Kezdőlap

Segner János András,

bölcseleti és orvosdoktor, egyetemi tanár, szül. 1704. okt. 9. Pozsonyban, hol atyja S. Mihály tekintélyes kereskedő volt; tanult szülővárosában, Győrben és Debreczenben; 1722-ben Németországba ment és 1730-ig Jenában tartózkodott, hol a mathematikát és az orvosi fakultást végezte; 1729. október 3. nyert orvosdoktori oklevelet; ezután gyakorlóorvos volt Pozsonyban, de csak rövid ideig, mert már 1731-ben meghivást kapott Debreczenbe, hol a városi főorvosi tisztet viselte szintén rövid ideig. 1732-ben Jenába költözött, honnét nem tért többé vissza hazájába. 1733. szept. a weimari herczeg a jenai egyetem tanárává nevezte ki. 1735-ben meghívást kapott a göttingai egyetem természettani, mathematikai és vegytani tanszékére, melyet elfogadott és 1755-ig töltött be; a mikor is II. Frigyes porosz király a hallei egyetem természettudományi és mathematikai tanszékére nevezte ki titkos tanácsosi czímmel, egyszersmind magyar nemesi oklevelét az ő és utódai részére megerősítette. A csillagvizsgálót alapitotta és ott működött 1777. okt. 5. történt haláláig. Munkássága főkép a mechanika terére esik; tőle való azon fontos mechanikai tétel, hogy minden bármily alakú testnek három egymást merőlegesen metsző szabad tengelye van, melyek számára a centrifugális erő hatása megsemmisül. Tőle továbbá maradt egy olyan készülék, mely minden physikai szertárban feltalálható, t. i. az S.-féle kerék (ábrája a Pallas-Lexikon XIV. 1029. 1.); ez egy reactiós turbina egyenes karokkal, a karokból oldalvást kiömlő víz reactiója az egész turbinát mozgásba hozza. Ezt a készüléket, melyet a folyadék kifolyása által előidézett reactió bizonyítására általánosan használnak, S. legelőször 1750. alkalmazta Nörtenben, Göttinga mellett, egy malmon. S. a korabeli tudósok előtt nagy tekintélynek örvendett; több tudós társaság választotta tagjai közé, így a szentpétervári, londoni, göttingai és berlini.

Számos czikket írt a külföldi tudományos folyóiratokba; ezen folyóiratok czimét felsorolja Wurzbach.

Munkái:

Disputatio de penetratione salis alkali in interstitia salis acidi. Jenae, 1722.

Dissertatio epistolica ad G. E. Hamburgerum, qua regulam Harriotti de modo ex equationum signis numerum radicum eas componentium cognoscendi conatur. U. ott, 1725.

De natura ac principiis medicinae, dissertatio inauguralis. Ugyanott, 1730.

De speculis Archimedis ... respondente fratre germano Joan. Mich. Segnero Posoniensi hungaro. U. ott, 1732. Egy táblázattal.

Programma de pressionibus, quas fila corporibus certis circumducta et utrimque viribus aqualibus tracta in ea corpora exercent, et lineis in eorum corporum superficiebus describendis, quibus imposita eomodo fila quiescunt. Göttingae, 1735.

Vom Böckel- und geräucherten Fleische. U. ott, 1736.

Programma: cur spongia in aqua submersa superiora repetat. U. ott, 1736.

Programma I. et II. de fonte Pliniano. U. ott, 1737.

Disputatio de calculo corporis humani. U. ott, 1737.

Programma, quo aliqua de effervescentia salium expenduntur. U. ott, 1737.

Disputatio de causa gravitatis Redekeriana. U. ott. 1738.

Disputatio de abortu. U. ott. 1738.

Programma de aequendis thermometris aeris. U. ott, 1739.

Elementa arithmeticae ac geometriae. U. ott, 1739. Nyolcz tábla rajzzal. (Németül átdolg. fiától Segner János Vilmostól, Halle, 1764. és ennek a szerzőtől átnézett, jav. és bőv. 2. kiadása. U. ott, 1773.)

Disputatio sistens observationes quasdam et conclusiones circa calorem et frigus maxime hyemis. U. ott, 1740.

Programma de libra, qua suiquisque corporis pondus explorare possit. U. ott, 1740.

Programma de raritate luminis. U. ott, 1740.

Programmaquo theoriam machinae cujusdam hydraulicae praemittit. U. ott, 1740.

Programma in quo computatio formae atque virium machinae hydraulicae nuper descriptae, exponitur. U. ott, 1740.

Specimen logicae universaliter demonstratae. U. ott, 1740.

Defensio adversus censuram Berolinensem,probationis loco est crisis perpetua in duo capita geometriae illustris Wolfii, cum tabulis aeneis. U. ott, 1741.

Programma, quo ad lectiones publicas philosophiae naturalis invitat. U. ott, 1741.

Disputatio de morbis ex intercepti haemorrhoidibus potissimum rarioribus. U. ott, 1741.

Disputatio de praxi medicinali secundum theoriam instituenda. U. ott, 1741.

Disputatio de sensibus in genere. U. ott, 1741.

Sendschreiben an einen Freund, in welchem die Ursachen angeführt werden, warum er Denjenigen nicht antworte, die bisher seine Crisin angefochten haben ... U. ott, 1742.

Programma, quo novum barometrum navale communicat. U. ott, 1743.

