Kezdőlap

Palugyay Imre (nagy-palugyai és bodafalvi),

nyitrai püspök, P. Menyhért és Madocsányi Teréz birtokos szülők fia, szül. 1780 okt. 31. Kis-Palugyán (Nyitram.); a középiskolai s bölcseleti osztályokat Rózsahegyen, Kisszebenben és Egerben végezte; gr. Révay János püspök vette föl a szepesmegyei növéndékpapok közé; ekkor a hittudományok tanulása végett a pozsonyi várban székelő papnevelőbe küldetett. 1803 decz. 4. miséspappá szenteltetett fel és püspöki levéltárnokká neveztetett ki. 1806-ban Német-Lipcse tanácsa kérte ki püspökétől a város plébánosának; nem sokára esperes lett. 1809-ben czímzetes apáttá (s. Nicolai de Gaczko), 1819. szepesi kanonokká, 1825. a kir. ítélőtábla praelátusává, 1827-ben a váczi székeskáptalan éneklő kanonokjává, 1829. helytartósági tanácsossá és pharosi választott püspökké, 1831-ben pedig kassai megyés püspökké neveztetett ki. 1838 nov. 22. a nyitrai püspökségre helyeztetett át. Az 1839-40. valamint a következő országgyűlések zajos vitatkozásaiban tevékeny részt vett, főleg a vegyes házasságok ügyében mondott beszédeivel tűnt ki. Főleg egyházmegyéje papjainak és híveinek élt. Valahányszor egyházmegyéjét bejárta, nemcsak szellemi, hanem anyagi jótékonyságban is részesíté híveit, különösen a felső vidéken, hol az éhséggel küzdőknek igen sokat áldozott. 1849-ben a szent István király rendjével és valóságos belső titkos tanácsosi ranggal, 1852. a vaskorona első osztályú rendjével tüntette ki a király, 1854-ben pedig a Lipótrend nagykeresztjét kapta. Jelentékeny jótékony adományainak koronáját az 1854. aug. 18. alapított apácza zárda s a templom tette, melyre az alapítványul hagyott 68,000 frton kívül életében 300,000 frtot költött. Meghalt 1858 júl. 24. Nyitrán.

Arczképe rézmetszet 1830-ból.

Munkája: Beszéde, mellyel Gr. Cziráky Antal ország biráját, a m. kir. universitás praesesi hivatalában lött beiktatásakor mint Pest vármegyei szövetségének szónoka megtisztelte. Buda, 1829. (Latin czíme; Sermones habiti ea occasione ...).

Kéziratban a nyitrai egyházmegyei könyvtárban: Protocollum privatum Emerici Palugyay, Canonici Scepusiensis continens Elenchum Documentorum V. Capitulum Scepusiense respicientium ... 1825 körül, ívrét 58 levél; Protocollum Consessuum Deputationis Regnicolaris, per Art. 8. A. 1827. pro pertractatione elaboratorum in sequelam Art. 67. A 1791. systematicorum operum exmissae, 1 kötet; Protocollum circa rem literariam 1776-1829. 1. kötet; Protocollum circa praeliminaria Systemata Fundorum p. Fund. 1 kötet; Protocollum circa Bona pol fundationalia, 1. kötet; Procollum comissionum Ecclasiasticarum, 1. kötet; Protocollum circa Archi- et Dioeceses, Cathol. in Hungaria, 1 kötet; Protocollum circa Dioeceses graeco-cathol. Hung. et Part. adnex. 1 kötet; Resolutiones in Ecclesiastioc-Fundationalibus, 2. kötet; Ecclesiasticorum Bonorum Oeconomiam et Fund. Stud. concernentia, 1 kötet; Protocollum circa Fundationalia Cleri Regularis et Miscellanae, 1 kötet; De Subsidio Fortificatorio; minden kötet ívrét 600-900 lap; a tartalom tekintélyes részét 1827-től 1832-ig írta; Dioecesis Cassoviensis Acta, ívrét 8 kötet. (Kassai püspök korában nagy részét sajátkezűleg írta; a vaskos kötetek mindegyike 400-500 levélre terjed és a püspökség alapítására vonatkozó okmányokat, végrendeleteket, főpásztori körleveleket, kormányrendeleteket s az összes plébániák történetéhez igen érdekes adatokat tartalmaz).

Gemeinnützige Blätter 1830. 19. sz.

Forgách Ágost gróf, Egyházi beszéd P. I. pappá szenteltetése fészázados ünnepére. Esztergom, 1854.

Nagy Iván, Magyarország Családai I. 102. lap.

Csösz Imre, A kegyes tanítórendiek Nyitrán. Nyitra, 1879. 613-617. l.

Vágner József, A nyitrai egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai. Nyitra, 1886. 131. l.; Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez. Nyitra, 1896.; Adatok a Nyitra városi plébániák történetéhez. Nyitra, 1902. 49. l.

M. Sion 1890. 306. l. és gyászjelentés.