Kezdőlap

Márton István (mándi),

ev. ref. főiskolai tanár, M. István ev. ref. lelkész és Gombos Judit fia, szül. 1760. nov. 23. Iszka-Szent-Györgyön (Fehérm.); 1771-ben, atyjának felső-örsi (Veszprémm.) lelkészségében, Szent-Király-Szabadján megkezdette iskolai pályáját, hol három évet töltött az akkor virágzó grammatikai iskolában. 1774-ben Kecskeméten folytatta középiskoláit. 1778. ápr. 30. a debreczeni cellegium felső (theologiai) osztályába lépett és ő is az iskola épületében kapott lakást; tanárai voltak Sinay, Hatvani, Szatmáry és Varjas; szorgalommal olvasta különösen Wolff Kersztély bölcseleti munkáit; baráti viszonyba lépett Diószegi Sámuellel, kivel később is sürű levelezést folytatott. 1786. márcz. Hajdú-Nánáson lett rektor. 1789. júl. a göttingai egyetemre ment, hol aug. 21. vétetett fel; az egyházi pályára készült, azért Michaelis J. Dávidot hallgatta leginkább. Tizennégy havi távollét után visszatért hazájába. 1790. decz. 10. az ev. ref. dunántúli consistorium megválasztotta a pápai gymnasium tanárának, fizetése: évi 400 rh. forint, egyházi szolgálatáért a gyülekezet templomában: 12 pozsonyi mérő búza és minden tanítványtól két forint volt. Decz. 14. foglalta el tanszékét. Legfőbb szándéka volt: Pápán, a nyugati reformált magyarországnak, a dunántúli kerületnek, egy a debreczenihez és patakihoz hasonló főiskolát teremteni. Az ő és tanártársa Tóth Ferencz buzgalmából és önsegély alapján új iskolaépületet emeltetett, mely a benlakó tanulók számára lakószobákkal 1794-ben fölépült. A pápai főiskolát a Pesten 1804. aug. 21-24. tanácskozó négy egyházkerületi képviselők elismerték a pataki és debreczeni főiskolák testvérjének. Az addigi három osztályú gymnasium hat osztályra (a papnevelői folyam 1805. jan. 2. négy évfolyamra) emeltetett és M. 1790-től 1810-ig igazgatója volt a gymnasiumnak. Az iskola külső fejlesztése mellett M. a belső szervezésről sem feledkezett meg. Tantervet és a tantervhez könyveket készített vagy mások által készíttetett. Ő maga dolgozott aztán Scheller után szónoklattant, Kiesewetter után logikát, Weidler után tiszta gemoetriát. Mikor pedig a theologiát megnyitotta s abban a tárgyak legnagyobb részét elvállalta, egymásután írta theologiai s kivált bölcseleti műveit. A philosophiában a Kant elveit fogadta el és 1795-ben már ezek szellemében tartott magyar philosophiai előadásokat. 1801-ben a theologiai tudományok tanítását Tóth Ferencz vette át tőle s ettől fogva M. csak philosophiát és mértant tanított. Előadását magyarul tartotta, mígnem az 1815. kerület gyűlés határozata folytán a latin vétetvén fel tanítási nyelvül, kénytelen volt latinul tanítani. Meghalt 1831. szept. 21. Pápán cholerában.

Sírversei vannak a M. Kurirban (1802. II. Toldalék. Ama nevezetes magyar tudósnak néhai t.-szováti reform. prédikátor Budai Ferencz urnak szept. 28. Debreczenben történt hirtelen halála megtisztelésére).

Munkái:

1. Langii colloquia. Imitationibus hungaricis, lexico latino-hungarico brevique grammatica adornata. Jaurini, 1792. (2. kiadás. U. ott, 1794. Az 1815. ötödik kiadásban latin mesék és beszélgetésekkel van megtoldva, és a nyelvtant magyarul és latinul tárgyalja).

2. A német nyelv első kezdete, melyet a gyengéb tanulók számára egy kis rövid grammatikával s német és magyar szótárral kiadott. U. ott, 1792.

3. Phaedri Aug. Fabulae Aesopeae. Imitationibus hungaricis universis grammatices et quibusdam rhetorices et poëtices praeceptis, item Lexico lation-hungarico adornatae. U. ott, 1793.

4. A görög nyelv első kezdete. A magyar ifjúság javára kiadta. U. ott, 1794.

5. Halotti orátio, mellyet néhai ... Antal Judith asszonynak ... utolsó tisztesség tételekor élőszóval elmondott 1794-ben. Veszprém, 1795. (Almási Ádám gyászbeszédével együtt.)

6. Uj deák rudimenta, vagyis a deák nyelvnek első kezdete. A gyenge magyar ifjuság javára kiadta. Győr, 1795. (7. k. 1840).