Programma, quo quaedam de igne explicantur. U. ott, 1743.

Programma, de mutatione barometrorum a ventis. U. o., 1743.

Programma, quo fonticulum natantem describit. U. o., 1743.

Programma quo lucernae cujusdam descriptionem exhibet. U. ott, 1743.

Beschreibung einer bequemen Lampe für Studierende. U. ott, 1743.

Disputatio de partu difficili. U. ott, 1743.

Programma, quo in optimum genus circa libros inquiritur. U. ott, 1743.

De celeritate, qua liquidum in quavis ejusdem tubi parte fluit. U. ott, 1743.

Programma I. et II. quo motum fluidorum per tubos ulterius considerat. U. ott, 1743.

De quantitate pressionis,qua particulae liquidae datus celeritatis gradus confertur. U. ott, 1743.

Programma quo in contemplationibus hydraulicis pergit, quae sit pressionum, qua fluxus liquidi in statu conservatur, quaque augetur altitudo. U. ott, 1743.

Programma quo in contemplationibus pergit; de augmento quod ad celeritatem fluxus a data pressione accedit. U. ott, 1743.

Einleitung in die Naturlehre. U. ott, 1746. 14 rézmetszettel. (2. jav. kiadás 1753., 3. igen bőv. kiadás 1770. U. ott.)

Programma de celeritate qua liquidum in quavis ejusdem tubi parte fluit. U. ott, 1746.

Programma de virium motricium theoria generali. V. U. ott, 1746.

Programma qua motum liquidorum per tubos ulterios considerat II. U. ott, 1746.

Programma de quantitate pressionis, qua particulae liquidae datus celeritatis gradus confertur. U. ott, 1746.

Disputatio de mutationibus morborum. U. ott, 1747.

Disputatio de saraphrenitide. U. ott, 1747.

Disputatio de depositionibus criticis. U. ott, 1747.

Deutliche und vollständige Vorlesungen über die Rechenkunst und Geometrie. Lemgo, 1747. 14 réztáblával.

Bernhard Nienwetyt's M. Dr. rechter Gebrauch der Weltbetrachtung zur Erkenntniss de Macht, Weisheit und Güte Gottes, auch Ueberzeugung der Atheisten und Ungläubigen, in einer freyen Uebersetzung an's Licht gestellt und mit Anmerkungen erläutert, mit Verb. Jena, 1747.

Anweisung, die Sonnenfinsterniss vom 25. Juli 1748. vorzustellen. Göttingen, 1748.

Usus scalarum logisticarum. Göttingae, 1749.

Programma quo de natura fluidorum quaedam theoremata exhibentur. U. ott, 1749.

Programma I. et II. quo superficies fluidorum concavas ostendit. U. ott, 1749-50.

Dissertationem inauguralem Georgii Thomae Aschii 1750 indicit. Theoriam machinae cujusdam hydraulicae praemittit ... Cum icone. U. ott, 1750.

Programma in quo computatio formae atque virium machinae hydraulicae nuper. descriptae. U. ott, 1750.

Dissertationem inaug. Friderici Wilh. Klaerich 1750. indicit. Superficies fluidorum convexas evolvit, cum icone. U. ott, 1750.

Dissertationem inaug. Sam. Aurivillii 1750 indicit, praemissis de natura fluidorum quibusdam theorematibus. Cum icone. U. ott, 1750.

De derivatione et revulsione p. venae sectionem. U. ott, 1750.

Dissertationem inaug. Eduardi Jac. Lupini 1750. indicit. De natura fluidorum quaedam antecedentibus addit. U. ott, 1750.

Programma sistens specimen theoriae turbinum. Halae, 1755.

Cursus mathematici partes III. U. ott, 1756-61. 11 tábla rajzzal. (2. bőv. és jav. kiadás öt részben 34 tábla rajzzal. U. ott, 1767-1768. A III. és IV. rész ezen czímmel is: Elementorum analyseos infinitorum Pars I. et II.)

Dissertatio de affrictu solidorum in motu constitutorum. U. ott, 1758.

Anfangsgründe der Arithmetik, Geometrie etc. Aus dem Lateinischen. U. ott, 1764. (2. a szerző által jav. kiad. U. ott, 1773.)

Astronomische Vorlesungen, eine deutliche Anweisung zur gründlichen Kenntniss des Himmels. U. ott, 1775-76. Két rész.

Gründe der Perspective. U. ott, 1779. Nyolcz rézm. (Fia által kiadva.)

Disputatio de actione intestini coli qua contenta propellit. Hely n., 1632.

Arczképei: Füger festménye után metszette Bause és C. G. Kasp a másikat.

Weszprémi, Succincta Med. Biogr. Cent. I. 164., IV. 156., 456. l.

Horányi, Memoria III. 249. l.

Klein, Nachrichten. I. 389. l.

Katona, Historia Critica XXXIX. 1005. l.

Ballus, Beschreibung der kön. Freistadt Pressburg 1822. 175. l.

Szinnyei Könyvészete.

Természettud. Közlöny 1871. 494. l.

Wurzbach, Biogr. Lexikon XXXIII. 318. l.

Petrik Bibliogr.

Poggendorff, Biogr.-Liter. Handwörterbuch. Leipzig, 1859. II. 892. h.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 1029. l. (Heller Ágoston.)