Kezdőlap

Komáromy András,

bölcseleti doktor, országos levéltári fogalmazó, a m. tudom. akadémia levelező tagja. K. Péter és aradi Nozák Karolina földbirtokos nemes szülők fia, született 1861. nov. 18. Péterfalván (Ugocsam.); középiskolai tanulmányait a máramaros-szigeti ev. ref. főgymnasiumban (a VI-VIII. osztályokat mint magántanuló) végezte, a bölcseleti tanfolyamot pedig 1880-tól a budapesti egyetemen. 1881-től 1885 végeig a m. n. múzeum levéltárában és az egyetemi könyvtárban foglalatoskodott. 1886-ban a magyar királyi országos levéltárhoz fogalmazó szakbeli tisztté neveztetett ki; 1887-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert; 1892-ben fogalmazó lett. A magyar heraldikai és genealogiai társaságnak 1887. nov. 28. óta, a magyar történelmi társaságnak 1889. febr. 7. óta igazgató választmányi tagja. A magyar tudományos akadémia 1895. május 10. választotta levelező tagjának, hol tagja a történettudományi bizottságnak.

A 80-as évek elején, deák korában, dolgozott az Üstökösbe s a Bolond Istókba s novellákat írt a máramaros-szigeti lapokba. Czikkei a Magyar Könyvszemlében (1882. Gróf Eszterházy Dániel levéltára a nemzeti múzeum könyvtárában, 1883. A kisrhédei gróf Rhédey család levéltára a m. n. múzeumban); a Figyelőben (1883. Toldi Miklós mint mondahős); a Turulban (1883. A kisrédei gr. Rhédey-családról, 1884. A tolcsvai Bónis család őseiről, 1887. A nemzetségekről, A Káta nemzetségről, 1888. Az Illésy-család nemzedék rendje, 1889. Forgách Imre naplója, Gyulay Balázs czímeres levele, A Nagy-Idai család leszármazása. 1891. Dózsa nádor és a Debreczeni család, 1892. Magyar nemzetségek, A honoród-szentpáli Szentpáli család, 1893, A borsodi és ugocsai Szirmayak, Genealogiai feljegyzés a a Viczay és Héderváry családok eredetéről és elágazásáról 1708-ból. A Jekelfalussy-család ősei, 1896. Nádasdy Ferencz országbiró mint genealogus); a Nemzetben (1884. 161., 162. sz Kohn Salamon, Zsidók története cz. munkájának ism.); a Történelmi Tárban (1884. Két végrendelet a XVII. századból, Paczolai Péterné Kornis Borbála szombatosságára vonatkozó tanúkihallgatások, Rhédey Ferencz életéhez, 1885. Berényi György naplója az 1634-1635. soproni és az 1637-1638. pozsonyi országgyűlésekről, Adalékok a Mikesek notaperéhez, Kornis Margit, Rhédey Jánosné nászhozománya 1627-ből, Vér György ingóságai leltára 1697-ből, A szabad vitézek kóborlásai történetéhez a XVII. században. Adalékok Beniczky Péter életéhez, 1886. A tolcsvai Bonis-család levéltárából, Rákóczy Zsigmond kormányzósága történetéhez, 1888. Adalékok Beniczky Péter életéhez, Pani Török Balázs végrendelete 1604-től, Révai Kata Szidonia levelei férjéhez, 1890. Szunyogi Mátyás regéczi várnagy instructiója, Követjelentés 1662-ből, 1891. Thelekessy Imre kassai kapitány végrendelete, Gróf Esterházy Anna hozománya, XVII. századi gyászjelentések, Jakusith Anna két levele, 1892. Radecius István ingóságainak leltára, 1895. Perényi Imre diariuma, 1896. A báró Perényi-család levéltárából, 1897. A Dózsa-lázadás történetéhez, Listius Annak Rosina bűnpöréből, 1898. Aatok az 1610. év történetéhez); a Pesti Hirlapban (1885. 334. sz. A tolcsvai Bonis család őseiről); a Századokban (1886. Köpcsényi gróf Listi László, 1887. Thurzó Mária és Beniczky Péter a költő, 1888. A Nagy-Idai család leveles ládája. 1889. Listi László költő-e vagy gonosztevő? Sempte és Galgócz hadi fölszerelése 1622-ben, 1890. Báthory István országbiró végrendelete, 1894. Nyalábvár és uradalma, A bűbájos Báthory Anna, A szentjánosi monostor, 1896. Verbőczy István származása, 1897. Bethlen Gábor Déva várában, Válasz Angyal Dávid megjegyzéseire, 1898. A szent korona és Bethlen Gábor); a Hadtörténelmi Közleményekben (1889. Thököly Imre erdélyi vállalata 1686-ban, Thelekessy Imre kassai kapitány 1497-1560, 1890. A füleki zendülés, hadtörvényszéki tárgyalás 1602-ben, 1891. A mezőkeresztesi csata 1596-ban, a m. tudom. akadémia által jutalmazott pályamunka, 1893. Levlek és akták az 1607-8-ki hajdú lázadás történetéhez, A bányavidéki véghelyek 1610-ben, 1894. Rhédey Ferencz váradi kapitány, A nyitrai árulás 1621-ben, 1895. A kanizsai törökök rablásai 1630-40., Kolonics Siegfried dunáninneni főkapitány életéből, 1896. A szécsényi árulás, Báthory Gábor történetéhez, 1897. Kálló mint végvár, Balassa Zs. hűtlenségi pöre); az Ugocsában (1887. 42. sz. Egry János emlékezete, 1889. 2. sz. A szőllős-végardói templom és falképei, 1890. 33. sz. A hajdu vitézek garázdálkodásai Ugocsa vármegyében, 1891. 4. sz. A pásti gyilkosság 1317-ben); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1894. Rimay János életéhez, 1895. Listi László és Wesselényi Ferencz nádor, 1897. Adalékok Listi László életéhez); a M. Gazdaságtörténelmi Szemlében (1895. A nagyszőllősi közbirtokosok végzései, A nagyszőllősi földesurak gazdasági rendtartása); a M. Hirlapban (1894. 142. sz. Balassa Zsigmond, 1895. 82. sz. Egy főuri zarándok Rómában, 1896. 56. sz. Kolonics Seyfried, 92. sz. Jön a tatár! Adalék Szatmármegye ill. Mikola község történetéhez, 122. sz. Hogy készültek a családi képek?, 222. sz. Báthory Gábor halála, 237. sz. A becsempészett örökös, 268. sz. Hogy házasodtak a régiek, 320. sz. Tündér ország, 351. szám Régi országgyűlések; 1897. 8. sz. Kalendariom 1722-ből, 13. sz. Mikó Miklós gróf és Szentpétery Borbála válópöre. 61. sz. Vizkelety Mihály rabsága, 89. sz. Beniczky Péter pöre, 187. sz. A szabad hajdúkról, 194. sz. Fiat justitia, 248. sz. Balassa Ferencz tapasztalatai, 279. sz. I. József magyar király lakadalma, 321. sz. Vass György uram Bécsben, 342. sz. Nadányi János peregrinatiója, 354. sz. Bethlen Miklós Gróf házassága, 1898. 12. sz. Egy régi utazó rólunk, 140. sz. Ősök és unokák, 168. sz. Lichtenstein herczeg kastélyában, 177. sz. B. Haller József, egy kalandor ifjú története, 235. sz. Reversalis 1627-ből és 1894 óta számos történeti tárcza Péterfalvy álnév alatt); az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez cz. műben (Sátoralja-Ujhely, 1897. A tolcsvai Bónis család őseiről); a Magyar Hirlap Albumában (1897-re Forgách Ferencz cardinalis, 1898-ra A Kapisztrán-monda.)

