Kezdőlap

Schopper György,

bölcseleti és theologiai doktor, rozsnyói püspök, szül. 1819. márcz. 9. Pesten vagyonos kereskedő-szülőktől; miután Tatán és a fővárosban elvégezte a középiskolákat, két évig a pozsonyi Emericanumban volt, azután pedig a bölcseletre 1835-ben Nagyszombatba, a theologiára 1837-ben a bécsi Pazmaneumba ment; a szigorlatok letétele után a pesti egyetemen bölcseleti, a bécsin theologiai doktorrá avatták. Pappá szenteltetvén, káplán volt Pozsonyban, 1846. a bécsi Pazmaneum tanulmányi felügyelője. 1848-ban kineveztetett esztergomi theologiai tanárrá, 1855. febr. 22. budapesti egyetemi hittanárrá; 1860. márcz. 4. a hittani kar dékánjává választatott, 1861. okt. 29. prorectorrá, az 1864-65. tanévre egyetemi rektorrá, (1865. jún. 9., midőn a király ő Felsége az egyetemet meglátogatta, 950 frtnyi alapíványt tett, melynek évi kamatjai az egyetem legszorgalmasabb és jó magaviseletű hallgatója jutalmazására fordíttatik); 1866. ápr. 26. esztergomi cz. kanonokká, 1868. márcz. 2. valóságos esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1870. szept. 29. elnyerte a királyhegyi apátság czímét s a Pazmaneum kormányzásával bizatott meg. 1872. febr. ő felsége a rozsnyói püspöki székre emelte őt. 1887-ben ötvenéves bölcseletdoktori jubileuma alkalmával a budapesti egyetemi tanács tiszteletbeli doktori diplomával tüntette ki, a pápa pedig 1888. trónállójává és római gróffá tette. 1891. val. b. t. tanácsossá neveztetett ki. A liberális egyházpolitika legtransigensebb ellenfele volt. A bécsi hittani kar tagja, zsinati és egyházmegyei könyvvizsgáló, a jogtörténelmi államvizsga bizottmányi tagja volt. Rendes tanárságának éveiben 1856-68. között beutazta Ausztria, Németország, Svájcz, Olaszország, Francziaország és Angolország nevezetesebb városait. Rozsnyón 300,000 frt alapítványnyal kórházat, árvaházat, gyermek-seminariumot (Kósa-Schopper-intézet) építtetett, az apáczáknak zárdát, díszes könyvtárhelyiséget emelt 24,000 frtnyi költséggel, 15,000 frton egy vasas fürdőt létesített; ő készítette a budapesti bazilika nagy harangját és sajátjából ezreket fordított évenként jótékony czélokra. Meghalt 1895. ápr. 10. Rozsnyón.

Czikkei a Religióban (1857. Néhány szó a magán-nevelőintézetekről, A vasárnapok megszenteléséről, A nép hitélete Sziléziában, 1858. Mikép igazolták mindenkor a zsidók Krisztusbani hitetlenségüket? Valjon a 72 tanítvány utódjai-e a presbyterek? M. győri áldozárnak ugyanez ügyben, Péntek és 13., Newmann eszméi az egyetemekről és papnöveldékről, 1889. I. 11. sz. Levél a szerkesztőhöz; Frankovics Gergely, Stansit Horváth Gergely és Perneszi András); a M. Államba Veteran és Scipio aláírással számos czikket írt.

Munkái:

1. Emlékbeszéd, melyet néhai Márkfy Samu, sz. Benedekrendű Pannonhalmi áldozár, hittanár, m. akadémiai lev. tag... egyetemi rector felett 1861. sz. András hó 2. az egyetem nagyobb dísztermében tartott. Buda, 1861.

2. Beszéd, melyet a valódi tudomány főkellékeiről, a m. kir. tud.-egyetem ujjáalakítása LXXXV. évfordulati ünnepélyén 1865. sz. Iván hó 25. mondott. U. ott, 1865.

3. A polgári házasság. Fejtegeti... U. ott, 1868.

4. Mily jelleggel bír voltakép a magyar tudományegyetem? Fejtegeti Tömöri. Kiadja az esztergomi irodalmi egylet. Pest, 1868. (VI. Korkérdés, megjelent a Religio 1866. II. 19-23.).

5. Mi czélja lehet napjainkban egy általános közzsinatnak? Kidja az esztergomi irodalmi egylet. Esztergom, 1869. (XI. Korkérdések).

6. Sermones pastorales, quos dum gubernacula regiminis ecclesiastici capesseret, ad clerum et populum dioec. Rosn. dixit. Pestini, 1872.

7. Epistola Past... super tempore Communionis Paschalis. Rosnaviae, 1872.

8. Epistola Past., ope cuius Breve Apostolicum intuitu novi officii et novae Missae de immaculata B. Mariae V. Conceptione nondum vulgatum, in sua Dioecesi publici juris fecit. U. ott, 1872.

9. Epistola P. pro tempore Sacrae Quadragesimae. U. ott, 1872.

10. Epistola Past., medio cujus Decreta Concilii Vaticani oecumenici publicantur. U. ott, 1872.

11. Epistola Past. super aspersione aquae benedictae nonnullis in locis Dioeceseos neglectae. U. ott, 1872.

12. Communitatis J. Comitatus Scepusiensis Litterae, in quibus tempore Cholerae circa Sacramentis provisos et summa caritate fotos infirmos Cleri solertia dignis celebratur laudibus. Eidem communicatur. U. ott, 1873.

13. Epistola Past. contra Ephemerides perversis principiis referta directe. U. ott, 1874.

14. Epistola Past. contra eos fulminata qui asserunt: progenitam sobolem status prius, quam genitorum constituere proprietatem. U. ott, 1875.

15. Epistola Past. super indicto per S. Pontificem Pium IX. Jubilaeo. U. ott, 1875.

16. Epistola Past. contra idola moderni aevi. U. ott, 1876.

17. Epistola Past. super abusibus in publica SS. Sacramenti expositione compertis. U. ott, 1880.

Petrik Könyvészete.

Religio 1889. I. 11. szám.

Vasárnapi Ujság 1889. 16. sz. arczk.

M. Sion 1890. 264., 1893. 939. l.

Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893.

Budapesti Hirlap 1895. 99., 102. szám. (Önéletrajzirás).

M. Állam 1895. 84., 85. sz.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 972. l.

Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 492. l.