Kezdőlap

Krajcsik János,

jogi doktor, cz. püspök és nagyprépost, szül. 1804. jún. 10. Bánban (Trencsénm.); tanulmányait a nyitrai papnevelőben befejezvén, fiatal kora miatt 1826-27-ben a pesti egyetemen a jogtudományokat hallgatta s onnét mint egyetemes jogi doktor tért vissza egyházmegyéjébe. 1827. nov. 15. pappá szenteltetett és mint segédlelkész Alsó-Hricsón működött, honnét 1831-ben Vurum József püspök, udvarába jutott, hol rendkívüli szorgalma és teendőiben tanusított pontossága által főpásztorának kegyét annyira megnyerte, hogy 1835-ben titkárává, 1837-ben pedig szentszéki ülnökké nevezte ki. Palugyay Imre püspöknél még tágasabb hatáskör nyilt meg előtte; kivált midőn 1841-ben kanonokká neveztetett, püspöke mellett az egyházmegye minden ügyére döntő befolyást gyakorolt. Az 1843-44. pozsonyi országgyűlésen káptalani követ volt; 1845-ben szent Ipolyról czímzett zoborhegyi apáttá, 1850. zsinati vizsgálóvá, 1856. székesegyházi főesperessé, 1860. őr-kanonokká neveztetet ki. Alig volt országos, egyházi vagy politikai ünnepély, melynél ne szerepelt volna; így 1849-ben részt vett az Olmützben, 1853-ban a Libényi-féle merénylet alkalmából Bécsben járt küldöttségekben, 1856. az esztergomi bazilika felszentelésén, 1857. a mária-czelli nagy bucsújáraton, 1860. a tót-megyeri értekezleten, 1867. a budapesti koronázásnál sat. 1866-ban az esztergomi bazilikában gyászbeszédet mondott Scitovszky János bíboros-primás fölött. 1867. máj. nyitrai nagy-préposttá neveztetett. 1869-ben a báni választó-kerület országgyűlési képviselőjévé választotta; 1879-ben pedig báró Weisz Pál mandátumáról lemondván, 1881-ig a nyitrai választó-kerületet képviselte az országgyűlésen, hol a katholikus ügyek védelmére ismételten felszólalt. 1872-ben. vál. sardikai püspökséggel, 1878. a vaskoronarend II. osztályú keresztjével tüntettetett ki. Bán mezőváros javára két érdemes lelkész jutalmazására 1400 frtot, a székesegyházban végzendő anniversariumra 1000 frtot, ösztöndíjra, elemi iskolai jutalmakra és a nyitrai szegények intézetének sat. kisebb-nagyobb összegeket adományozott. Meghalt 1890. aug. 10. Nyitrán.

Több egyházpolitikai czikket írt a M. Államba, a M. Themisbe s a Jogba.

Munkái:

1. Jus ecclesiasticum practicis rationum momentis illustratum. Potissimum in usum cleri curati elucubravit. Viennae, 1854-57. Két kötet.

2. Sermo in memoriam pretiosae vitae Joannis B. Card. Scitovszki. Nitriae, 1866.

Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

Arczképe kőnyomat a Vereby, Hajnal 1873. és a Honpolgárok Könyve 1876. cz. munkákban.

Hajnal. Album. Bpest, 1873. arczk. (Vereby Soma).

Honpolgárok Könyve. Bpest, 1876. arczk. (XI. Vereby S.)

1890: M. Sion 33. l. Vasárnapi Ujság 33. sz. (Nekr.)

Fővárosi Lapok 221. sz.

Vagner József, Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. Nyitra, 1896. 86. l.