Kezdőlap

Radvánszky László (radványi és sajókazai)

országgyűlési követ, R. János, Rákóczy tanácsosának és Szent-Iványi Anna Máriának fia, szül. 1701. decz. 18. Iskoláit Beszterczebányán és Pozsonyban végezte. Mindkét helyen Bél Mátyás kedves tanítványa volt, a ki később levelei által is nagy hatást gyakorolt a fejlődésére, munkássága irányára. Az 1720-21. országgyűlésen kiskövet volt, 1724-25. pedig több időt töltött Bécsben, bátyja György híres házassági pörében sollicitálva. 1726-ban az osztrák tartományokban és Velenczében tett tanulmányutat. 1730. feleségül vett báró Révay Johanna Zsuzsát. A híres 1741. országgyűlésen «felséges asszonyunk pozsonyi dicsőséges koronáztatásán commissarius és janitor» volt, 1743-ban pedig nagy fénynyel jelent meg R. Györgygyel és Dénessel Prágában, a Mária Terézia csehországi királylyá való koronázásán. 1745. szept. 1. a nádor felszólítja, Mária Terézia megbízásából, hogy a királynőt kisérje el Frankfurtba, a hol férje császárrá való koronázásában óhajt részt venni. Hogy e felszólításnak engedett-e, nincsen rá adatunk. Bár családja tekintélye, nagy összeköttetése és tehetsége a közpályán nagy előmenetelt biztosított volna neki, magán életet élt. Még a zólyommegyei alispánságot sem vállalata el, mely tisztség családjában mondhatni apáról fiúra szállt. Már gyermekkorában megszerette a tudományokat és 20 éves korában irogatni kezdett és szép könyvtárt gyűjtött, mely különösen a theologiában és históriában kiváló. Ezen könyvtár tanulmányozását és írói munkásságát, gazdasági ügyeit, felsőbb megbízások és országgyűlési követségek meg-megszakítják; de azért majd egész életét, úgy anyagi mint szellemi tehetségét irodalmunk és műveltségünk előmozdításának szentelte, mely eléggé kitűnik kora tudósaival és a külföldön tanuló magyar ifjakkal folytatott levelezéséből. Foglalkozott theologiával is, annyira, hogy egyházi férfiak előtt is elismert nagy theologus volt. Nagy szolgálatot tett művelődésünknek az által, hogy a Bohuss-féle, csupán iskolai czélra tett nagy alapítvány kezelését elvállalta. Ennek eredménye volt, hogy több mint 200 külföldön tanuló ifjú intézett hozzá leveleket. Maga is, a mennyire anyagi viszonyai engedték, családi hagyományai szerint segítette a tanulni vágyó szegény ifjakat és támogatta az írókat is könyveik kiadásában, melynek elismeréseül többen neki ajánlották munkájukat. Első felesége halála után, 1755-ben Szentiványi Anna Máriát vette feleségül. Meghalt 1758-ban.

Kéziratban maradt munkái a családi levéltárban: Az 1720-21. országgyűlés naplója. Brevis ac necessaria narratio omnium actorum in causa processus matrimonialis domini Georgii de Radvány, tam reliquorum cointeressatorum (írta 1725 végén vagy 16726 elején, közölte Rugonfalvi Kiss István; Radvánszky György házassági pöre. Bpest, 1904. Adattár 116. l. Diarium peregrinationis meae in provincias certas haereditarias Domus Austriae, Venetias item institutae anno 1726. Acta et diarium concursus regnicolaris anni 1734. Directorium archivi familiae de Radvan elaboratum anno 1735. Acta et diarium diaetae 1741. Posonii celebratae. (Az Acta teljes, a Diariumból a 24. ülés maradt meg). Felséges asszony királyunk csehországi dicsőséges koronáztatására tett utazásomnak diariumja 1743. Catalogus bibliothecae Ladislai de Radvan conscriptus anno 1750. Nititia familiae suae heredibus conscripta anno 1754. (Magyarra fordította R. Kiss István. A Radvánszky-család története. Ford. ... Sajókaza 1905.), Pro memoria cz. újabb családtörténeti följegyzései, melyet előbbi munkájával R. Kiss István adott ki. A Directoriuma és családjának története, a Notitia, irodalmunkban az első tudományos genealogiai munka; ezt az előző genealogiákkal ellentétben, hiteles adatok alapján, a mesék és birtokjogi fejtegetések mellőzésével, nagy közvetlenséggel írta meg, mindenütt idézve forrásait is.

Nagy Iván, Magyaroszág Családai IX. 570., 573. lap.

Haan Lajos, Bél Mátyás. Bpest, 1879. (Értekezések a tört. tud. köréből VIII. 8.).

Irodalomtörténeti Közlemények 1902. 101-113., 132-137.

R. Kiss István, Radvánszky Görgy házassági pöre. A Radvánszky-család története 1753-ig. Irta Radvánszky László, ford. Sajó-Kaza, 1905.