Kezdőlap

Récsei Viktor Alfonz,

bölcseleti doktor, szent Benedek-rendi áldozópap és könyvtárnok, szül. 1858. júl. 11. Nagyszombatban (Pozsonym.); középiskoláit szülővárosában járta és 1874-ben a VI. gymnasiumi osztályból fölvétetett a szent-Benedek-rendbe. A VII. és VIII. osztályt a pannonhalmi lyceumban végezte és Győrött tett 1876-ben érettségi vizsgálatot. Négy évig készült a theologiai tanulmányok mellett az államilag elismert tanárképző főiskolán Pannonhalmán a tanári vizsgálatra. A felső cursus v. esztendejét a győrszentmártoni leányiskolán töltötte el tanítással és ugyanekkor jelentkezett az orsz. tanárvizsgáló bizottságnál Budapesten alapvizsgálatra. 1881. júl. 11. szenteltetett áldozópappá pápai felmentéssel, mert ekkor még csak 23 éves volt. Az 1881-82. iskolai évben a kőszegi benczés gymnasiumban hitszónok volt s egyúttal Lichtenstein Alajos herczeg fiait Edét és Frigyest a gymnasium első osztályainak tárgyaiból mint házi tanár oktatta. Közben félévet Dél-Tirolban, a gyári hónapokat Stájerországban töltötte a herczegi családnál. 1884-ben a soproni főgymnasiumhoz tanárnak (ez évben Ritschl családi nevét Récseire változtatta), majd 1887-ben betegeskedése miatt Zala-Apátiba levéltárnoknak helyeztetett át. Kis-Cellben és Kassán való tartózkodása után (hol a 20,000 kötetes püspökségi könyvtárt rendezte) 1891-ben visszatért a tanári pályára és az esztergomi főgymnasiumhoz került. 1894-ben a classikus archaeologiából, művészettörténetből és oklevéltanból bölcseleti doktorrá avatták, miután a tanári szakvizsgálatot már 1887-ben a budapesti egyetemen letette. 1894 óta a pannonhalmi főapátság könyvtárának igazgatója és a levéltár őre. A m. tudom. akadémia irodalomtörténeti bizottságának segédtagja, a műemlékek országos bizottságának kinevezett, az orsz. archaeol.-társulat és a budapesti philologiai-társaság választmányi tagja, az esztergomi régészeti és történelmi társulat tiszteletbeli, a római archaeologiai akadémia levelező-, az athenaei görög archaeologiai társulat külső tagja.

