Kezdőlap

Nagy Sámuel (pathi),

orvosdoktor, komáromi származású; előbb Pozsonyban tanult; 1788. szept. 5-től Debreczenben az ev. ref. főiskola felsőbb osztályában folytatta tanulmányait; főiskolai könyvtárnok is volt, 1796. szept. 20-tól 1797. márcz. 17-ig pedig főiskolai senior; Csokonainak jó barátja, ki szintén a diák Csokonai debreczeni köréhez tartozott. 1797-ben Iglón írja Gessner-forditásának előszavát; azután Bécsben az orvosi tudományokat hallgatta s ugyanott a nagy kórházban gyakorolta magát. Volt külföldi egyetemeken is, nevezetesen Jenában (1798-99), hol a mineralogiai társaságnak titkára, később levelező tagja volt. Hazájába visszatérve, mint gyakorlóorvos Komáromban telepedett le. Miután 1801-ben a himlőzés terjedni kezdett a városban, jó példával akart előljárni, azért saját gyermekét oltotta be először és így terjedt el a himlőoltás a városban, melyet azután a megyében is gyakorlatba vett. A jenai orvosi társaságnak, a westfáliai királyi természetvizsgáló társaságnak, a gothai s altenburgi erdőmívelő társaságnak tagja volt. Kazinczynak szintén jó barátja volt, vele levelezett. Midőn 1803. máj. Tata közelében Kazinczyt baleset érte, akkor Nagy kezelte őt, sőt ennek házában is tartózkodott hosszabb ideig. Meghalt 1810. jan. Komáromban.

Munkái:

1. Brevis et sincera deductio status religionis evangelicorum, juriumque ac legalium libertatum eosdem concernentium, divae olim reginae Hungariae, Mariae Theresiae exhibita. 1790. Hely n.

2. Psychologia. Campéből. Pozsony és Komárom, 1794.

3. Az Istennek jósága és bölcsessége a természetben. Sander Henrik után. Pozsony és Komárom, 1794. (2. megjobb. és bőv. kiadás. Pozsony. 1798. Elől: Az olvasóhoz, Előljáró beszéd a II. kiadáshoz, Bécs l. jún. 1797., Cs. Vitéz M. költeményei: Mulik mord egünk homálya… Sander Henrik élete.).

4. Dafnis és az első hajós. Gesznerből. Pozsony és Komárom, 1797. (Ism. Irodalomtört. Közlem. 1900.).

5. Az oltalmazó himlőről, írta a komáromi nép megvilágosítására különösen. Komárom, 1801.

6. Catalogus librorum experientissimi quondam medicinae doctoris… Comaromii, 1810. (Kis 8rét 72 lap).

Levelei Kazinczy Ferenczhez: Debreczen 1794. febr. 15. Komárom 1806. okt. 26. (Kazinczy F. Levelezése II. V.).

M. Kurir 1794. ápr. 4. sz. Toldalék 481-483. l.

M. Hirmondó 1801. II. 40., 333. l.

Zeitschrift von und für Ungern I. 1802. 121., 218., 262. l. (Schedius).

Annalen der Literatur. Wien 1810. III. 335. l.

Hazai és Külföldi Tudósitások 1810. 12. sz.

Danielik, Magyar irók II. 223. l.

Szinnyei Könyvészete.

Nemzeti Könyvtár. Szerk. Abafi III. 212. l. (Kazinczy, Pályám emlékezete).

Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 86. l.

Takáts Sándor, Péteri Takáts József. Bpest, 1890. 106. l.

Petrik Bibliogr.

Kazincy Ferencz Levelezése II-IV., VII., VIII.

Irodalomtörténeti Közlemények 1900. 185., 187., 191. lap és a debreczeni evang. ref. főiskola jegyzőkönyvéből.