Kezdőlap

Kovács István,

kir. táblai bíró, szül. 1848. szept. 5. Ajakon (Szabolcsm.) kis birtokos nemes szülőktől (egyik őse K. Mátyás 1637. decz. 12. III. Ferdinándtól kapta nemes levelét); középiskoláit 1861-1869-ben Sátoralja-Ujhelyt, Székesfejérvárt és Nagyváradon végezte; utóbbi helyen 1869-72-ig joghallgató is volt. 1874-től gyakorló ügyvéd volt Kisvárdán, 1885-ben a birói pályára lépett. Jelenleg a nyiregyházai kir. törvényszéknél van alkalmazva mint kir. itélő táblai bíró.

Egy népdala jelent meg a székesfejérvári önképzőköri kiadványban (1866); nagyváradi jogászkorában különböző lapokba írt neve alatt és név nélkül tárczaczikkeket, a Nagyváradba (1871-72); egy éves önkéntesi szolgálata után a szabolcsmegyei lapokba dolgozott; írt a Zazty apátság helyneve és magyarsága, Ajak község monografiája cz. czikksorozatot; írt a Nyirvidéki Értesítőbe, a Nyirvidékbe közgazdasági s közigazatási czikkeket, így a Szabolcsmegyei Közlönybe (1877. A járási székhelyek meghatározása, 1878. A kisebb peres ügyekben való biráskodás), a Honba (1876. Még egy szó az uzsora kérdéséhez), a Debreczenbe (1881. Bismarck pénzügyi politikája és a mi fogyasztási adónk. A baj gyökere. A paritás a közös hadseregben, A függetlenségi párt elleni támadások, A mandatum, Választások előtt, Melyik párttal szavazzunk stb.), a Büntető Jog Tárába és mellékletébe a Polgári Törvénykezésbe (XXI. A rövid úton visszahelyezés és megye igazítás iránti keresetek perútja, 1887. A természetes apával az anya által gyermektartásra nézve kötött egyezség joghatálya), a Jogba (1891. A büntető törvénykönyv módosítása, 1892. Észrevételek a büntetőtörvénykönyv módosítása s a bűnügyi enquéte munkálata felett) s a Debreczeni kir. táblai Értestőbe (A büntető-törvénykönyv egy sarkalatos elve).

Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 230., 232., 234. l. és önéletrajzi adatok.