Czikkei a következő hirlapok- és folyóiratokban: M. Állam (1878. 261. sz. Kis Róma lépést tart a kis pápával 1886. 27. Előfizetési felhívás vasmegyei írók bio- és bibliographiai gyűjteményre, 1887. 218. Bérmálás Stájerországban, 1888. 277. Néhány régibb egyházi írók: Libeniczky János, Némethy Ferencz, Répszeli László, Kenyeres József, Klaus Ignácz, Kelcz Imre, Szegedy János, 1889. 1. A kassai püspök új otthona, 1890. 48-50. a tihanyi apátság könyvtárának ős nyomtatványai és ritkább művei, az új főpásztorok: Steiner, Dessewffy, 1892. 8. sz. Eredeti adat a hazai reformáczió történetéhez: Summaia azon articulusoknak, kikről vetekedések támadtanak az august. tanétok között Keresztúr 1598. cz. unicumról); M. Korona (1879. máj. Aschner Tivadar emlékezete, 268. sz. egy történelmi mű ismertetése); Religio (1880. Egy csendben működő társulat, Szent Benedek születésének XIV. százados évfordulója és a magyar Monte-Cassino, 1887. Füssy Tamás, XIII. Leó pápa élete, 1893. Szelepcsényi György Magyarország herczegprimásának síremléke Maria-Cellben, 1894. Halbig Cyprián az új tihanyi apát, Villányi Szaniszló bakonybéli apát életrajza); M. Sion (1880. Kis-Róma nehány vallásos emléke, 1891. Eredeti adat a ahazai reformatio történetéhez, 1896. A pannonhalmi szt. Benedekrend történeti monografiája, 1899. Nocolaus de Hungaria benczés apát XV. századbeli kézirata Münchenben, Újabb adatok szt. Adalbert püspök életéhez, Magyarországi főpapok a középkorban); Kőszeg és Vidéke (1881. A Kőszegen és vidékén született vagy működött írók élete és irodalmi munkássága; Giseke volt-e Kőszegi, 1882. Egy-két szó a nemzeti kérdésről, Jurisics Miklós, Munkáskérdés, Úti jegyzetek, Gries, 1884. Rajnis József, 1886. A chernelházi Chernel-család vázlatos története, dr. Keszler Károly, Rámóczy-Rammershoffer Valerián, Vasmegyei írók); Vasmegyei Közlöny (1882. 45. sz. Hidasy Kornél, 1887. 41. Rámoczy Valerián, 47. Keszler Károly dr. Phil., 1888. 38. Szünidei reflexiók); Századok (1882. Thököly Kis-Rómában, 1883. Jurisics Miklós két leveléről, 1889. Thurzó György nádor latin epigrammája, 1893. könyvism., 1898. Egy XV-XVII. századbeli kéziratos formuláre Jászóvárott); Kath. Társadalom (1883. 167. sz. Tárcza-levelek az árvízkárosult Tirolból); Studien und Mittheilungen (Raigern, 1883. Ecclesia militans cz. költemények ismertetése, Nekrolog tíz tanárról, Bericht aus Martinsberg, statisztikai adatok); Sopron (1885. 23., 25. az első magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidonia, 1886. 56-60. Sopron 1848-ban, 82. Rámóczy R. Valerián, 1887. 17. Vámbéry Ármin soproni vendégszereplése alkalmából, 29. Frankenburg Adolf, 1888. 6. Viszhang az elnök-krizishez, 1889. 63. Látogattás a Ferencz József-intézetben, 100., 101. sz. Adalék Csepreg, különösen iskolájának történetéhez); Pesti Napló (1885. 224. sz. Ötven év Balaton-Füred multjából, 1888. 167. sz. Új római feliratos lelet Sopronban, 245. Korytnicza, 1890. 299. sz. Ó-egyiptomi képek); Oedenburger Zeitung (1885. 12. sz. Daten aus dem Leben weiland S. Exc. d. Erzabtes Dr. Chrys. Kruesz); Figyelő (1886. Vida József, Beythe István, 1887. Inchoffer Menyhért, Lakits Zsigmond György, Szelestey László, 1888. Asbóth János); Felv. Közlöny (1887. 63. sz. Bubics Zs. új kassai püspök); Archaeologiai Értesítő (1888. A legújabb soproni ásatásokról, 1888. A sopronmegyei rég.-egyesület közgyűlése, 1890. A borsodharsányi őskori leletről, A perkátai urnatemető és vaskori lelet Fehérmegyében, 1891. Bronzkori leletekről Hont- és Nógrádmegyében, 1892. Zalavári emlékek, Oskori emlékek Esztergom vidékéről, 1893. Az esztergomi szent-Lőrincz templom maradványai, Nagykövesdi feszület, A kassai dómról és az ott újabban felfedezett falfestményekről, 1894. Római castrum Tokodon és újabb régészeti leletek Esztergom- és Hontmegyében, Néhány antik bronzszobrocska a nemzeti múzeumban, Megkerült római emlékkő, Legújabb római lelet Pannonhalmán, 1895. Écsen, Győrm. talált római katonai elbocsátó diploma, Római fogadalmi oltár Puszta-Dörögdön, 1896. könyvism., 1897. Pannonhalma tövében elterülő Pannonia nevű római község és legújabb ásatasaim összefüggése, «Assarlik in Jonien» és könyvism., 1898. a bőnyrétalapi urnatemetők, 1900. Őskori emlékek asatásáról Bakonybélben, Római keramikus leletekről Pannonia község területén, 1901. Egy Bakonyromándi urnaleletről, 1903. Egy értékes régiség-gyűjteményről a Bakonyban); Felvidék (1888. Régészeti és történeti reflexiók Lichtensteinben töltött szünidőben); Budapesti Hirlap (1889. 37. Ferencz Ferdinánd főherczeg, 71. Dukai Takátsz Judit, 133. A kassai dóm újjáépítése, 179. A bécsi ötvös-műkiállítás magyar tárgyairól, 1899. 18. sz. Mikor kezdődik az új század? Révai Miklós véleménye; 1902. 331. sz. A m. n. múzeum jubiláris könyvkiállítása, 1904. 321. A spalatói ereklyék, decz. 24. Fehér Ipoly titkos tanácsos); Felvidéki Szemle (1889. II. 15. sz. Munkáskérdés és legényegylet); Felvidéki Közlöny (1889. I. 10. sz. és II. 11. sz. a nemzetiségi kérdésről); Kassai Szemle (1889. 6. A kassai püspök új otthona, 24. Vámbéry Ármin Kassán); Népiskola (1889. 8. sz. dr. Németh Antal életrajza és irodalmi működése); Pápai Lapok (1889. 7., 8. sz. ugyanaz); Délmagyarországi Közlöny (1890. 33. Csermeki és tarkői Dessewffy Sándor); Katholikus Szemle (1890. Pázmány Péternek ajánlott eddig ismeretlen magyar kalendáriom 1634-re, 1891. és 1894. könyvism.); M. Szemle (1891. Ulrich von Lichtenstein hazánk történelmében, Ókori arczképek, a Graf-féle ó-egyiptomi képek, 1903. Exlibris-kiállítás Budapesten, 1904. Hunyadi Mátyás czímerpaizsa egy párisi múzeumok, 1898. könyvism., 1899. Walther von der vogelweide Tegernseeben, 1902. Cicero beszédeinek holkhami kézirata, 1903. könyvism., Egy birálat története), Sümeg-Szent-Gróth (1893. 30. sz. Gyömörey-család levéltára); Irodalomtörténeti Közlemények (1893. Kazinczy Ferencz levele Rumyhoz, 1895. Kultsár István levele Guzmicshoz, 1899. Révai Miklós nehány újabb levele, 1900. Levelek Guzmics Izidorhoz, a pannonhalmi levétárból, 1903. Böngészet a pannonhalmi kézirattárból: Guzmics Izidor levele gr. Dessewffy Józsefhez, Döbrentey Gábor levele Ferenczy Jákóhoz, Fehér György levele ugyanahhoz, Fényes Elek levele ugyanahhoz); M. Köny-Szemle (1894. A görög nemzeti könyvtár kézirat-gyűjeménye Athenben, A lipcsei könyvkötészet 350 éves jubileumi kiállítása, 1895. A pannonhalmi főapátság könyvtára, 1896. A pannonhalmi sz. Benedekrend központi könyvtára, válasz); Történelmi Tár (1894. II. Lajos adománylevele Vajda Ignácz számára, Oláh Miklós esztergomi érsek adománylevele 1563); Gazdaságtörténelmi Szemle (1895. A pannonhalmi főapátságnak hegymesteri számára 1712-ben kiadott rendelete, 1903. Egy külföldi író véleménye hazánk mezőgazdaságáról a XVIII. század végén); Alkotmány (1898. 86. sz. Forradalom a művészetben); Turul (1899. Egy régi kéziratos czímerkönyv); Dunántúli Hírlap (1900. 14., 15. sz. Egy régi féldombormű a pannonhalmi templom külső falában); Mittheilungen der k. k. Centralkommission (Wien, 1902. Ein altchristliches Relief aus Ungarn); Katholikus Magyarország (1902. II. A pannonhalmi főapátság); Alte und Neue Welt (36. Jahrg. Das 900 jährige Jubiläum des Benediktiner-Ordens in Ungarn); Egyházi Közlöny (1903., dr. Haudek Ágoston, nekrolog); írt még az Egyetértésbe és Hazánkba történeti és művészettörténeti czikkeket.

