Kezdőlap

Liptay Pál,

gazdasági gépgyár képviselője, szül. 1845. máj. 4. Pesten nemes szülőktől; iskoláit Debreczenben és Pesten járta, hol az ág. ev. algymnasium elvégzése után 1860-ban a kereskedelmi pályára lépett. 1867-ben a budapesti kereskedelmi kamara s a kereskedelmi miniszterium költségén a párisi világtárlatra ment ki tanulmányútra; ekkor Londonba is átrándult. 1868-ban, saját erejére támaszkodva, Gorove István kereskedelmi miniszter buzdítására, újra Páris felé indult; útközben Németországban és Svájczban különös tanulmánya tárgyává téve a fogyasztási, munkásképző-, tűzoltó- és házépítő-egyesületeket. Párisban a magyar egyletnek tiszteletbeli tagja lett; a franczia nyelv mellett a díszművesség mesterségét tanulta; egyszersmind a Michel Chevalier, Maury, Frank és Levasseur nemzetgazdasági előadásait hallgatta a College de Franceban és szorgalmasan látogatta a conservatior des arts et metierst is. Sedán elestéig levelezője volt a Fővárosi Lapoknak és harcztéri tudósítója a Pesti Naplónak. III. Napoleon elfogatása után Londonba, később New-Yorkban folytatta tanulmányait és beutazta az egész Egyesült-Államokat. Vendége volt Grant elnöknek, Walth Whitmann, Bayard Taylor, Bret Harte, William Cullen Byrant és Longfellownak és érintkezésbe hozta ezeket a költőket Szász Károlylyal. Készített díszműveivel több érmet és okmányt nyert az amerikai kiállításokon New-Orleans-, St.-Louis- és New-Yorkban; ugyanez időben nyerte el beküldött munkáival az országos iparegyesület ezüstérmét is. A magyar kormány háromszor tüntette ki stipendiummal; 1872 végén hazahívta őt az 1873. bécsi világkiállításra, hol Németh Imre kormánybiztos mellett nagy hasznára volt a magyar osztálynak; egyúttal képviselője volt a szegedi és kecskeméti kiállítóknak is. Az általa alakított budapesti angol társalgó-körnek kilencz évig volt elnöke, jelenleg tiszeletbeli tagja, úgyszintén a párisi, hamburgi, berlini és cairói magyar egyletnek is. 1876-ban Jókai felszólítására ismét Amerikába indult a philadelphiai világtárlatra; ezen alkalommal a Nemzet, Életképek és még hat magyar lapnak volt tudósítója. Ezúttal sok czikket írt az amerikai lapokba a magyar viszonyokról és több publicmeetingen megismertette hazáját az amerikaiakkal. Ujólag beutazta az Egyesült-Államokat és 1877-ben ismét Németh Imre mellett dolgozott a kereskedelmi miniszteriumban, készülve az 1878. párisi világtárlatra. De akkori mellőztetése miatt magánhivatalt vállal egy angol czégnél; 1881-ben pedig elvállalta a Kühne Ede mosoni gazdasági gépgyár képviseletét, megalapítva ugyanekkor a budapesti főraktárt, mely azóta az ő vezetése alatt áll. Mint ezen czég képviselője a párisi, londoni, bécsi, philadelphiai világtárlatokon kívül, majdnem minden hazai kiállításon is rész vett; ezen alkalmakkor, valamint a millenniumi kiállításkor, közreműködői éremmel tüntették ki.

Czikkei a Hazánk és Külföldben (1866. Pesti közuti vaspálya, Magyar gazdasszonyok leánynöveldéje, Fiumei tengerésztiszti akadémia, Mária-nostrai női fegyház, Hontmegyében, Magyar középdunai gőzhajótársaság Uj-Pesten épülő gőzösei, 1867. Széchenyi-hegy, Pesti városerdei mulatságok, Pesti kereskedelmi kórház, Papirgyár, Nagy-kovácsi kőszéntelep, Váczi siketnéma intézet, 1868. Gazdasági tanintézet, 1870. Pesti önkéntes tűzoltók, 1872. Párisi játékbarlangok); a Magyarország és Nagyvilágban (1867. B. Bruckenthal-féle múzeum Nagy-Szebenben, Magyar osztály a párisi kiállításon, 1868. Pécsi kőszén-bánya és munkástelep, Pécsbarcsi vasut megnyitása, 1869. Dorogi kőszénbányák); a Honban (1867. 147. sz. Ismerjük el a dicséretest, 1868. 26. sz. Magyar kereskedelmi és iparlapot, 1876. 138., 141., 147. sz. Philadelphiai levelek, 155. sz. Magyarország Philadelphiában, 185. sz. A Centennial hirlapírók és 8500 hirlap, 206., 207. sz. A vad államok, 246. sz. Amerikai könyvkiadók); a Fürdői Lapokban (1868. Margitszigeti világfürdő); a Vasárnapi Ujságban (1868. Parád és környéke, 1869. Párisi magyar egylet, 1870. Magyar Páris, 1871., 1873., Magyar Amerika, Magyar London, Franklin szobra New-Yorkban, 1876. Kiállítási levelek Philadelphiából); a Fővárosi Lapokban (1871. Tárcza Albanyból, Egy amerikai gőzösön, A kertek és sárkányok városai, Az «uj Athen» Bostonban, A szabad szerelmesek telepe Onediában, Erie-vaspályán, Niagaránál, New-Yorki magyar tárczák, Kertek és sóbányák városai, 1872. New-Yorki magyar telepről, New-Yorki nőképzés, Milvaukee, a tejfelváros, Missisippin, Soknejű próféta, New-Orleansi tűzoltó ünnep, Hogyan mulatnak a new-orlensiak, New-Orleansi lapok, Chicago a kertek városa, New-York Herald szerkesztője St.-Louisban, Cleveland, az erdőváros, Elnökválasztási mozgalom St.-Louisban, New-Orleansi kiállítás, Bostoni vakok intézetében, Collier Róbert Chicagoban, St.-Louis, a halmok városa, 2 tárcza, 1873. Charles Loring Brace, egy amerikai barátunk, Walt Wittman, amerikai költő, Rezgők Amerikában, Fehér ház Washingtonban, Külföldi magyar festőink, 1874. Iszákosok háza, amerikai gyógyhely, Éjszakamerikai indusok, 1875. Téli utazás Pesttől Manchesterig, Rochdáli úttörők, Manchester, Washington, 1876. Párisi étkező helyiségek, Philadelphiai világtárlatról, Nagy ünnep Philadelphiában július 5, Száz év előtti háztartás, Amerikai képirók, 1877. Cape-May, Uj-Buda Amerikában, 1878. Taylor Bayard); a Pesti Naplóban (1871. 192., 237., 239., sz. New-York júliusban, 1873., 91-119. sz. Bécsi nemzetközi kiállítás; az Anyagi Érdekeinkben (1872. Ramie-növényről St.-Louisban); a Családi Körben (1873. 12-15. sz. Kirándulás a Hudson folyón); az Igazmondóban (1876-77. Amerikai levelek, Amerikai mezőgazdák, Indiánok.)

Liptay Pál. Bpest, év n. fénynyom. arczk.