Kezdőlap

Moyses István,

bölcseleti doktor, beszterczebányai püspök és valóságos belső titkos tanácsos, M. István és Maszarovics Anna földmíves szülők fia, szül. 1797. okt. 24. Veszelyén (Nyitram.); még nem volt hét éves, mikor szülei meghaltak; ezután rokona Jelencsik András helybeli uradalmi tiszt neveltette. 1813-ban végezte Nagyszombatban gymnasiumi tanulmányait; ekkor az esztergomi főegyházmegye papjai közé lépett és a bölcseletet ott bevégezve, a theologiára a pesti papnevelőbe küldték. 1819-től egy évig nevelő volt Lipthay Sándor fiainál Szécsénkén. 1820-ban az esztergomi praesbyteriumba lépett, hol 1821. jan. fölszenteltetett; segéd lelkész volt Szent-Endrén, Bozókon, Tászáron, Tölgyesen és Pesten a József- és Teréz-külvárosokban. 1828-ban bölcseleti doktorrá avatták Pesten. Itt ismerkedett meg Kollár János tót költővel. 1830-ban a zágrábi akadémiához a bölcselet tanárának neveztetett ki s a görög nyelvet is előadta; egyszersmind 1837-től 1843-ig censor volt. 1847-ben zágrábi kanonok lett, ekkor tanári állásától megvált. A pozsonyi országgyűlésre a káptalan követül küldte. Visszatérve a zágrábi papnevelő rectora s a papi nyugdíjalap igazgatója lett. 1848-ban a báni tanács egyik osztályának elnöke és a seminarium igazgatója volt; 1849. júl.-tól 1850. jún. 9-ig mint a horvátok bizalmi férfia Bécsben tartózkodott. 1850. aug. 30. beszterczebányai püspökké neveztetett ki s 1851. febr. 18. Rómában, máj. 25. pedig Esztergomban felavattatott és júl. 23. foglalta el püspöki székét. A város iskoláinak növelésére sok gondot fordított, leányiskolát is alapított és azt 4000 frttal segélyezte. 1851 végén Cyrill a Method cz. tót lapot alapított; nemsokára tanítóképzőt nyitott és kivitte, hogy az ottani gymnasiumban tótul tanítottak. Az 1861. jún. 6. a turócz-szent-mártoni, előbb az országgyűléshez terjesztett tót memorandumot azon év deczember 12-én küldöttség élén az uralkodóhoz Bécsbe vitte. Cyrill és Methodius apostoli művének ezredéves emlékére 1863-ban kieszközölte, hogy a beszterczebányai egyházmegye számára júl. 5-ike szent Cyrill és Methodius ünnepévé tétetett, Roskoványi Ágoston nyitrai püspök pedig, a mennyiben a két apostol működését a történelem Nyitra városával hozza összefüggésbe, M. buzdítására 40, 000 frtnyi egyházmegyei alapítványt tett Cyrill és Methodius nevére. Ugyanazon évben Turócz-Szent-Mártonban mint megválasztott elnök vezette a Matica Slovenská első közgyűlését és a társaság tőkéjét 2200 frttal növelte. 1863-ban titkos tanácsosi méltóságot nyert. 1864. júl. 5. a Cyrill és Methodius ünnepén szélütés érte s meghalt Bars-Szent-Kereszten.

Mezőgazdasági, kertészeti és gyümölcsészeti czikkeket írt a Lichard által szerkesztett Obzorba.

Munkái:

1. Sermage Josephi comitis in exequiis oratio funebris. Zagrabiae, 1833.

2. Susich Ladislai in exequiis sermo funebris. Zagrabiae, 1835.

3. Sermo pastoralis. Neosolii, 1851. (Németül és tótul is megjelent. Zagrabiae, 1851.).

4. Reč ktorou druhé valné shromazdenie Matice Slovenskej otvoril. Bécs, 1864. (A Matica Slovenská második évi közgyűlését megnyitó beszéde).

5. Mysliensky o zahradníctve a ovocinarstve. Szakolcza, 1865. (Gondolatok a kertészet és gyümölcsészetről.).

6. Kazne. Rózsahegy, 1897. (Egyházi beszédek).

Arczképe: fametszet Kriehuber Fr.-től névaláírással.

Rieger Fr. L., Slovnik Naucny. Prága, 1859. V. 512. l.

Biographisches Lexikon. Znaim, 1861. 86. l.

Sokol 1862. l.

Zeitbilder. Pest, 1862. 25. sz.

Zeitgenossen. Gratz, 1863. 225. l.

Slavostni Album Cyrila Methodej. Brünn, 1864. (Red. Fr. Jar. Kubicka a Mich. Krízé).

Slavische Blätter. Wien, 1865. 632. l. arczk. (Lukasic Abel). M. Sion 1869. 560., 1889. 73. l.

Schematismus Historicus Dioec. Neosoliensis pro anno seculari 1876. Neosoii 41. l.

Petrik Bibliogr.

Vlček, Jaroslav, Dejiny Literatury Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890.

Hurban-Vajanský, Svetozar, Staročná pamiatka narodenia Stefana Moysesa. Turócz-Szent-Márton, 1897.

Slovenské Pohl'ady 1897. 10. sz.

Narodné Noviny 1897. 244. sz. arczk.