Kezdőlap

Schwimmer Ernő,

orvos-sebész-doktor, kórházi főorvos, egyetemi rendkívüli tanár, kir. tanácsos, szül. 1837. nov. 21. Pesten; az orvosi tanulmányok első két évfolyamát szülővárosában, a többit pedig Bécsben végezte, hol 1861-ben orvosdoktorrá avattatott. Ezután mint a bécsi közkórház alorvosa különböző osztályokon működött, leghuzamosabban Sigmund és Hebra tanárok mellett. Négy évi kórházi szolgálat után Egyptomba utazott, hogy a keleten előforduló endemikus bőrbajokkal behatóbban foglalkozzék. Félévi egyptomi útjából Pestre hazaérkezve, nagy lelkesedéssel igyekezett szakmájának míveléséhez hozzáfogni; azonban semmiféle támogatásban nem részesülvén, kénytelen volt egy ideig általános gyakorlattal foglalkozni, míg végre Rózsay főorvos engedelmével a szent Rókus-kórház egyik osztályán levő bőrbetegeket észlelhette. Később saját költségén járó betegek számára rendelőintézetet nyitott. 1870-71-ben a bőrbántalmak tanából magántanári képesítést nyert és ezentúl kizárólag szakmájának élt. 1875-ben a szent Rókus-kórház hevenyfertőző osztályának rendelő orvosává neveztetett ki és hosszú fáradozás után kieszközölte, hogy ezen osztályon a bőrbetegek számára néhány szobát berendeztek. 1878-1879. rendkívüli tanári czímet kapott, 1891-92. pedig rendkívüli tanárrá neveztetett ki. Főorvosa volt a szt. István-közkórház bőrbeteg-osztályának. Tevékeny részt vett a magyar fürdőügyi mozgalmakban, mint a lipiki fürdő tulajdonosa. Ezt a szalvoniai fürdőt nagy virágzásra emelte. A magyar dermatologusok és urologusok egyesületének elnöke, az üllői-úti fővárosi közkórház bőrbeteg-osztályának főorvosa, az országos balneologiai egyesület alelnöke, a Congrès international de dermatologie és a budapesti kir. orvosegylet üléselnöke, a londoni dermatologicai section tiszteletbeli, a párisi Société de dermatologie de France, valamint a bécsi dermatologische Gesellschaft és a deutsche dermatologische Vereinigung választmányi, a kir. m. természettudományi társulat, valamint a m. orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának rendes, az országos közegészségi egyesület és a magyar orvosi könyvkiadó társulat alapító és választmányi tagja volt. 1897. decz. 12. a magyar dermatologiai társaság, 25 éves tanári jubileumára, mint a modern dermatologia megteremtőjének tiszteletére az egyetem sebészklinikájának tantermében ünnepélyt rendezett. Meghalt 1898. febr. 25. Budapesten.

