Kezdőlap

Sebestyén Jenő,

jog- és államtudományi doktor, kereskedelmi akadémiai tanár, S. Gyula igazgató-írónak testvéröcscse, szül. 1846. decz. 24-én Gyönkön (Tolnamegye), a hol atyja a gymnasium rendes tanára volt; az elemi négy osztályt, valamint a gymnasium I. és II. osztályát atyai vezetés mellett otthon végezte. Ezután atyja elhalt és ő anyjával és két fivérével Gyönkről elköltözött, úgy hogy a III. és IV. gymnasiumi osztályt Losonczon (1860-62.), az V.-ket pedig Pesten az ág. ev. gymnasiumban végezte; a VI., VII. és VIII. osztályokat a Prónay Gábor br. által Dezső fia kedvéért ideiglenesen fölállított magánintézetben Pesten töltötte s a megfelelő évi osztályvizsgálatokat mindenkor Pozsonyban az evang. lyceumban tette le; ugyanitt szerezte meg 1866-ban érettségi bizonyítványát is «eximio modo». 1886-70-ig a jog- és államtudományokat hallgatta és a következő 1871-72. évben úgy a birósági, mint az államtudományi államvizsgálatot letette. Ez idő alatt, valamint már megelőzőleg a IV. gymnasiumi osztálytól kezdve, úgyszólván megszakítás nélkül folyton magántanítással foglalkozott. 1872-ben mint fogalmazógyakornok a budai pénzügyigazgatóságnál nyert alkalmazást. Ez állás azonban nem felelt meg vágyainak, azért két hónap mulva önként lemondott és az ügyvédi pályára szándékozott lépni. 1873-75-ig Schreyer Jakab budapesti ügyvéd irodájában mint ügyvédjelölt gyakornokoskodott. 1875 tavaszán Prónay Gábor báró megbízta Gábor fiának jogi tanításával. Ettől kezdve 1879 közepéig a Prónay-családnál volt. 1877 elején a budapesti egyetemen a jog- és államtudományok doktorává avatták. Az 1877-78. és az 1878-79. tanévet a fiatal báróval a lipcsei s utóbb a müncheni egyetemen töltötte. Lipcsében különösen Roscher előadásait hallgatta. 1879 őszén az eperjesi kollegium pártfogósága az ottani jogakadémia rendes tanárává választotta. Négy évig tanította a nemzetgazdaságtant, pénzügytant, pénzügyi törvényismét, közigazgatási jogot és statisztikát. 1881-82-ben a jogakadémiának dékánja volt. 1883-ban pályázott a budapesti keresk. akadémiánál megüresedett nemzetgazdasági és jogi tanszékre, melyet el is nyert. 1883. szeptembertől az intézet rendes tanára volt; tanította a keresk. ismereteket, nemzetgazdaságtant és a kereskedelem történetét. 1891-ben az orsz. közoktatási tanács külső biráló tagjává nevezték ki s mint ilyen számos tankönyvbirálatot írt. A közoktatási tanács által a kereskedelmi szakoktatás ügyében kiküldött több bizottságban mint meghívott tag működött közre. Meghalt 1897. márczius hó 3-án Budapesten.

A Fővárosi Lapoknak 1867-73-ig rendes munkatársa volt és különösen sok beszélyt fordított; a Nemzeti Nőnevelésben 1880. VII., VIII. füzeteiben A fényüzésről írt; az Alexander Bernát által szerkesztett Paedagogiában A nemzetgazdaság középiskolai tanításáról; a kereskedelmi akadémia Értesítőjében 1884-ben A nemzetközi kereskedelemről szóló értekezése jelent meg, 1892-ben pedig: Széchenyi István működése nemzetgazdasági szempontból.

Munkái:

Kereskedelemisme. Bpest, 1886. (2. kiadás 1890., 3. k. 1894., 4. javított kiadás, sajtó alá rendezte Névy László Kereskedelem ismertető cz. 1900., 5. jav. kiadás, átdolgozta és sajtó alá rendezte Erdélyi J. Jenő 1906. U. ott.

A kereskedelem története. A VI. ker. középkereskedelmi iskola I. osztálya számára; sokszorosította Rajháty Gy. U. ott, 1888-89. (Kőnyomat a m. n. múzeumi könyvtárban.)

Szerkesztette az Eperjesi Lapokat 1880-ban két hónapig.

Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 127. l.

Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 18. l. és Pótlék 4. lap.

Vasárnapi Ujság 1887. 11. sz. (Nekr.)

Corvina 1906. 29. sz.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és gyászjelentés.