Kezdőlap

Rigler Gusztáv,

orvosdoktor, egyetemi tanár, szül. 1868. nov. 4. Duna-Mocson (Esztergomm.); középiskoláit Esztergomban végezte s 1886-ban lépett a budapesti egyetem orvosi karának hallgatói közé. 1891-ben egyetemi pályadíjat nyert a tifuszbacillusnak a vízben való magatartását tárgyaló dolgozatával. 1891. febr. a budapesti egyetem közegészségtani intézete mellett díjtalan gyakornokul alkalmazták, ugyanazon év jún. 1. díjazott gyakornok, okt. 1. pedig tanársegéd lett, mely állását 1899. szept. 12-ig viselte, 1897. febr. 15. a vallás- és közoktatási miniszter «Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tiszti orvosi vizsgálatokra» cz. tanból a budapesti egyetem orvosi karánál magántanári képesítést nyert. 1899. szept. 12. kinevezték a kolozsvári Ferencz József tud.-egyetem közegészségtani tanszékére rendes tanárrá, mely állását mai napig betölti.

Czikkei a Természettudományi Közlönyben (1896. A Duna vizének chemiai és bakterologiai sajátságai Budapest fölött, mellett és alatt, 1899. A fővárosi iskolák építése, szellőztetése és fűtése, 1903. Erdélyi sóstavak); a Mathem. és Természettudományi Értesítőben (1896. A Duna vize chemiai és bakteorologiai sajátságai Budapest fölött, mellett és alatt, különös tekintettel a napfény és az üllepedés hatására a folyam tisztulására, 1901. A vér lugosságának ingadozása ép és fertőzött állatoknál, valamint embereknél). A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Az egészségtani vizsgálatok módszerei. Orvosok, orvosnövendékek és gyógyszerészek számára, ugyszintén kézikönyvül a tiszti- és iskolaorvosi vizsgálatra készülőknek. Bpest, 1894. Három táblával, 69 a szöveg közé nyomott ábrával.

2. A temesvári mosniczai próbakutak vizeinek egészségtani vizsgálata és birálata. U. ott, 1897. (Különny. az Orvosi Hetilapból).

3. A typhus-bacillus vándorlása a talajban. U. ott, 1898.

4. Das Blut mit Typhusbacillen inficierter Thiere. U. ott, 1898. (Különnyomat a Math. és Naturw. Berichte aus Ungarnból. Fodor Józseffel együtt).

5. Neuere Untersuchungen über die Alkalicität des Blutes. U. ott, 1898. (Különny. a Math. u. Naturw. Berichte aus Ungarnból. Fodor Józseffel együtt.)

6. Előadások az iskolai egészségügy köréből. U. ott, 1899.

7. A teljes vér és vérsavó lugosságának ingadozása különböző ép és kóros viszonyok között. U. ott, 1901. (Különny. az Orvosi Hetilapból).

8. Vezető Kolozsvár városában. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlésének tagjai számára. Kolozsvár, 1903. (Fülep Gyulával együtt).

9. Erdély nevezetesebb fürdői 1902-ben. Tanulmány. Irta többekkel együtt és sajtó alá rendezte. Kiadja az országos közegészségügyi egyesület kolozsvári osztálya. Bpest, 1903. 32 fénynyomatú műmelléklettel.

M. Könyvészet 1894., 1903.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 509. l., II. Pótkötet 1904. 527. l.

Ország-Világ 1903. 8. sz. arczk. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.