Kezdőlap

Koch Ferencz,

bölcseleti doktor és egyetemi rendkívüli s képezdei rendes tanár, előbbinek testvéröcscse, született 1853. okt. 28-án Zomborban (Bácsm.); gymnasiumi tanulmányait Eperjesen, Baján, Budapesten és Kolozsvárt végezte 1873-ban. Ekkor beiratkozott a kolozsvári egyetem mathem. és természettud. karába a vegytan-temészettani szakcsoportra. Az 1877-1878. tanévben Budapesten Than Károly egyetemi tanár laboratoriumában dolgozott. 1878-ban nyert középiskolai tanári oklevelet. 1878-84-ig a kolozsvári egyetem vegytani tanszéke mellett mint tanársegéd működött, és ezen idő alatt főleg az analytikai chemiát művelte. 1884-86-ig állami ösztöndíjjal a müncheni s erlangeni egyetemi laboratoriumokat kereste föl és kizárólag az organikus chemiával foglalkozott. 1885-ben tette le a bölcseletdoktori szigorlatot. 1887-ben a kolozsvári egyetemen az arómás vegyületek csoportjából magántanárrá habilitáltatott; ugyanekkor a kolozsvári tanítóképző intézethez kineveztetett rendes tanárnak. 1889-92-ig a kolozsvári egyetemen az élet- és kórvegytani tanszéket helyettesítette. 1897-ben nyerte Kolozsvárt az egyetemi rendkívüli tanári czímet és jelleget. Dolgozatai 1884-ig az analytikai, azóta az organikus-, az élet- és kórvegytan körébe tartoznak.

Czikkei a Rath, Reise in Siebenbürgen cz. munkájában (1875. Andesit-elemzés), a Koch Antal értkezéseiben (187879. Az aranyi hegy kőzetének elemzése, a ditrói Eläolith vegyi szerkezete); a Kolozsvári Orvosterm.-tud. Értesítőben (IV. Az 1882. febr. 3. hullott mócsi meteorkőnek mennyileges vegyelemzése, XIV. 1889. A diazoborostánykősav-, diazosuccinaminsav-, a diazopropionsav és ezek derivatumairól, XV. 1890. A phenylhydrazin és a hydrazobenzol egy reactiója, XVI. Orvosi szak 1891. Uj reactio a vizeletben lévő redukáló anyagokra, A molybdaensav behatásánál phenyl-hydrazinra keletkező terményről, XIX. 1894. Bir-e a glycerin a fehérjék kicsapására befolyással, Orvosi szak: A vizelet redukáló képességének meghatározásáról, Udránszky Lászlóval együtt, Adatok az emberi vizelet redukáló képességének ismeretéhez); a kolozsvári Vegytani Lapokban (I. 1883. A rákováczi dolerites phonolith teljes vegyelemzése, Egy Budáról való alaktalan, májbarna, opál kinézésű ásványnak vegyi elemzése, II. 1884. Erdélyi ásványok elemzése, IV. 1886. Ujabb tanulmányok zsirsorozatbeli diazovegyületekről, Ujabb adatok a zsirsorozatbeli diazovegyületek derivatumairól, A thiophen-vegyületek monographiája, A vízment savak és oxysavak behatása hydrazobenzolra Fabinyi Rudolffal együtt, V. 1887. Budapest környékéről való alaktalan ásványok vegyi elemzése, VI. 1888. A koppándi coelestin és baryt quantitativ elemzése, A diazopropionsavaether, Az áromás diazovegyületekről); a Természettudományi Közlönyben (1897. Az erdélyi múzeumegylet üléseiről); a Berichte d. deutsch.-chem. Gesellschaft cz. folyóirat XVIII. és XIX. évf. Ueber Derivate der Diazobernsteinsäuere, The. Curtiussal együtt). A kolozsvári Család és Iskolába több ismeretterjesztő tárczaczikket írt a vegytan köréből.

Munkái:

1. Tanulmnyok zsirsorozatbeli diazovegyületekről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1885. (Különnyomat a Vegytani Lapokból.)

2. Kriesch János, Ásvány-, kőzet- és földtan. VI. és VII. kiadás. Budapest, 1889. és 1895. (Koch Antallal együtt írták).

Néptanítók Lapja 1887. 547., 1891. 57. l. és önéletrajzi adatok.