Kezdőlap

Raffay Ferencz

jogi doktor, jogakadémiai tanár, R. György és Szokol Borbála iparos szülők fia, szül. 1870. okt. 29. Czegléden (Pestm.); a középiskola alsó osztályait a czeglédi állami polgári iskolában, a felső osztályokat pedig a szarvasi evang. főgymnasiumban végezte; azután jogot hallgatott a budapesti egyetemen és itt avatták 1894. szept. 22. jogi doktorrá. Ügyvédi vizsgálatot 1897. ápr. tett Budapesten, a magyar magánjogból pedig a kolozsvári egyetemen nyert 1901-ben magántanári képesítést. Ügyvédi oklevele megnyereéseig Budapesten és Czegléden ügyvédjelölt volt; a majd birói pályára lépett és 1897. jún. jegyzővé, szept. pedig albíróvá nevezték ki a győri kir. törvényszékhez, honnét 1900. febr. rendelték ki a győri kir. járásbirósághoz. Itt azon év decz. 16-ig működött, akkor lemondott birói állásáról és ügyvédi irodát nyitott Győrött. 1901 nyarán meghívták az eperjesi ág. ev. kollegiumnak rendes tanárának, hol azóta a magyar és az ausztriai magánjogot adja elő. Katonai szolgálatát a budapesti 1. számú honvéd gyalogezredben teljesített s most ugyanott szolgálaton kívüli hadnagy.

Mint VIII. osztályú tanuló írt a Czeglédbe, a Szarvasi Lapokba s a 90-es évek elején állandó munkatársa volt a Czegléd és Vidékének. Czikkei a Jogban (1896. A bizonyítás felvételét elrendelő végzésről, Tanulságok, 1897. A jelzálogos hitelezők jogállása a vagyonközösség megszüntetése iránti perben és a lejegyzésnél, A nőtartás kérdéséhez, Az utóöröklés és örökös helyettesítés, Néhány megoldatlan kérdés a csődtörvényben és a gyakorlatban, Igazolás és perújítás, A közjegyzői költségek az örökösödési eljárásban, Az 1898. évi igazságügyi költségvetés, 1898. A magyar polgári törvénykönyv, Új alakulatok a kereskedelmi társaságok terén, Közkereseti társaság tagja részvénytársaság lehet-e? A kártérítés büntető ügyekben, A csalárd és vétkes bukás, Egy érdekes házasságjogi eset, 1899. Néhány megjegyzés a házassági bontó okokról, Mikor követelhető a válólevél kiadása? A vétkesség megállapítása bontó perekben. Az elmebaj a házassági jog szempontjából, A női tartásdíj iránti perekről, A tulajdonos érdekeinek megvédése a kisajátításnál, 1899-1900. Vitás kérdés a házassági perrendtartás köréből, 1900. A H. T. 100. §-ához, 1901. A polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi része); az Ügyvédek Lapjában (1897. Az ügyvédi díjakról, Az előjegyzett tulajdonjog igazolása, Az örökösödési eljárás a gyakorlatban, A hűtlen elhagyás judicaturájához, A birói kinevezésekről, A vétkes bukás judicaturájához, A majorsági zsellérbirtokok rendezése, 1898. Határjárás, mesgyeigazítás, sommás visszahelyezés, A család befolyása a gyámság és gondnokság alatt levők ügyeire, Az ivadék, hitves és szülő kötelessége, Az ági öröklés kérdése, A jövedéki büntetőjog kodifikálása, A curia gyakorlata és az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §-sa, A végrehajtási törvény 230. §-ához, A szabadságvesztés büntetése és a btkv. novellája, Magyar honosok külföldön kötött házassága, 1899. A holttányilvánítás szabályozása a polgári törvénykönyvben, A házasságtörés, Az igazságügyminiszterium működése 1895-98-ig cz. munka ism., A gyermekek örökléséről, Határjelhamisítás, A vagyonközösség megszüntetése iráni per, Ki kérheti a holttányilvánítást? Az 1894: XXXI. t.-cz. 77. és 80 §-sa a) pontjainak egymáshoz való viszonya. A H. T. 77. §-sa és a külföldiek, Szolgálati pragmatika, Külföldi biróságok ítéleteinek nostrificálása házassági perben, Házassági megállapítási perek, 1900. Vitás kérdés a gondokság alá helyező eljárás köréből, Curiai határozatok a házassági jog köréből, 1902. A végrendelet alkotásának szabályai a Tervezetben, Megjegyzések a Tervezet öröklési jogához); a Jogtudományi Közlönyben (1897. Perújítás ügyvéd hibájából, A C) lap rendezése, szerkesztése, Irásbeli szerződés és szóbeli megállapodás, A felek eskü alatti kihallgatásának reformálása, Van-e újrafelvételnek helye a tényleges birtoklásnál, Indítvány, 1898. A házassági jogról intézkedő törvény 77. §-sához, Szerzetes gondnokság alá helyzehető-e? 1899. A birtokrendezési eljárás szabályozása az új polgári perrendtartásban, A közjegyzői kényper kérdéséhez, 1900. A H. T. 98., 101., 102., 103. és 108. §-ainak alkalmazása külföldiekkel szemben, 1904. Kele József művének bírálata); a Magy. Jogászban (1898. A vásári bíráskodás reformja, A párbér kérdés megoldása); a M. Kritikában (1898. 3., 1899. 4., 7-9., 14., 16., 1900. 1. sz. könyvismertetések és bírálatok); a Polgári Törvénykezésben (1899. Varokok írásbeli magánvégrendelete, 1900. A házasságvédő és kir. ügyész szerepe a válóperekben); a Jogállamban (1903. Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról); a M. Jogi Lexikonban (V. k. Párbér). Ezeken kívül több czíkket írt a Magánjogi Kodifikáczio-, Magyar Kodifikatio- és a M. Jogász Ujságba.

Munkái:

1. A hűtlen elhagyás, mint házasságbontó ok. Bpest, 1898. (2. jav. kiadás. U. ott, 1900., 3. k. U. ott, 1901.).

2. A párbérkérdés megoldása. U. ott, 1898. (Jogászegyleti Értekezések 136.).

3. Házassági perrendtartás. U. ott, 1898.

4. A házassági törvény és a polgári törvénykönyv kodifikácziója. U. ott, 1899.

5. Új szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez. U. ott, 1901.

6. Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. czíméhez. (Eljárás a házassági ügyekben.) U. ott, 1901.

7. A magyar házassági jog. 1894. évi XXXI. törvényczikk. U. ott, 1902.

8. Az egyesületi jog kodifikálása. U. ott, 1903.

9. Különvagyon és közszerzemény kodifikálása. U. ott, 1903. (Két kiadás).

10. Die Ungültigkeit der Ehe im Sinne des ungarischen Ehegesetzes. U. ott, 1903.

11. Die Besitzlehre im Entwurfe des ung. allg. bgl. Gesetzbuches. U. ott, 1903.

12. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. U. ott, 1903.

13. A magyar magánjog kézikönyve. Eperjes, 1904. (2. kiadás. U. ntt, 1906. Két kötet.)

14. Az osztrák magánjog tankönyve. U. ott, 1906.

Szerkesztette a Czegléd és Vidékét 1896. jan. 1-től 1897. jún. 30-ig; szerkeszti az Eperjesi Lapokat 1905. jan. 1. óta.

M. Könyvészet 1898., 1901., 1903.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. (II. Pótkötet 1904.) 505. l. és önéletrajzi adatok.