Kezdőlap

Miles Mátyás,

jogtudós, nagy-szebeni városi tanácsos, előbbinek és Rentsch Zsófiának fia, szül. 1639. febr. 21. Medgyesen; a szülővárosában dühöngő pestis elől 1649-ben a szász-ivánfalvai lelkészhez küldték. Miután atyja meghalt, Prépostfalvára ment az éneklés megtanulására; félév mulva azonban visszatért Medgyesre, hol 1651-ig tartózkodott és azután Szász-Sárosban Kökösi Mihály tanította a magyar nyelvre. 1654. febr. 15. a medgyesi gymnasium tanulója lett; 1655. febr. 5. Albrich Márton tanárral Brassóba ment és ott maradt 1658-ig, midőn máj. 20. a vittenbergai akadémián iratkozott be. Itt azonban alig töltött el felévet, midőn a medgyesi iskola rektorának hívták meg; állását azon év decz. 10. el is foglalta. 1661-ben a medgyesi országgyűlésen Kemény János fejedelem kinevezte magán titkárának s júniusban Bánfi Dénes és Teleki Mihály társaságában a császári udvarhoz Bécsbe küldte követül. Távolléte alatt haltak el anyja és nővére, szintén pestisben. 1662-ben a császári segédhadakkal Montecuccoli vezérlete alatt visszatért Erdélybe. Időközben Kemény fejedelem jan. 22. Nagy-Szőllősnél a törökök ellen vívott csatában elesett. Apafi fejedelem megkegyelmezett neki és nov. Gligorasch Gjike oláh hospodarhoz küldte követségbe; úgy szintén 1663-ban Magyarországba. Miután visszajött Erdélybe, 1664. jan. 30. nőül vette Hutter Zsuzsannát, Malberd András szent-ágotai lelkész özvegyét és Nagyszebenben telepedett le. (Eddig írta meg M. önéletrajzát). Rövid idő mulva a nagy-szebeni száz tagból álló testüleg tagja s városi tanácsos lett; mint ilyen a szász-sebesi szász had parancsnoka volt Pankratius Jánossal együtt 1682-ben, midőn Apafi kénytelen volt Magyarországba vezetni seregét, hogy a budai basával és Tökölyvel egyesüljön. Azonban 15 hét mulva szerencsésen visszatértek Erdélybe. 1685-ben ismét követségben járt, többekkel együtt, Bécsben, hogy Leopold császárhoz Apafi fejedelem hódolatát megvigye. 1686. szept. 4. érkezett vissza Nagy-Szebenbe; azonban csak hamar nagy betegségbe esett, mely okt. 1. halálát okozta. Miután örökösök nélkül halt el, könyvtárát és életnagyságban festett arczképét (mely a felirat szerint 1686-iki márcziusban Bécsben készült) az ottani iskolai könyvtárnak hagyta, mely utóbbin családi czímere van.

Munkái:

1. Siebenbürgischer Würg-Engel, Oder Chronicalischer Anhang des 15. Seculi nach Christi Geburth, aller theils in Siebenbürgen, theils Ungarn, vnd sonst Siebenbürgen angräntzenden Ländern, fürgelauffener Geschichten. Worausz nicht nur allein die grewligstbluttige Anschläge, Krige, vnd Zeittungen, deszen villfältiger Feinde, sondern auch die gehäumbste Rath-Schlüsze beyder Keyser, Könige, Fürsten, vnd Woyvoden zu erkündigen, durch welche disz bedrängte Vatterland theils vohl gerieret, theils vollends in Abgrund des Verderbens gestürtzet worden: Auch welcher gestalt nebenst der Augspurgischer Confession die übrige im Lande angenommene Religionen drinnen erwachsen seyn. Nebenst doe Ober-Regenten Sachsicher Nation, bevorausz der Haupt-Hermanstadt, löbligen Magistrats, ordentliger Erzelung, wie Selbige nehmlig ihre Ampts-Geschäfften versehen haben. Welches Kurtz doch warhafft vnd ordentlig abgebildet und herausz gegeben ... Herman-Stadt, 1670.

2. Sacra Deo Uni Ter Opt: Max: Pacis Largitori ac Principi Heroi pacifico Domino augusto Illustrissimo ac Cels ... Dn. Michaeli Apafi Dei gratia Principi Transylvaniae ... Eucharistica Dum inter arduas administrationum Reipubl: Regni Transylvan. curas, Illustris: Celsit: Principalis, Tertium ejusdem Provnicae Statum inclytam Saxon. Nationis Universitatem, clementis: dignata gratiâ, Numine supremo sanctos conatus felicissimo successu coronante, vacantiam loci suppletura, Eandem Gentem denuó Comite suo confirmato bearet, Antesignano ad vota exornaret, nempe ... Dn. Matthia Semrigero Sextum hactenus Annum Curuleis Consulatus Cibiniens: fascibus, laudabili Virtutis torphaeo defuncto: Jam vero Metropolitanae Eiusdem electo Judice Regio, ac investito jam dictae Nationis Saxonicae, Comite pio, religioso. Debitas Deo, cujus opera revelare gloriosum, ejusq. gratiam ponderare pium, Deniq. Principi, cujus eximiam benignitatem tacito pede supprimere nefas, ejusq. clementiam ingratè praeterire piaculum: persoluturus grates Anno 1676. Die 12. Mens. Febr. locabat ... U. ott. (A két első íven Miles latin dicsöitő költeménye áll Apafi Mihály fejedelemre, a másfél utolsó ívet a Semriger Mátyás szász ispánt üdvözlő német vers foglalja el).

3. Hundert sinnreiche Grabschriften etlicher tugend- und lasterhaften Gemüther, zu Liebe und stets grünenden Ehren des unsterblichen Dichtergeistes in Druck verordnet 1677, von denen Mache Meinen Muth Voller Freuden Christe! ... U. ott, (Franck Valentinussal együtt).

Kézirati munkái: Utriusque Universitatis Saxonicae Nationis Transactio perpetua (Würg-Engel cz. munkája 75. l. említi, hogy más helyt kiadta, talán 1560-ban, de ezen munka nem ismeretes); Opus Chronologicum (Erdély története Krisztus születésétől M. idejeig); Arcanum Reipublicae; a m. n. múzeumban vannak eredeti kéziratban: Collectio historica, concernens rationes Transsilvaniae varias ac minus contemnendas; Ad versaria idiographa historico-statistica, ívrét 890 lap; Diarium expeditionis Anno 1682. cum principe Apafi in Hungariam susceptae, ívrét 71 lap; a nagyszebeni városi és szász nemzeti levéltárban következő eredeti kézirata van: Brocardia antitoppeltiana, qua originum ac occasuum Transylvanorum seu erutarum Transylvaniae nationum earumque ultimi temporis revolutionum hystorica narratione authore Laurentio Toppeltino de Megyes salse ac false comprehensarum refutationem genuinamque horum omnium sententiam ac originem cIassicam scriptorum authoritate confirmatam breviter exhibet Mathias Miles ... anno 1669. die 15. Martti, ívrét 284 lap.

Bod, Athenas 178. l.

Horányi, Memoria II. 614. l.

Katona, Historia Critica XXXVI. 746. lap.

Budapesti Szemle XIV. füzet 415. lap.

Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon II. 426. l., IV. 292. lap.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 344., 381., 387. lap.

Uj M. Athenas 575. l. (Fabó).

Figyelő XVIII. 145. l.