megyei főjegyző, L. Albert és Balogh Karolin fia, a 30-as években a szabadságért lángoló s ezért fogságot szenvedett L. Lászlónak unokaöcscse (a család neve Lovasi Szakáll volt és a XVIII. század közepe táján Nógrádmegyéből szakadt Biharmegyébe s azontúl csak előnevét használta); szül. 1860. febr. 24. Nagy-Szalontán (Biharm.); ugyanott és Nagyváradon a gymnasiumot, a jogot Debreczenben és Nagyváradon végezte. 1883-ban Biharmegye szolgálatába lépett, hol mint árvaszéki ülnök, tanácselnök, első aljegyző s tiszteletbeli főjegyző működött. 1896-ban Nagy-Szalontán képviselőjelölt is volt, de kisebbségben maradt. 1897-ben Budapestre költözött, hol az Országos Hirlap munkatársa lett. Jelenleg Torda-Aranyos vármegye főjegyzője.
Tárczaczikkeket, költeményeket és humorisztikus verseket írt 1879 óta a Borszem Jankóba, a Nagyvárad, Bihar, Biharmegyei Lapok, Nemzet, Szalontai Lapok, Bagoly és Bolond Istók (saját rajzaival) cz. lapokba s a Bolond Istók Naptárába (1882).
Munkái:
1. Költemények. Nagyvárad, 1883.
2. Tintacseppek. U. ott, 1890. (Ism. Egyetértés 205. sz.)
3. Nevető betűk. U. ott, 1896. (Ism. Pesti Hírlap 20., Nemzet 87., 88. sz. Fővárosi Lapok 29.)
1900. márcz. 24. és 25. a Kis püspök cz. vígjátékát adták elő a debreczeni színházban, mely a Telegdy K. László-féle 800 koronás díjat nyerte.
Szerkesztette a Bagoly cz. élczlapot és maga rajzolta hozzá a képeket; a nagyváradi Szabadság (1894. febr. 27-től 1897. okt. 9-ig) és Nagyváradi Napló (1898. decz. 18-tól 1899. aug. 13-ig) cz. politikai napilapokat; 1900. jún. 2. óta az Aranyosvidéket szerkeszti.
Kéziratban a Hölgycsere cz. bohózata.
Álnevei: André, Iphigenia, Csaholmányi Ebaminondás.
M. Könyvészet 1890.
A "Nagyvárad" jubiláris Albuma. Szerk. Fehér Dezső. Nagyvárad, 1895. (Önéletrajz.)
Debreczeni Ellenőr 1900. 82., 83., 85. sz.
Pesti Napló 1900. 85. sz. és önéletrajzi adatok.