Kezdőlap

Ligeti Antal,

festőművész, a m. n. múzeumi képtár őre, szül. 1823-ban Nagy-Károlyban (Szatmárm.); mint kereskedő töltötte ifjú éveit Nagy-Károlyban és Kolozsvárt kilencz évig; de a művészet szeretete a festészethez vonzotta. 1845-ben Olaszországba utazott itthon szerzett tanulmányainak tökéletesítése végett. Leutazott egész Nápolyig. Münchenbe tért vissza, hogy a festőakadémián tanuljon. Itt értesült Ybl Miklóstól, hogy Markó Károly szívesen fogadja; sietett tehát Firenzébe, hol 1848-ig maradt. A telet rendesen Rómában töltötte. Markó nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. 1848-ban tért vissza hazájába és honvéd lett. A szabadságharcz után ismét kiment Firenzébe; de ezúttal már csak rövid időt töltött az Appeggi villában, mert 1850-ben megvált mesterétől és hazajött, hogy festő legyen és arczképfestéssel kereste kenyerét Sopronban háromnegyed évig; midőn Károlyi István gróf fölismerte szép tehetségét, pártfogása alá vette, s fóthi kastélyában gondnélküli életet biztosított neki. 1855-ben a Károlyi gróf költségén hosszabb utazást tett Keleten; bejárta Egyiptomot, Palesztinát, a Libanont, Damaszkust, Cyprust, Ródust, a görög szigeteket, Maltát, Sziciliát és végre negyedfélévi vándorlás után a legszebb vázlatok gazdag gyűjteményével tért vissza Fóthra pártfogójához. Képeit nagy tetszéssel fogadta a közönség és L. csakhamar olyan kedvező körülmények közé jutott, hogy lakását 1861-ben, midőn családot alapított, áttehette Pestre s teljes odaadással élhetett művészetének. 1868. ápr. 7. a m. n. múzeumi képtár őrévé nevezték ki. Az olasz királyi koronarend tulajdonosa volt. Meghalt 1890. jan. 5. Budapesten. Sírjára Donáth Gyula mintázott szép emléket. (1897. nov. 1. leplezték le a kerepesúti temetőben Feszty Árpád beszédével.)

Czikkei a Hölgyfutárban (1860. 117-134., 1861. 79-82., 111-114. sz. Egy magyar festész tapasztalatai Sziciliában és L. a Libanonban, L. elbeszélései után közli Szokoly Viktor); a Hazánk és a Külföldben (1867. A Libanon czédrusai, 1868. Házassági szokások több népnél); a M. Salonban (VIII. 1883. A m. n. múzeum képtára); a Fővárosi Lapokban (1876. 53. A múzeumi képtárról, 1890. L. levele Berecz Károlyhoz, Capri 1850. aug. 10.); a Budapesti Szemlében (LXV. 1891. Munkácsi Mihály ifjúságából, L. hagyatékából).

Munkái:

1. A nemzeti múzeum képcsarnokának ismertető lajtsroma, a festészek rövid életrajzával. Buda, 1870.

2. A magyar nemzeti múzeum képtára. Ismertető lajstromának kivonata. Pest, 1872.

Kéziratban maradt: Keleti utazásáról írt naplója, melyet 1860-ban szándékozott kiadni.

Nevezetesebb tájképei: Taormina, Girgenti, a Czédrus-erdő, Saharai puszta, Betlehem, Nazareth, Régi sirok a Libanon hegyén, Mar-Saba kolostor a Kidron völgyében, Budapest, Visegrád, a Fertő tava, Dévény vára, Hátrahagyott képeit, vázlatait és tanulmányait a képzőművészeti társulat állította ki.

Frankfurter Conversationsblatt 1857. 21. sz.

Hölgyfutár 1860. 134. sz.

Ország Tükre 1862. 25. sz. arczk.

Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 128., 150. l.

Hazánk és a Külföld 1865. 26., 1870. 25. sz.

Családi Kör 1874. 23. sz. arczk.

Fővárosi Lapok 1876. 9. sz. 1890. 7., 52. sz.

Vasárnapi Ujság 1883. 46. sz. arczk., 1890. 2. sz. arczk.

Szinnyei Repertóriuma. Történelem II. kötet.

Petrik Könyvészete.

1890: M. Szemle 2. sz. Pester Lloyd 8. 55. sz., Egyetértés 60. sz., Ungarische Revue 155-161. l. Nemzet 56. sz., P. Napló 6., 56. sz., Ország Világ 2., 3. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XI. 510. l. (Szana T.)

A Magyar Nemzeti Múzeum (1802-1895.) Bpest, 1896. 77. l.

Budapesti Hirlap 1897. 303. sz. és gyászjelentés.