmazott pályamű); az Országos középiskolai tanáregyesület Közlönyében (1883. A tanulók felfogásának rendkívüli módon és nagy mértékben való fejlesztése a porosz gymnasiumokban és reáliskolákban, 1890. Középiskolai építkezésünk) és a Századokban (1885. Congress. irom. 136. A történeti congressus III. osztályának ülését megnyitó beszéd.) K. részt vett Loos Magyar-német-tót szótárának (Pest, 1868-71) szerkesztésében is; ő készítette Puschmann József beszterczebányai tanárral a magyar és német szöveget.
Munkái:
1. Számtan és algebra, felgymnasiumi és felreáltanodai használatra Močnik Ferencz után. A teljesen átdolgozott 9. eredeti kiadásnak szerző által jogosított egyedüli magyar kiadása. Pest, 1867. (2. kiadás a 12. eredeti kiadás után. 1874. 3. k. 1878., 4. k. 1881., 5. k. 1884., 6. k. 1888. U. ott. Újabb kiadásait átdolgozta Wagner Alajos).
2. Geometria a középiskolák felsőbb osztályai számára. Močnik Ferencz után ford. A tanítás új terve s az "utasítások" szerint átdolgozva. U. ott, 1873. (A 3-5. kiadást átdolgozta Wagner Alajos. U. ott, 1884-88.)
3. Logika, vagyis gondokodástan. Lindner G. A után ford. U. ott, 1874. (2. kiadás 1882., 3. k. 1891. u. ott. Ism. Tanáregylet Közlönye 1873-1874., M. Tanügy 1874.)
4. Psychologia, vagyis lélektan, legújabb írók, különösen Lindner G. A. után. U. ott, 1876. (Ism. Ellenőr. 2. kiadás 1885., 3. k. 1892. u. ott.)
5. A magyarországi középiskolák szervezete és eljárása. Törvényeink, szabályzataink, rendeleteink, utasításaink és a fenálló gyakorlat alapján összeállította. U. ott, 1881. (Ism. Tanáregylet Közlönye XV. évf. sat.)
6. A magyarországi középiskolák újabb szervezete történeti megvilágítással. A mű első fele. U. ott, 1893. (Ism. Budapesti Szemle LXXIV., Orsz. Tanáregylet Közlönye XXVI. évf.)
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1884. arczk., 1894. 18. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Ambrus Mór. Vázlatok a losonczi gymnasium háromszázados életéből. Losoncz, 1885. 43. l.
Verédy Károly, Paedagógiai Encyclopaedia. Bpest, 1886. 536. l.
Paedagogiai Plutarch. Pozsony, 1886. 5. füzet. arczk. (Wagner Lajos).
Paedagogiai Zsebnaptár 1892. VII. évf. 163-165. l. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1893.
Pallas Nagy Lexikona X. 617. l. (Kiss Áron).
Emlékkönyv. Dr. Kl. J. negyven éves szolgálati jubileumára. Kiadták tisztelői. Budapest, 1894. fénynyom. arczk.
P. Lloyd 1894. 103. sz.
A beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítő je 1895. 247., 263. l.