Kezdőlap

Lipthay Béla báró (lubellei és kisfaludi),

volt országgy. képviselő és főispán, L. Frigyes cs. kir. kamarás és százados (ki 1830. június 11. magyar bárói rangot nyert, meghalt 1839. febr. 4. Pesten) és janovai Csekonics Karolina fia, született 1827. jan. 27. Pesten; tanult Temesvárott, Szegeden és Pesten, hol a jogi facultást is elvégezte. Itt érte a szabadságharcz, melynek kitörésekor beállt honvédnek és mint huszár főhadnagy harczolt egész a télig; ekkor kezén megsebesült (mely miatt örökre béna maradt) és csak 1849. máj. lépett újra tényleges szolgálatba; jelen volt a világosi fegyverletételnél is. A szabadságharcz után egyelőre teljesen visszavonulva élt torontálmegyei birtokán, de 1860 óta rész vett a politikai életben. 1867-ben az első választott képviselők közt volt, de még ugyanezenévben Baranya, 1868. pedig Pest vármegye főispánjává nevezték ki, azonban már 1869 végével lemondott, mivel Wenckheim belügyminiszter rendeletei ellenére semmiféle hivatalos pressiót nem akart gyakorolni a választásokra. 1869. ápr. 19. a m. jelzálogbank az ő elnöklete alatt alakult meg; máj. 9. pedig az erdőterménybank alakuló közgyűlésén elnökké választatott. 1872-75., 1878-81. és 1884-1887-ig tagja volt az országgyűlésnek és mindig a Deák-párthoz tartozott, de 1875-ben, midőn Tisza a Deák-párttal fusionált, kilépett és azóta az ellenzékhez csatlakozott. Mint politikus mindig liberális gondolkozású s democrata érzelmű volt; nagy szerepet vitt a főváros képvielőtestületében is; a képzőművészeti társulat bizottsági tagja volt, és az iparművészeti múzeum alelnöke; részt vett a halotthamvasztás mozgalmaiban is. 1896. jún. 6. megkapta a Lipót-rend középkeresztjét, június 12. pedig beiktatták a főrendek jegyzékébe. Budapest székesfőváros bizottságának is tagja volt. Meghalt 1899. máj. 11. Budapesten.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1872-75. I. Válaszelirat, II. Budapest rendezése, Telepítvényesek, IV., V., VII. Költségvetés 1873 és 74-re, XII. Temesvár-orsovai vasút, Választói jog, XIV., XV. Költségvetés 1875-re, XII. Vasútak építéséből az állam ellen felmerült kártalanítási követelések; 1878-81. VI. Tiszai viszontbiztosító társulat engedélyezése, VII. Honosság megszerzése, állampolgárság. XI. Szörénymegye ideiglenes közigazgatási rendszere, XII. Szegedi kir. biztos hatásköréről szóló 1879: XX. t. cz érvényének meghosszabbítása, XIII. Szamosvölgyi vasút, XVII-XIX. Budapesti rendőrség, Árvízmentesített területek 15 évi adómentességének meghosszabbítása, Hazai iparnak adandó állami kedvezmény; 1884-1887. I. Torontálmegye kérvénye telepítések ügyében, II. Költségvetés 1885-re, V. Főrendiház reformja, VI. Kunbarth József kérvénye véderőtörvény tárgyában, Ludoviceum kiépítése, Vízjog, Bihari és békési vasút, VII. Temes-Béga vizszabályozási társulat, Költségvetés 1886-ra, XI. Törvényhatóságok rendezése, Községek rendezése, Közigazgatási tiszviselők elleni fegyelmi eljárás, XII. Mosztár-metkovici vasút, XIII. Rendőrfőkapitánysági épület Budapesten, XVI. Ipartörvény módosítása.)

Ország Tükre 1863. 36. sz. arczk.

Hon 1869. 91., 108. sz.

M. Nemzetiségi Zsebkönyv Pest, 1888. I. 365., 366. l.

Vasárnapi Ujság 1893. 26. arczk., 1899. 20. (Nekr.) 21. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XI. 556. XVIII. 161. és gyászjelentés.