Munkái:

1. Sopron ókori neve (Scarabantia) és a sopronmegyei római feliratok. «A sopronmegyei régészeti társulat» első rendes közgyűlése alkalmával főtitkárrá választásának emlékére, ismerteti. Sopron 1887. (Ismertet. Nemzet 1888. 55. sz.).

2. A sopronmegyei régészeti társulat első évkönyve. Szerkeszti. U. ott, 1887.

3. Dr. Vámbéry Ármin élete és tudományos működése. Soproni szereplése alkalmából bemutatja. U. ott, 1887. (2. jav. és bőv. kiadás. Kassa, 1889. Németül. U. ott, 1889.).

4. Vasmegyei írók Bio- és bibliografia gyűjtemény. Összeállítá. Sopron, 1888. (Pártoláshiány miatt befejezetlen maradt).

5. Felolvasások és leírások. I. füzet. Kassa, 1889. (Ism. Budap. Szemle LIX.).

6. A kassai püspökségi könyvtár codexeinek és incunabulumainak jegyzéke. Bpest, 1891. (Ism. Irodalomtörténeti Közlemények I., M. Sion, Századok. Kath. Szemle.).

7. Néhány kiváló emlék Esztergom vidékéről, képpel. U. ott, 1892. (Különnyomat az Archaeol. Értesítőből).

8. Az esztergomi Szent-Lőrincz-templom maradványai. Felkutatta és a «Magyarországi műemlékek bizottságának» tett jelentése alapján leírta. Három egykorú metszet, két helyszíni felvétel és 18 ábrával. Esztergom, 1893. (Ism. Kath. Szemle, Századok).

9. Pannonia ókori mythologiai emlékeinek vázlata. U. ott, 1893. XI képes táblával. (2. jav. és bőv. kiadás 55 autotypiai és cinkografiai táblával. U. ott, 1894. Ism. M. Szemle, Archaeol. Értesítő 1894. Egyet. Philol. Közlöny, Kath. Szemle, Századok 1895.).

