Kezdőlap

Kováts Sándor,

r. kath. theologiai doktor és tanár, K. István és Nagy Erzsébet iparos szülők fia, szül. 1865. ápr. 3. Pankotán (Aradm.); középiskoláit 1876-1884-ben Aradon és Temesvárt végezte. 1884-ben a családi egyházmegye növendékpapjai közé lépett és püspöke a bécsi Pázmány-intézetbe küldte s ott végezte a theologiát 1888-ig az egyetemen, hol ez évben a Lackenbacher-féle 945 ft pályadíjat (héberből arabsra fordítással) elnyerte; 1888. aug. 16. miséspappá szenteltetett el és káplánnak küldték Lippára. 1890. aug. a püspöki convictusnak és azon év szept. a papnevelőintézetnek praefektusa, a dogmatika és philosophia helyettes tanárának neveztetett ki; 1893 óta rendes tanár; e mellett 1891-től fogva prosynodalis examinator, középiskolai hittanárvizsgáló s 1897. szegények ügyvéde. Érdemei vannak az egyházi ének és zene reformja körül; a temesvári zenekedvelő egyesületnek is titkára. 1897. aug. részt vett a Freiburgban a kath. tudósok IV. nemzetközi congressusán és szept. az első magyar országos egyházzenei congressuson; felolvasta: A papneveldei énekoktatás reformja (megjelent a congressus munkálataiban.) 1889 óta a Deutsch. Morgenländ. Gesellschaft pártoló tagja; az aquinói sz. Tamásról nevezett bölcselő társaság rendes tagja, 1893. alapításától fogva; a Szent-István-Társulat tudom. és irod. osztályának 1898 óta rendes tagja.

Nevezetesebb czikkei a Bölcseleti Folyóiratban (1888. Buddha és Krisztus, 1892. A praedicabelekről, 1895. Kezdettől fogva eszes lélek-e az emberi magzat állagi alakja?) a Hittudományi Folyóiratban (1890-91. Mózes öt könyvének hitelessége, 1895. Hozzászólás a theol. oktatás reformjához, 1896. Ecce Virgo concipiet et pariet filium, 1897-1898. A magyar szentirás Tárkányi-féle szövegének javításáról), a Havi Közlönyben (1895-96. lelkész-orvostani czikksorozat, 1897. egyházművészeti czikkek, Keleti és nyugoti egyház különböztető dogmáiról, Uti vázlatok Délnémetország, Páris és Svájczból, 1898. Az agrársocialismusról, czikksorozat, 1899. A keresztény-vallás sociális jelentőségéről.)

Czikkei 1878 óta a Bölcseleti Folyóiratban, a Hittudományi Folyóiratban és a Havi Közlönyben jelentek meg.

Munkái:

1. Az egyházi zene reformjáról. Temesvár, 1897. (Különnyomat a Havi Közlönyből.)

2. Hitvédelem és alapvető hittan I. kötet. Általános bevzetés a hittudományokba és a természetvallás védelme. U. ott, 1898. (Ism. M. Állam 1898. 155., 278. sz.)

3. De antiqua entili religione Hungarorum. Fribourg, 1897. (Különnyomat a freiburgi congressus Comptes renduesjében.)

Schematismus Csanadiensis. Temesvarini, 1892. 49., 259. l. és önéletrajzi adatok.