Kezdőlap

Sárhegyi (Strecskó) Lajos,

róm. kath. hittanár, szül. 1853. aug. 13. Gyöngyösön (Hevesm.); a gymnasium hat osztályát szülővárosában végezte; ekkor az egri seminariumban jelentkezett, de szűk mellű lévén, elutasították. Az 1870-71. tanévben Gyöngyösön a VI. osztályt megismételte; ezután Egerben és Esztergomban ismét jelentkezett felvételre, de ekkor is elutasították; végre 1871. szept. 8. Váczon a kegyesrendbe vétetett fel; a próbaév elteltével a VII. és VIII. osztályra Kecskemétre küldetett. 1874-től a nagy-károlyi gymnasiumban tanított, e mellett magánúton a theologiai tudományokat is bevégezte s 1878. aug. 4. Váczon miséspappá szentelték föl. Mint gymnasiumi tanár 13 évig működött: Nagy-Károlyban, Máramaros-Szigeten, Váczon, S.-A.-Ujhelyben, Léván, Nagy-Kanizsán és Selmeczen. 1887. júl. 11. az esztergomi főegyházmegye papjai közé vétetett fel. Káplán volt Balassa-Gyarmaton és 1888-ban Udvardon. 1892. jan. 30. a szakolczai kir. kath. gymnasiumban a történelem, földrajz, majd a hittan tanárává neveztetett ki.

Írt 1875-89-ig többnyire költeményeket a következő hirlapokba: Nagy-Károly, Máramaros, Máramarosi Tárogató, Havasi Kürt, Váczi Közlöny, Zemplén, Gyöngyös, Pápai Lapok, Tátravidéki Hiradó, Egri Népujság, Magyar Állam, Vágvölgyi Lapok, Bars, Esztergomi Közlöny, Rózsafüzér; ezek közül egy pár mutatványul Váry Gellért «Árvalányhaj» cz. versgyűjteményében is található. Népdalai közül ezeket: Szép az égbolt..., Hamis szemű..., Beteg vagyok..., Most pelyhedzik..., Mikófalván..., Megyek, megyek..., Jaj be rózsás... a nép is énekli.

Munkái:

1. Egyházi beszéd, Szent-István Magyarország első apostoli királya dicsőséges jobbja feltalálásának nyolcszázados ünnepén, 1883. aug. 20. Trencsénben tartá a kegyestanítórendi magyar hitszónok. Trencsén.

2. Rövid gyászbeszéd, melyet Trencsénben, Istenben boldogult Marsovszky Elemérnek, a trencséni kir. kath. főgymnasium első osztálybeli jeles és legvallásosabb tanulójának 1883. júl. 7. történt beszentelése alkalmával mondott a kegyes tanítórendi magyar hitszónok. U. ott, 1883.

Kéziratban vannak hitszónoklati művei.

Álnevei és jegyei: Blautt-Oire, S...-s, B. O. és S. L. (Költeményei és a Jó Pásztorban közölt szent beszédei alatt.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Zelliger Alajos, Egyházi Irók Carnoka 462. l.

Vajda E. Névkönyve 196. l. és önéletrajzi adatok.