Kezdőlap

Major Pál,

ág. ev. lelkész, M. János lelkész és Wozár Rozina fia, szül. 1711. febr. 22. Körmöczbányán (Barsm.); tanult szülőhelyén, azután Kövényben (Gömörm.), hol atyja akkor lelkész volt; ennek halála után Osgyánba ment, hol Farkas György rector és Oertel János Gottfried lelkész pártfogásukba vették és segítették; innét Beszterczebányára, majd Körmöczbányára, Eperjesre, végre Csetnekre távozott. 1734. febr. 18. a vittenbergai egyetemre iratkozott be, hol az Ágoston-kolostorban levő könyvtárnál alkalmazták. 1737-ben visszatért hazájába s 1738-ban a rozsnyói ág. ev. egyház megválasztotta lelkészének és jún. 5. Csetneken Antoni Sámuel superintendens beiktatta. 1741-től Beszterczebányán volt lelkész, 1755-ben Csetnekre ment, hol 1758. okt. 18. meghalt.

Történelmi ismereteit felhasználva, több codexet és kéziratot tanulmányozott és ezekből a hazai egyházi s polgári történelemre való jegyzeteket írt, melyeket Schmal András is felhasznált Brevis de vita superintendentium evangelicorum in Hungaria commentatio cz. munkájában (Fabó, Monumenta I. Pest, 1861.) Klein egy kéziratban maradt beszédjét említi: De omnium primo eoque universali praecone repurgati evangelii in Hungaria, melyet M. 1748-ban az egyházi gyűlésen tartott. Kéziratai a m. n. múzeumban: Magyar könyvház, id est Bibliothecae universalis librorum hungarica lingua editorum, quam adornare cepit 1748, ívrét 25 lap; Concionale 1749. 12rét 208 lap; Orationes occasionales, ívrét.

Bartholomaeides, Ladislaus, Memorabilia Provinciae Csetnek. Neosolii, 1799. 126. l., Comitatus Gömöriensis. Leutschoviae, 1804. 420 l. és Memoriae Ungarorum. Pesthini, 1817. 236. l.

Fabó, Monumenta I. (Klein Nachrichten III. 259. l.)