Kezdőlap

Lehmann Róbert,

jog- és államtudományi doktor, ügyvéd és kereskedelmi akadémiai tanár, szül. 1837-ben Govásdia-Kaszabányán (Hunyadm.); első oktatását atyjától L. Károly kincstári bányattisztől nyerte; gymnasiumi tanulmányait, Gyula-Fehérvárt kezdette s ugyanott 1856-ban érettségi vizsgálatot tett. Jogi tanulmányait Szebenben 1856. okt. kezdette s 1859-ben befejezte; az elméleti birói vizsga letétele után csk. k. helytartósági fogalmazó gyakornok lett. 1859. nov. hagyatékügyi hátralékok feldolgozása végett a székely-kereszturi cs. k. járásbirósághoz küldetett ki. 1860-ban cs. kir. járáshivatali actuáriussá előléptetve, a m.-solymosi járáshivatalhoz osztatott be. Az erdélyi köztörvényhatóságok restitutiója alkalmából rendelkezési állapotba jutván, 1861. máj. Topliczára, a szülői házhoz ment; itt ugyanezen hónapban hét község jegyzőjének, majd vármegyei assessornak választották. 1862. febr. a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblán ügyvédi vizsgát tett és április 2. ügyvédi irodát nyitott Déván. 1865-ben Vajda-Hunyad városának tiszti ügyészévé választatott; mint rendelkezési állapotban levő cs. k. hivatalnok a marosszéki megyei árvaszékhez rendeltetett be, nemsokára Küküllő vármegyében ügyésznek neveztetett ki. Ez állomások egyikét sem fogadta el, hanem az államszolgálatból végkielégítés nélkül kilépett és az ügyvédséget tovább folytatta. 1868-ban Hunyad vármegye megválasztotta tizeletbeli főjegyzőjévé s az ügyvédi egylet elnökévé; 1869. a dévai m. k. fiképző igazgatótanácsának tagjává, 1871. a dévai állami reáliskola megyei igazgatótanácsosává s a Déva városi iskolaszék elnökévé, majd a szent Ferencz-szerzeesek vajdahunyadi klastromának syndikusává választatott. 1874. decz. az ügyvédség folytatásától felfüggeszetett és 1876-ban elmozdíttatott. Időközben «Sliding» rendszerű panometrikus gyors-számító készüléket dolgozott ki, melyet a m. k. földm. és keresk. miniszerium 1875. rendeletével hivatalokban és taneszközül leendő használatra engedélyezett. Szembetegsége miatt orvosai az írástól és olvasástól egy évre eltiltották és ekkor a kolozsvári egyetem jogi fakultására irakozott be s itt triennalis jogi tanulmányait még két semesteren át folytatva, előbb az államtudományi doktori vizsgákat letette s doktorrá avattatott. Szembetegségéből teljesen kigyógyulván, Kolozsvárt ügyvédeknél dolgoott és 1878. szept. 15. a Kolozsvárt megnyilt felsőbb kereskedelmi iskolánál a kereskedelmi ismeretek tanításához fogott. Időközben a kolozsvári egyetem bölcseleti facultására iratkozott be; itt nyolcz semestert végzett és törvényszéki orvostani korábbi magántanulmányainak gyarapítása végett az orvostudományi facultásra is beirakozott; öt semesteren át folytatott orvosi tanulmányait, jobb kezén esett sebesítés következtében abban hagyta. 1885-ben legfőbb itélőszéki határozattal az ügyvédségbe visszahelyeztetet és azóta a kolozsvári ügyvédi kamarának tagja. 1893 óta a kolozsvári kir. törvényszék mellett a magyar, német és rumén nyelvekben hites tolmács és birósági szakértő a kereskedelmi könyvek és írások elbirálásánál. A kereskedelmi akadémián német és rumén nelvet, kereskedelmi ismereteket, könyvvitelt, nemzetgazdaságtant, pénzügytant, pénzügyismét, kereskedelmi s váltójogot; a kolozsvári női kereskedelmi tanfolyamon két évig irodai munkálatokat és kereskedelmi ismereteket tanított; a kereskedelmi akadémia benlakásában három évig felgyelő tanár volt. Ma a jogi ismereteket és a közgazdaságtant tanítja a kolozsvári kereskedelmi akadémián.

Munkái:

1. Sliding rendszerű gyorsszámoló. Déva, 1875.

2. Kleiner unitar. Spiegel. Wien, 1879. (Ferencz József, Unitárius kis tükör cz. munkájának fordítása.)

3. Váltóbank- és tőzsde-isme. Kereskedelmi középiskolák második osztálya számára. Valamint magánhasználatra a legujabb miniszteri tanterv alapján. Kolozsvár, 1887.

4. Általános jog- és kereskedelmi-isme. Kereskedelmi középiskolák első osztálya számára, valamint magánhasználatra, a legujabb miniszteri tanterv alapján. U. ott, 1888.

5. Vezérfonal a könyvvitel és a kereskedelmi levelezés tanításához. U. ott, 1889.

6. Vezérfonal a kereskedelmi ismeretek tanításához. U. ott, 1889.

7. A pénzügytan alapvonalai. Kereskedelmi középiskolák harmadik osztálya számára a legujabb miniszeri tanterv alapján. U. ott, 1889.

8. Az 1876. évi XVII. törvénczikkben foglalt magyar váltótörvény, az ausztriai s a romániai váltótörvényekkel szövegileg párhuzamítva, s a magyar kir. curiai, meg a bécsi cs. k. legfőbb itélőszéken kelt 710 döntvénynyel megvilágítva. U. ott, 1889.

9. A romaniai kereskedelmi törvénykönyv. Fordította s az abban hivatkozott törvények beiktatásával, a védjegyekre, az idegenekre, a közraktárra, a tőzsdékre, a kamatokra, a házalási kereskedésre, áruházak kiárusítására, ügyökök, bizományosok s közvetítők meghatalmazására s e czégek bejegyzésére vonatkozó törvények és szabályrendeletek függelékül vételével megvilágítva. U. ott, 1890.

M. Könyvészet 1887-1888., 1890.

Schack Béla, Kereskedelmi Iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 46. l.

Kiss Sándor, A kolozsvári kereskedelmi akadémia története. Kolozsvár, 1896. 316. l. arczk.