Kezdőlap

Lengyel Béla,

bölcseleti doktor, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1844. jan. 4. Kőrös-Ladányban (Békésm.); középiskolai tanulmányainak befejezése után a műegyetemet végezte, mire a tudományegyetemre ment, hol Than Karoly egyetemi tanár laboratoriumában kiválóan chemiával foglalkozott. Itt előbb ösztöndíjas vegyész-növendék, később tanársegéd volt. 1868-ban Heidelbergába ment, hol két évig Bunsen laboratoriumában dolgozott, kinek tanársegéde is lett. Innét visszatérve, előbb magántanár, később rendkívüli tanár és 1877-ben a chemia rendes tanára lett az egyetemen és a II. chemiai intézet igazgatója. 1885-1889. az egyetem bölcseleti karának dékánja, az 1895-1896. tanévben pedig rector magnificus volt. A m. tudom. akadémia 1876. jún. 8. levelező taggá, 1894. máj. 4. pedig rendessé választotta; egyszersmind előadója az akadémia mathematikai és természettudományi bizottságának. Ezenkívül részint rendes, részint alapító tagja a földtani, a balneologiai társulatnak, a közegészségügyi egyesületnek, az országos középiskolai tanáregyesületnek, a természettudományi társulatnak, a melynek 1887-94-ig főtitkára volt; továbbá tiszteletbeli tagja az országos magyar gyógyszerész-egyletnek. 1896. jún. 6. megkapta a miniszteri tanácsosi czímet.

Czikkei a k. m. természettudományi társulat Közlönyében (1866. Öt jelesebb buzafaj vegyelemzése, dicsérere méltatott pályamunka, 1867. A gázok átömlése colloid-anyagokon, Magyarországon talált néhány bronzrégiség vegyelemzése); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. Egy ujonnan felfedezett légnemű testről); a Természettudományi Közlönyben (1870. A fény vegyhatása, 1871. Jegeczalak és vegyalkat közötti összefüggés, Erjedés, Az oxyhydrogen alkalmazása, 1872. Az egyetem új vegytani intézete, Titkári jelentés 1872-ben [s utóbb évente]. Az égés tüneményeiről, A fertőztelenítésről, 1873. Fertőztelenítő szerek, A levegőről, Az acetonról, A mesterséges coninról, A lassú égés, A szczavniczai ásványvíz vegyalkata, 1874. A világító gázról, 1875. A világító gáz gyártásáról, 1876. A szódavízről, A puskaporról, Hidrogén láng gyakorlati alkalmazása, Hidrogén szinképei, A szinről és fontosabb vegyületeiről, 1878. A robbanó anyagokról, 1880. Széntűz égése vízzel megfecskendezve, 1881. A sugárzó anyagról, A semmiről, 1883. Egy lap a chemia történetéből, A parádi timsós vizek és Clarisse-forrás vegyelemzése, 1887. Társadalom és természettudomány, A nitroprussid vegyületekről, A magnesium előállításáról, A természetes és mesterséges ásványvizekről, Természetes levélrajz egy piros almán, 1888. Pótfüzet. Egy robbanás története, 1889. A villámokozta durranógáz, A knodalin, Methyl-alkohol és kreosot, A photographiai száraz gelatin-lemezek, 1890. Kisebb közlemény a petroleum essentiáról, A salétrom-sav meghatározása térfogati úton, 1892. A természettudományok terjedése hazánkban, Áványvizek elemzése, A jódtartalmú víz reactiója, 1893. A kolopi kénesvíz, Előadási kisérletek); az Annalen a Chemie u. Pharmacieban (Leipzig u. Heidelberg, 1870. Über gasförmiges und flüssiges Phosgen von A. Emmerling und Béla Lengyel.); az Akadémiai Értesítőben (1872. Előleges jelentés az acetonnak egy új amintjáról, 1873. A styavniczai gyógyforrás vegyelemzéséről): az Országos Tanáregylet Közlönyében (1872-73. Az isuretin); a Műegyetemi Lapokban (1876. A köneny szinképéről); A Math. és term. tud. Értesítőben (1886. A czigelkai, lippiki és lublói ásványvizek chemiai alkatáról, ásványvíz-elemzések, 1890. A salétromsav meghatározása térfogati úton); a Budapesti Szemlében (1888. Az egyetemi tanítás kérdéséhez, 1895. LXXXI. A chemiai elemekről); a Természettud. Társulat Könyvkiadó-Vállalatában (XLVII. 1892. Az atom); a Mathematische u. naturw. Berichteben (1895. Neues Kohlensulfid, Structur des Tricarbonsulfides); az Erdélyben (1899. A szovátai Illyés-Medve-tó.)

