Kezdőlap

Schuschny Henrik,

orvosdoktor, szül. 1857. aug. 25. Prágában, hol atyja kereskedő volt; középiskolai tanulmányait szülővárosában és 1869-től Budapesten végezte. 1876-ban a budapesti egyetem orvosi karának hallgatója lett; időközben az egyetemi és műegyetemi kör könyvtárnoka volt, több előadást tartott és az 1878. alapított Tanszabadság cz. ifjúsági lapnak szerkesztője volt. 1881. pályadíjat nyert és az egyetemi közegészségtani intézetben gyakornokká neveztetett ki. 1882 elején orvosdoktorrá promoveálták és mint alorvos kórházi szolgálatban töltött négy évet. 1887-ben kinevezték iskolaorvossá és az egészségtan tanárává a budapesti V. ker. áll. főreáliskolához. Az iskolaorvosok és egészségtantanárok szakbizottságának elnöke; az 1904-ben Nürnbergben tartott nemzetközi iskolaegészségügyi kongressuson osztályelnök volt; az 1907. Pozsonyban megtartott első iskolaorvosi és egészségtan-tanári értekezletnek szintén elnöke volt. Az országos tanszer-múzeum állandó bizottságának tagja.

Mint az országos közegészségügyi egyesület másodtitkára évekig főmunkatársa volt az Egészségnek. Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Alföld (1879. 140. sz. A közegészségügy előmozdításának egyik eszközéről); Jegyzők Lapja (1879. A közegészség teendői a fekete halál ellen); Magyarország és a Nagyvilág (1880. Egy modern betegség); Orvosi Hetilap (1881. Tápszerek a fővárosi kiskereskedésekben: A lisztről, 1882. A bors, 1881-83. Statisztikai kimutatások, 1882. Az egyetemi tantermek levegőjéről, 1883. A tiszta és szennyes ivóvízről, 1885. Szemészet melléklapja: Az indigó fölvétele a szembe, 1887. A cannabis készítmények megbízhatlansága, 1890. A berlini X. nemzetközi orvosi kongresszus hygieniei szakosztályának tárgyalásai, Közegészségügyi melléklete 1897. Az iskolaorvosi intézmény fejlesztése, 1902. A tanuló ifjúság felvilágosítása a nemi kérdésről); Pesti Hirlap (1883. júl. 3. A kolera kérdéséhez); Orvosi Hetiszemle (1887. Atropin-morphium mérgezés esete); az Orsz. középiskolai tanáregyesület Közlönye (1888-89. A középiskolai ifjúság nyári üdülése, 1891. Az ifjúság testi nevelésének kérdéséhez, 1892. Az iskolaorvosi intézményről, 1895. Szükséges-e a nemzeti géniuszra a testi nevelés?) Egészség és Jó Egészség (1888. A kórházból kibocsátott üdülők segélyezése, 1889. Ifjúsági játszóterek és játékok, 1891. Az ifjúság testi nevelése, 1893. Az ifjúsági játékok meghonosításának módja, A külföld újabb haladása a tanulóifjúság testi nevelése terén, 1895. A gyönge elméjű gyermekek iskoláztatása, 1899. Az iskolaorvosi intézmény a népiskolában, 1902. Család és iskola, 1905. A X. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus); Egyetértés (1891. márcz. 15. Az iskola hygiéniéje); a bpesti V. ker. áll. főreáliskola Értesítője (1892. Iskolai kirándulások); M. Szalon (1896. Ideges tanulókról); Tornaügy (1897. A torna és a tanulók szellemi elfáradása); Ifjúság és Egészség (1898. Az iskolai szünetek felosztása, 1899. Az iskolaorvosi intézmény reformja, Vázlatok két madridi iskoláról); a Fehér Kereszt Egyesület Naptára (1903. A gyermekszoba); Egészség-Naptár (1904. A táplálkozásról); Tuberkulózis (1905. A népiskola és a tuberkulózis elleni küzdelem). Ezen czikkek nagyrészt megjelentek a külföldi német szakfolyiratokban; úgyszintén hasonló tárgyú eredetiek is.

Munkái:

1. Az orvostan története és az egyetemek, Bpest, 1878. (Különnyomat a Tanszabadságból).

2. A reformatio és korának befolyása az orvostan fejlődésére. U. ott, 1880. (A tudományos és műegyetemi olvasókör által rendezett vitatkozások előadóinak jutalmazott jelentése II.)

3. A csecsemő ápolása. Orvosi tanácsok. U. ott, 1886.

4. Néhány szó a középiskolai orvosi és egészségtan-tanári intézményről. U. ott, 1888. (Különny. a bpesti V. ker. állami főreáliskola Értesítőjéből.)

5. Az iskolai egészségügy mai állása. U. ott, 1889. (Különny. a Tanáregylet Közlönyéből.)

6. Az ifjúsági játékok és az iskola. Bpest, 1893. (Különny. a Jó Egészségből.)

7. Zur ungarischen Schularztfrage. Hamburg, 1893.

8. Középiskolai tanulók idegessége. (Bpest, 1894. Németül: Jena, 1895.)

9. A torna és a tanulók szellemi elfáradása. Bpest, 1897. (Kül. ny. a Tornaügyből.)

10. Az iskolaorvosi intézmény nálunk és a külföldön. U. ott, 1898. (Kül. ny. az Ifjúság és Egészségből.)

11. A székesfővárosi iskolák tantermeinek világossága. U. ott, 1899. (Kül. ny. a Természettudom. Közlönyből.)

12. Ideges leánygymnazisták. U. ott, 1899. (Kül. ny. az Ifjúság és Egészségből.)

13. Kisebb tanulók szellemi elfáradása. U. ott, 1900. (Kül. ny. az Iskola és Egészségből.)

14. Az iskolaszobák és azok világossága. Budapest székesfőváros községi iskoláiban végzett vizsgálatai nyomán. U. ott, 1899. (Kül. ny. az Előadások az iskolai egészségügy köréből cz. az Orsz. közegészségügyi egyesület kiadványából.)

15. Egészségtan. A felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. U. ott, 1902. (2. jav. kiadás. A felsőbb leányiskolák és polgári leányiskolák IV. oszt. számára. 1903., 3. jav. k. 1905., 4. kiadás 1907. U. ott.)

16. A középiskola reformja. U. ott, 1906. (Huszadik Század Könyvtára 12.)

Társszerkesztője volt az Ifjuság és Egészségnek 1898-1900-ig; 1903 óta segédszerkesztője a Budapesti Orvosi Ujságnak; szerkesztője a Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostudományi Szemlének.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 556. l.

M. Könyvészet 1902-1904.

Petrik, Magyar Könyvészet 1886-1900.