Kezdőlap

Sárffy Aladár,

bölcseleti doktor, gymnasiumi igazgató, szül. 1858. aug. 18. Takácsiban (Veszprémm.); a középiskolai osztályokat Veszprémben, Nagy-Károlyban és Kolozsvárt végezte; négy évig a kolozsvári egyetemnek volt hallgatója. Időközben, mint katona, a boszniai okkupáczióban is részt vett. 1884-ben tanári oklevelet nyert a bölcseletből, latin és magyar nyelvből és a kegyesrendiek podolini algymnasiumánál kapott alkalmazást mint helyettes tanár. 1887-ben a lőcsei állami főreáliskolához nevezték ki helyettes és 1888-ban ugyanoda rendes tanárnak. 1900 őszén az újonnan szervezett balassagyarmati gymnasiumnál bizatott meg az igazgatói teendőkkel, hol azonban ugyanazon év decz. 28. meghalt.

Írt ismeretterjesztő, tanügyi, bölcseleti, szépirodalmi czikkeket a vidéki és fővárosi lapokba és folyóiratokba közel kétszáz czikket, nevezetesen a M. Fényképészek Lapjába (1885-88., 1898-1900. A fényképészet aesthetikája I-VIII.); a Közoktatásba (1886. Az ifjusági könyvtárakról); a lőcsei m. kir. áll. főreáliskola Értesítőjébe (1888. Bacon Ferencz inductiója, 1889. Bacon praerogativ instantiái, természeti analogiája és módszerének hiánya, 1897. Jókai írói jellemzéséhez, Jókai és az iskola, Jókai mint regényíró, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1898.); a Fővárosi Lapokba (90-es évek elején, elbeszélések); a Budapesti Hirlapba (1893. elb., 1894. A színes fényképek); az Országos Tanáregyesület Közlönyébe (1892-1893. A tanári értekezletek jegyzője, 1898-99. A Németh-féle betűrendes tájékoztató ismertetése, Kérdések az administratio köréből); a Ludovika Akadémia Közlönyébe (1899. Adatok a háború lélektanához, 1900. Egy actuális hadtörténelmi analogia); az Athenaeumba (1900. Jellem és tudomány); a balassagyarmati gymnasium Értesítőjébe (1901. A művészet és a fényképészet); írt még a Tanulók Lapjába (1894-96., 1898-99.), szépirodalmiakat a M. Tengerpartba (1894-95).

Munkái:

1. A tulajdonról. Philosophico-ethikai értekezés, Kolozsvár, 1884.

2. A classikusok rhetorikája. Egyetemi segédkönyv tanárjelöltek számára. Bpest, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891.)

3. Kalauz a magyar irodalomtörténet tanulásához. Középiskolai használatra. U. ott, 1891.

4. Lélektan és logika középiskolák használatára. U. ott, 1892. (2. jav. kiadás. U. ott, 1899.)

5. Egy középkori doctori disputatio. Drámai parodia. U. ott, 1900. (Különny. a Tanulók Lapjából. Előadták Modorban, Nagyszombatban, Rózsehegyen és Lőcsén).

A vándorgyűlés cz. bohózata a budapesti vígszínház pályázatán 1896-ban dicséretet nyert; Az ezredleánya cz. társadalmi színművét előadták Lőcsén 1895-ben a városi színházban.

Kiszlingstein Könyvészete.

Vajda Emil Névkönyve 134. l.

Petrik, Magyar Könyvészet 1886-1900. Bpest, 1906. 737. l. és Pekár Károly szives közlése.