Kezdőlap

Köffinger Frigyes,

jogi doktor, m. kir. pénzügyminiszteriumi nyug. helyettes államtitkár, szül. 1830. máj. 5. Budán a várban, hol atyja K. János Pál városi főorvos volt; középiskoláit Budán végezte; szabad idejét idegen nyelvek tanulására fordította és a zenében, különösen a zongorázásban nagy jártasságot szerzett. 1848. okt. Duschek Ferencz pénzügyminisztersége alatt kezdte hivatalos pályáját mint gyakornok. A szabadságharcz után a pesti egyetem hallgatója volt; 1859-ben letette a jogtudományi szigorlatot és az önkényuralom alatt mint pénzügyi hivatalnok Nagy-Kanizsán működött. A koronázás után Lónyay Menyhért mint titkárt a miniszteriumába vette s a hitelügyek vezetésével bízta meg. 1869. jan. 18. osztálytanácsos, 1880. elején pedig miniszteri tanácsos lett. Ő vezette az osztrák nemzeti bankkal folytatott tárgyalásokat, melyek alapján ismételve megszakadt alkudozások után az egyezség 1878-ban megtörtént. Ekkor a király a III. osztályú vaskoronarenddel tüntette ki. Később az osztrák-magyar banknál a magyar kormány első biztosa lett s a Lipótrend kis keresztjét, majd a szent István rend kis keresztjét kapta. Még egy más fontos küldetést is végzett, midőn a 153 milliós kölcsön kötvényeit Berlinbe s Londonba vitte, egyúttal a londoni Rotshcild czéggel a conversio iránt folytatva alkudozást. 1884 elején Madarassy Pál helyébe helyettes államtitkárrá nevezték ki; 1889-ben nyugalomba vonult. Budapest főváros igazgató-tanácsának és a magyar általános hitelbank tagja volt. Meghalt 1892. ápr. 21. Budapesten.

A Kölnische Zeitungba több czikket írt a magyar bank- és pénzügyi kérdésekről.

Munkája: Asserta ex universa jurisprudentia et scienciis politicis. Budae, 1859.

Budapesti Közlöny 1869. 24. sz.

Vasárnapi Ujság 1884. 41. sz. arczk., 1892. 17. sz. arczk.

Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.