Kezdőlap

Pekháta Károly,

a magyar kir. udvari kamara számvevő hivatalánál ingrossista. Meghalt 1836-ban és júl. 4. temettetett el Nagy-Károly (Szatmárm.) táján a férfikor delén.

Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1825. XI. A temesi bánság nemzeti oskolájinak esmertetése, 1832. III. könyvism.); a Felsőmagyarországi Minervában (1830. V. költ.); a Rajzolatokban (1836. Levéltöredékek Párisból).

Munkája: A Budapesten felállítandó játékszínről. Buda, 1834.

Kéziratban színművei: A pénzváltó, vigj. 5 felv. Raupach után ford. (előadatott Budán 1834. jan. 31.); Új Theseusok, vagy Ilus és Kati tündérországban, eredeti uj tüneményes vigjáték dalokkal és tánczczal, 3 felv., zenéje Löschinger Antaltól (először Budán 1834. nov. 10. és decz. 2.); hátrahagyott színműve: Lehetetlenség, jambusban írt eredeti vigjáték. A m. n. múzeumban: Albertus magnus titkok könyve. Temesvár, 1828. (könyvism.) és néhány epigrammja.

Levele Horvát Istvánhoz: Temesvár, 1828. ápr. 8. (a m. n. múzeumban).

Jegyei: (P-a K-y.).

Honművész 1834. 52., 92., 99., 1835. 1. sz.

Hazai s Külföldi Tudósítások 1836. II. 7. sz.

Jelenkor 1836. 58. sz.

Petrik Bibliogr.