7. Keresztyén theologusi morál, vagyis erkölcstudomány. Hallgatói számára kiadta. Hely n., 1796. (A benne nyilatkozó kantianus bölcseletért Budai Ferencz 1801-ben hevesen megtámadta.)

8. Conelii Nepotis vitae excellentium imperatorum. Item Phaedri ... fabulae Aesopicae. In usum scholarum ... Jaurini, 1808.

9. Uj német rudimenta,vagyis a német nyelv első kezdete. Győr, 1801.

10. Halotti oratio, melyet néhai ... Pázmándy József úrnak ... halotti tisztesség tételére készített, s Bőnyön 1810. ápr. 12. élőszóval el is mondott. U. ott, 1810.

11. Keresztény moralis kis katechismus. A helvétziai vallástétellel megedgyezőleg a magános olvasóknak számokra készítette s kiadta. Bécs, 1817.

12. Fiú és leány gyermeki ábétze. Győr, 1817. (Az egyházkerület 1819. jún. 29. és 30. tartott gyűlésében elfogadta iskolái részére. 9. megjobb. kiadás. U. ott, 1829.)

13. Felelet a moralis katechismusnak azon recensiójára, mely a Tudományos Gyűjteménynek, a mult 1817. eszt. 10. kötetjében találtatik. Hely n., 1818.

14. Prof. tiszt. Márton István úrnak a «Keresztyén moralis katechismus» nevű munkájára írt recensiók, az azokra tett feleletekkel egybekötve. Bécs, 1818. A M. Kurir kiadójának költségén.

15. A Pap és a Doctor a sinlődő Kant körűl, vagy rövid vizsgálása, főképen a tiszt. Pucz Antal úr elmélkedéseinek: A Kant philosophiájának fő resultatumairól s oldalaslag illetése az erkölcsi Catechismust író bécsi feleleteinek. Hely n., 1819.

16. Krug, Guilielmus, Systema philosophiae criticae. In compendium redigit, latine interpretatus est, ac edidit ... Tomus I Philosophiam fundamentalem, logicam, metaphysicam et aestheticam in se complectens. Viennae, 1720. Czimképpel.

17. Halotti orátzio melyet néh. ... Kecskeméti Sigmond urnak ... utolsó tisztességtételére irt ... 1821. ápr. 21. elmondott Polgárdiban. Pest, 1822. (Többek gyászbeszédeivel együtt.)

18. Halotti oratio, mellyet Bátvai Sülje Komáromi Pál urnak utolsó tisztességtételére okt. 26. 1826. élő szóval elmondott. Veszprém, 1826.

19. Halotti oratio, mellyet a helv. vallástételt követő dunántúli főtiszt. superintendenczia superintendensének, néhai Tóth Pápai József úrnak utolsó tisztességtételére elmondott. Győr, 1827.

Levelei Kazinczy Ferenczhez, Pápa 1818. márczius 19. és május 4. (Figyelő I. 1876.)

Philosophiai nagy munkájának II. kötetét 1822-ben akarta sajtó alá adni, de a kantianismustól félő bécsi censura nem engedte meg; ekkép az egész rendszer többi része kéziratban maradt. Kéziratai közt a metaphysica megvan magyarul is; szintén kéziratban maradt Paedagogiája is, mely hasonlóképen Kant-féle alapokon nyugszik. A magyar n. múzeumban van levele Őz Pálhoz (Pápa 1791. okt. 12.); a budapesti egyetemi könyvtárban: Prolegomena philosopiae moralis criticae. Papae in collegio reformatorum anno 1796. (M. első kidolgozása. Hegyi I. másolata). Márvány mellszobra a pápai ev. ref. főiskolában van.

M. Hirmondó 1792. I. 901. l., 1794. I. 599. l.

Tóth Ferencz, A pápai ref. m. ekkles. rövid historiája. Komárom, 1818. 41. l.

Hazai és Külföldi Tudósitások, 1831. II. 27. sz.

M. Kurir 1831. II. 27. sz.

Egyházi Almanach 1833. 168. l.

Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 115. l.

Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 280. l.

Danielik, M. Irók II. 191. l.

Szabó Károly, Mándi Márton István. Pápa, 1860.

Vasárnapi Ujság 1864. 35. sz. arczk.

Toldy, M. N. Irodalom Története.

Kiss Áron, M. Népiskolai Tanítás Története Bpest, 1881. 304. l.

Uj M. Athenás 274. l.

Petrik Bibliogr.

Bodnár Lajos, A hajdú-nánási ev. ref. gymnasium története. Debreczen, 1891. 14. l.

Kazinczy Ferencz, Levelezése III.

Pallas Nagy Lexikona XII. 378. l. (Kiss Áron).