Czikkei az Orvosi Hetilapban (1863. A bőr idült beszűrődése, Az izzag, 1864-65. Vázlatok Egyptomból, 1866. A közönséges bubor egy esete. Pemphigus vulgaris, 1868. Az idült bőrbajok önállóságáról, 1869. A helybeli gyógymód és átrakodás idült bőrbajoknál, 1870. A csalánküteg, 1871. A fejbőrről levált fejgombolyag, Plica polonica, 1875. Orvosi jelentés a budapesti általános poliklinikáról: Történeti és megfejtő észrevételek, Részletes jelentés a bőr- és bujakorosztályról, 1876. A salicilsav gyógyhatása egyes heveny kütegeknél, 1877. Adat a késői bujasenyv kórtanához, 1878. A himlővel járó hegképződés elleni újabb gyógyeljárás, 1879. Trichorrhexis barbae nodosa, Párisi kórházak, 1880. A festenyes bujakórról, 1881. A bőrbetegségek rendszertanáról, 1883. Xanthoma, 1884. A pityriasis rubra kórisméjéhez, 1885-86. A bújakóros bántalmak gyógykezelésének mai állása, A bőrgyógyászat befolyása a többi orvosgyógytudományi szakokra, 1887. A bőr és nyak hártyák gümőkórja, 1889. A pellagra-kérdéshez Magyarországban, Visszaemlékezés a párisi I. bőrgyógyászati kongresszusra, 1890. Influenza és bőrbántalmak, Sarcoma multiplex pigmentosum diffusum, 1891. A Koch-féle Lympha dermatologiai szempontból, A bőrgyógyászat Londonban, 1892. Az ichtyol therapeutikus használata egyes bőrbántalmak gyógykezelésénél, 1892. Visszaemlékezés a bőrgyógyászati nemzetközi kongresszus budapesti kirándulására, 1894. Az exema lényegéről 1895. Orvosi gyakorlat; diagnostikai és gyógykezelési tévedések); az Allg. Wiener med. Zeitungban (1863. Zur Frage des Lichen ruber); az Ung. med. Presseben (1866. Über das sogenannte Vertreiben der Kopf- und Gesichtsausschläge bei Kindern); a Wiener med. Wochenschriftben (1869. Dermatologische Mittheilungen; Ichthyosis sebacca, Eczema erythematosum); az Orvosi Zsebnaptárban (1875. Étető szerek alkalmazása és sebészi eljárás egyes bőrbántalmaknál); az Orvosi Évkönyvben (1875. Orvosi tudomány és gyakorlat az Ó-korban); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XX. 1880. A lepra előjövetele Magyarországon); az Orvosi Szemlében (1881. Bőr- és bujakórtani rovat); a Biographisches Lexicon der hervorragendsten Aerzte aller Zeitenbern (Wien u. Leipzig, 1883-84. Augustin, Bácsmegyei, Balassa, Balogh Pál, Balsaratus stb. életrajza); a Gyógyászatban (1887. Az orbáncz gyógyhatása egyes kóralakoknál, 1888. A bőrgyógyászat és bujakórtan jelen állása, 1888-89. Néhány újabb bőrgyógyászati szerről); a M. Salonban (1891. Szépség és bőrápolás); a Közkórházi Évkönyvben (1892. A sömörszerű bőrlob, Dermatit. herpetiformis); a Belgyógyászat Kézikönyvében (1894. A himlő, Tehénhimlő, Lepra, Poklosság). Idegen nyelvű czikkeit felsorolja Hőgyes, Emlékkönyvében.

Munkái:

1. Bőrkórtan. Bpest, 1874. (A m. orvosi könyvkiadó társulat Könyvtára. XV. k.)

2. A szájjür önszenvi nyáktelepei. Leukoplakia buccalis. U. ott, 1878.

3. Die ideopathischen schleimhautplaques der Mundhöhle, Wien, 1878.

4. Zur Therapie der Variola von Standpunkte der Micrococcuslehre. Leipzig, 1880.

5. Emlékirat a bőr- és bujakórtan oktatásának rendszeresítése tárgyában a budapesti kir. egyetemen. Budapest, 1881.

6. Emlékbeszéd néhai Hebra tanár felett. U. ott, 1881.

7. Die neuropathischen Dermatonosen. Leipzig und Wien, 1883.

8. Hautkrankheiten. Leipzig, 1884. (Ziemsen's Spec. Path. u. Therapie XIV. Bd.)

9. Die Grundlinien der heutigen Syphilistherapie. Hamburg, 1888.

10. Bis zum Endpunkte Europa's, Reiseskizze einer Nordlandfahrt. Wien, 1895.

A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Hajnal-Album. Bpest, 1873. arczk.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

Budapester Hygeinische Zeitung 1892. 7. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 1005. h.

Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 406., 739. l.

Vasárnapi Ujság 1897. 51. sz. arczk., 1898. 10. sz. (Nekr.)

Ország-Világ 1897. 51. sz. arczk.

Budapesti Hirlap 1898. 57. sz.