10. Balaton-vidéki régészeti kutatásaim némi eredménye, Veszprém, 1895-ben.

11. A kassai dóm régi síremlékei; a kassai szent Erzsébet egyház megújíttatásának és felszenteltetésének emlékére. Első füzet. 24 autotypiai képmásolattal. Bpest, 1896.

12. Brevis historia archivi archié-abbatiae O. S. B. de Monte Pannoniae. Cum brevi notitia illius alterius archivi publici regnicolaris ven. conventus S. Martini de S. Monte Pannoniae. Veszprimii, 1896. (Ism. M. Sion, M. Könyv-Szemle, Századok, Turul 1897.).

13. Exemplaria duplicata bibliothecae centralis Archi-Coenobii O. S. B. de S. Monte Pannoniae. U. ott, 1896.

14. Győr és Pannonhalma nevezetességei. Az «Orsz. Középisk. Tanár-Egyesület» győri közgyűlése alkalmával kiadja a Tanár-Egyesület. Bpest, 1897.

15. Révai Miklós levelei Paintner Mihályhoz. A pannonhalmi Szent-Benedekrend központi könyvtárának kiadatlan kézirataiból. Révai Miklósnak sajátkezűleg megrajzolt arczképével. U. ott, 1898. (Különnyomat az Irodalomtörténeti Közleményekből; Ism. M. Sion, Egyet. Philol. Közlöny).

16. Irás és könyv hajdan és most. Ismeretterjesztő előadás. A «codex aureus» egyik díszlapjának autotypiájával. Győr, 1899.

17. Pannonia római község maradványai Pannonhalma tövében. Bpest, 1899. Fametszettel és több cinkografiai képpel. (Különny. az archaeol. Értesítőből és Dunántúli Hirlapból).

18. Seckau, Emaus és Břewnow. Szombathely, 1899. Két cinkografiai képpel. (Németül. Breslau, 1901. 15 képpel).

19. Mozaik görögországi tanulmányutamról. Bpest, 1900. 24 cinkografiai képpel.

20. Külországból. Utirajzok és ismertetések. Bécs, (1900. arczkép és életrajz Darvas Aladártól. Levelek görögországi tanulmányutamról. Múzeumok Athenben. Tyrins. Mykenae).

21. Báró Wesselényi Miklósnak «Regulus» cz. történeti szomorújátéka. Bevezetéssel ellátta és először kiadta. Győr, 1901. (Különnyomat az Egyetemes Philologiai Közlönyből).

22. Kalászat a pannonhalmi kézirattárból. A pannonhalmi Sz.-B.-R. központi könyvtára kéziratgyűjteményének kiadatlan leveleiből. Bpest, 1902. Révai Miklós egyik levelének hasonmásával. (Különny. az irodalomtörténeti Közleményekből).

23. A pannonhalmi főapátság könyvtárának jegyzéke 1658-ban, Magger András Placid főapát kormánya alatt. Közrebocsátja és előszóval megvilágítja. U. ott, 1902. (Latin czímmel is. Ism. Századok 1903., Centralblatt für Bibliothekwesen. Leipzig, 1903.).

24. A pannonhalmi központi könyvtár kettős példányainak jegyzéke. 1896 óta. U. ott, 1902.

25. A tersató templom emlékkönyve. Fiume 1902.

26. Ősnyomtatványok és régi magyar könyvek a pannonhalmi könyvtárban. Leírta és meghatározta. Bpest, 1904.

27. «Babel és Biblia» uti vázlatkönyvemben. U. ott, 1904.

28. Magyar vitézek felirata egy római katakombában. Esztergom. 1904.

29. Szent László király leányának, Irene császárnénak síremléke és bazilikája Konstantinápolyban. Felkutatta. Bpest, 1904.

30. Keresztény templomépítés az ókorban. U. ott, 1904. 19 cinkografiai képpel. (Ism. Archaeologiai Értesítő 1905.).

31. A Rákóczy-templom Konstantinápolyban. A helyszínén tett kutatások nyomán. U. ott, 1905. Két fénynyom. képpel. (Különnyomat a Budapesti Hirlapból).

Álneve és jegyei: Réchey,...y ...z, R. A. V. (Kőszeg és vidékében 1881-82., Századokban 1882-83., M. Sionban 1880. és a M. Koronában 1879. 268. sz.).

M. Könyvészet 1888-89., 1891., 1893-96., 1898-1900., 1902.

Pallas Nagy Lexikona XIV 432., XVIII. 495. l.

Bécsi Közlöny 1899. 307. sz. arczk.

Ipar- és kereskedelmi Naptár 1900-ra. Szerk. Darvas Aladár. Bécs, arczk.