Kezdőlap

Perényi Lajos,

fő- és székv. tanító, P. (Szukáts) József tanár és író testvéröcscse, szül. 1861. márcz. 1. Aszódon (Pestm.); középiskolai tanulmányai után a tanítóképzőbe lépett, hol az ifjúság önképzőkörének elnökévé választatott. 1885-ben Budapesten községi tanítónak választatott meg.

Tárczaczikkeket, költeményeket és elbeszéléseket írt a Budapestbe (1878), a Zalai Közlönybe (1879-81., itt jelent meg első regénye «Fel is, le is» cz.), a Váczi Közlönybe (1881-85.), a Fővárosi Lapokba (1883-85.), a Képes Családi Lapokba (1887-88.), a Pozsonyvidéki Lapokba, a Zemplénbe (1887-88.), a Kecskeméti Lapokba (1897-98.); a paedagogiai lapokba; a Turista Közlönynek régi állandó munkatársa és rovatvezetője, az Én Ujságomba is évek óta dolgozik. A Zenelapnál 1886-tól a «Népszinház» rovatot vezette; mint a lap belmunkatársa több zenekritikai-irányczikket és tárczát írt; a Mátyás Diák két alakját, a «Hunyadi Jajteleszt» és «Szives Toncsikát» 1889 óta írja; a Bolond Istóknak 1890-97-ben állandó munkatársa volt, írt az Üstökösbe, Urambátyámba és a Herkó Páterbe is. Hoós János M. Daltárának II. évfolyamába népdalokat és gyermekdalokat írt; a P. Hirlap zenemelléklete 1888-89-ben néhány népdalát és csárdását közölte.

Munkája: A hazáért. Bpest, 1904. (Filléres Könyvtár).

A műkedvelőknek írt Tanár úr cz. egy felv. vígjátékát előadták 1882-ben a budai körben; A pénz cz. verses tragikomédiája az iparos és temesvári körben 1883-ban került színre. A Hortobágyi A., Könyves K. és Szabó L. által kiadott: Ének példatár az elemi iskolák számára cz. munkához néhány eredeti gyermekdalával járult.

A fehér elefánt cz. 3 felvonásos operettjét (zenéje Schedl Jánostól) 1887-ben Kecskeméten előadták.

Jegye: P. L. a Zenelapnál.

Önéletrajzi adatok és bátyjának Perényi Józsefnek szives közlése.