Munkái:

1. Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601-1677. Budapest, 1885. (Különnyomat a Századokból.)

2. Listi László élete. Irodalomtörténeti tanulmány. U. ott, 1887. (Ism. Nemzet 108. sz.)

3. Révay Kata Szidónia levelei férjéhez 1656-1702. U. ott, 1888. (Különny. a Századokból. Ism. Főv. Lapok 97., 98. sz.)

4. Thelekessy Mihály 1576-1601. Eredeti oklevelek alapján. U. ott, 1890. (Különny. a Századokból.)

5. Hunt Pázmán nemzetség ugocsai ága. U. ott, 1889. (Különny. a Turulból.)

6. Listi László munkái. Életrajzzal bevezette. 3. kiadás. U. ott, 1891. (Olcsó Könyvtár 289.)

7. A Szentpáli család megtelepedése Ugocsa-vármegyében. Nagy-Szőlős, 1892.

8. A borosjenői Tisza-család ősei. Bpest, 1895. (Különny. a Turulból Ism. Bud. Szemle LXXXVI.)

9. Werbőczy István emlkezete. Nagy-Szőlős, 1896.

10. Ugocsa vármegye keletkezése. Székfoglaló. Bpest, 1896. (Értekezések a tört. tud. köréből XVI. 7. sz.)

11. A szabad hajduk történetére vonatkozó levéltári kutatások. U. ott, 1898. (Értekezések a tört. tud. köréből XVII. 6.)

Ugocsa vármegye törvényhatóságának megbízásából jelenleg a megye történetét írja.

Magyar Könyvészet 1887., 1889-90.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona X. 716. l.

M. Tud. Akadémiai Almanach 1898-ra 100., 117., 129. l.