Jelentések az ásványvíz-elemző intézet működéséről: 1886. Herkulesfürdő: Szapáry-, Erzsébet-, Lajos- és Herkules-forrás chemiai elemzése, 1887. A Félix-fürdő (Biharm.) chemiai elemzése, A nyárád-szeredai forrás (Erdély, 1888. A konyári sóstó (Biharm.), A kászon-impéri répáti forrás (Csikm.), Az Emmaforrás (Szepesm.), A véghlesi Vera-forás (Zólyomm.), A kászonjakabfalvi (Csikm.) forrás, A buziási József-forrás, A buziási Mihály-forrás, A buziási források, A ploszkói (Beregm.) forrás, A tapolczai (Borsodm.) 3. sz. forrás, Az avasujfalusi (Szatmárm.) 5. sz. forrás, A budai keserűvíz (Rosconi tulajdona), A borsabányai (Máramarosm.) Sándor-forrás, A monyászai (Aradm.) források elemzése, A Nagy-Kőrös, Czegléd, Arad, Pápa artézi, Nyiregyháza, Rozsnyó, Bátyu, Fülöpszállás, Pánika, Debreczenből beküldött többféle ivóvíz vizsgálata, Vízelemzések technikai szempontból.

Munkái:

1. A szulini ásványvíz vegyelemzése. Pest, 1869. (Értekezések a természettudom. köréből I. 15. sz.)

2. Roscoe H. E., A vegytan alapvonalai. A tudomány legujabb nézetei szerint, ford. U. ott, 1871. (2. kiadás. Bpest, 1874.)

3. Az acetonnak egy új aminjáról. U. ott, 1872. (Közlemények a m. kir. egyetem vegytani intézeéből. Than Károly és Rohrbach Kálmán közlésével együtt. Értek. a term. tud. kör. III. 6.)

4. Chem. Analyse des Szuliner Mineralwassers ... Klein-Lipnik, 1874.

5. A légeny-éleg sűrűsége. U. ott, 1875. (Ért. a term. tud. kör. VI. 10.)

6. A borszéki «Boldizsár-kút» vegyelemzése. Bpest, 1875. (Értek. a term. tud. kör. VI. 12.)

7. A szénről és fontosabb vegyületeiről. Két előadás. U. ott, 1876. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye 3.)

8. A robbanóanyagról. U. ott, 1878. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye II. 9.

9. Néhány gázkeverék szinképi vizsgálata. U. ott, 1879. (Értek. a term. tud. kör. IX. 4.)

10. Az utóvilágításról Geissler-féle csövekben. U. ott, 1880. (Ért. a term. tud. kör X. 8.)

12. A mohai (Fehérm.) Ágnes-forrás vegyelemzése. U. ott, 1881. (Ért. a term. tud. kör. XI. 14.)

13. Egy ujabb szerkezetű vízszivattyúval combinált higany-légszivattyúról. U. ott, 1881. (Ért. a term. tud. kör. XI. 15.)

14. A parádi timsós, ilonavölgyi timsós és a Clarisse-forrás vizének vegyelemzése. U. ott, 1883. (Ért. a term. tud. kör. XIII. 5.)

15. Egy lap a chémia történetéből. U. ott, 1883. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye V. 36.)

16. Jelentés az ásványvíz vegyelemző intézet működéséről 1886-ban, a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak előterjeszti ... U. ott, 1887.

17. Jelentés ... 1888. és 1889-ben. U. ott, 1890.

18. Chémia. Tankönyv felső tanintézetek számára. I. kötet. Szervetlen vegytan. U. ott, 1889. Számos ábrával és egy szinkép táblával.

19. Az egyetem története 1895-96-ban, a lelépő rector beszámoló beszéde. U. ott, 1896. (Acta Universit. Budapestiensis.)

20. A quantitativ chemiai analysis elemei. U. ott, 1896. (A Magyar Chemiai Folyóirat II. évf. melléklete.)

Szerkesztette a Természettudományi Közlönyt (1887-94-ig Entz Gézával és Paszlavszky Józseffel) és a Mathem. és Természettud. Közleményeket 1890-94-ben (XXIV-XXVI. köteteit.)

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1889., 1897.

Kiszlingstein Könyvészete.

Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XI. 398. l. (Nuricsán József), XVIII. 149. l.