Kezdőlap

Merényi Lajos,

bölcseleti doktor, a kismartoni hg. Esterházy-hitbizományi könyv- és levéltár főlevéltárnoka, herczegi tanácsos, előbbinek testvéröcscse, szül. 1854. aug. 25-én Esztergomban; a középiskolát szülővárosában végezte; egyetemi tanulmányait 1873-ban a bécsi egyetemen kezdette s 1874-től a budapestin folytatta, hol 1877. telén tanári oklevelet nyert és a gyakorló gymnasiumban tanárkodott; ezután rendes tanárrá neveztetett ki a nagy-kikindai gymnasiumhoz, mely állását azonban az 1878. boszniai mozgósítás nem engedte elfoglalni. Boszniából visszatérvén, 1879-ben Kis-Tapolcsánban Keglevich István grófnál foglalt el nevelői állást; ez évi máj. 29. bölcseletdoktori oklevelet nyert és szept. Esterházy Miklós herczeg főlevéltárában Kis-Martonban a másod levéltárnoki állást kapta; utóbb a herczegek hitbizományi könyvtára és a fraknói kincstár őrzése is reá bizatott. Azóta a kismartoni levéltár és könyvtár élén működik. A 80-as években Horváth Boldizsár titkára volt. 1889-90-ben Róma levéltáraiban gyűjtött anyagot a vatikáni magyar oklevéltár számára.

Czikkei a Kathol. Néplapban (1872. A kath. egyház érdemei a művészetek ápolása körül); a Nevelészetben (szerk. Seidel Pátkai Pál 1874. Az iskolai könyvtárakról); az Esztergomban (1875. Esztergomi Farkas András író); a Fővárosi Lapokban (1878. A műtörténet nőalakjai, Az utolsó Romanoffok, A renaissance nőképzése Itáliában); az Esztergom és Vidékében (1883. Esztergom felszabadulása); a Néptanítók Lapjában (1885. Egy franczia író az iskolai nevelésről); a Budapesti Hirlapban (1887. Száz éves jajszó); a M. Hadtörténelmi Közleményekben (1892. Hadi törvénykezési emlékeinkből, Király Albert ezredes generális életéhez, 1894. Báthory Zsigmond fejedelem udvari lovassága, Kálló és Szatmár őrségeinek panaszai 1631., Török végek őrhada 1577-ben, 1895. A végek magyar őrhada 1670 után, 1896. A török végek történetéhez, A Bocskay fölkelés történetéhez adalékok, 1897. Esztergomi hódoltság történetéhez, Pápai végház ügyében nádori rendelet, Török ellen Heves vármegye panasza 1629., Törököktől eredő sérelmek, Wesselényi Ferencz levelei, A véghelyekről, Mária Terézia hadi czikkei, Kálló és Szatmár őrségeinek panasza, A felsőmagyarországi végházak 1661-ben, Homonnai utasitásai főtisztjeihez, A váczi hódoltság történethez, Esterházy Pál gróf utasításai, A kuruczok Lendván, A kanizsai végek történetéhez, Mehemed pasa levelei 1625-26., A füleki őrség panaszai 1669-ben); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1893. Eszterházy Pál nádor versei); a M. Gazdaság-Történeti Szemlében (I. 1894. Zrinyi Miklós vadasáról 1560., II. 1895. Az alsó-lendvai uradalmi tisztség utasítása 1719-ből, A fertő-szent-miklósi uradalom sör- és pálinkafőzés szabályozása 1719-ben, III. 1896. A lévai uradalom 1719-ben, VIII. századi lóorvosságok, Vizsgálat a Homonnay-árvák gazdatisztjei ellen 1627., IV. 1897. Esterházy herczeg 1710. utasítása csobánczi és keszthelyi tiszttartójához); a Kath. Szemlében (1892. Esterházy Pál nádor Mária-éneke, Esterházy Miklós nádor paraenesise); a Vasárnapi Ujságban (1898. Az Eszterházy herczegek, 1900. Kismarton); a Történelmi Tárban (1901. Musza budai pasa levelezése Eszterházi Miklós nádorral, A Hóra-világ kismartoni krónikája); a Mosonymegyei Lapoknak is munkatársa volt.

Munkái:

1. Niccolo Macchiavelli élete és tanai. Történelmi tanulmány. Magyar-Óvár, 1878. (Doktori dissertatio).

2. Magyarország legujabb története. Korn nyomán. U. ott, 1878.

3. Herczeg Esterházy Pál nádor 1635-1713. Bubics Zsigmond közreműködésével. Bpest, 1895. (M. Történeti Életrajzok XI. Ism. Budapesti Hirlap 1896. 110. sz., Kath. Szemle 1897.).

Zelliger Alajos, Esztergomvármegyei írók. Bpest, 1888. 129. lap.

Kiszlingstein Könyvészete.

Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 523. lap.

Magyar Könyvészet 1895.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 284. l.