ág. evang. lelkész, szül. 1775. Győrben; a syntaxisig ott tanult, azután Sopronban hat évig; 1786. aug. 25. a téli féléven a jenai egyetemre iratkozott be; 1802-ben Kővágó-Örsre ordináltatott papnak; 1810. pedig Győrbe ment lelkésznek; 1828-ban botrányos magaviselete miatt az ev. gyülekezet felfüggesztette hivatalától. S nem várva meg a fegyelmi vizsgálat befejezését, lemondott állásáról és Pápára távozott.
Czikke a Hazai és Külföldi Tudósításokban (1810. II. 27., 28. sz. «Ráth Mátyás az első magyar hirlapszerkesztő életrajza»); költeményei a Felső-Magyarországi Minervában (X. 1835-36.)
Munkái:
A meg-búsúlt szívnek keservei mellyekben néhai Gamauf Sámuel halálát könnyezi a soproni parnasszuson mulatozó magyar ifjúság a IV-dik hólnap 18-dikán 1796. Soprony. (Költemény.)
A sopronyi músák nehéz panasza. Főtiszt. Hrabovszky Sámuel úr, dunántuli evang. superintendens elhunytára. Bécs, 1796.
Az igaz érdem megjutalmaztatásán vigadozó magyar szívnek örvendező tapsa, mellyet a köz-öröm öregbítésére Sárvári Felső-Vidéki gróf Széchenyi Ferencz ő Excellentiája T. N. Somogy vármegyében Keresztszegi gróf Csáky József által fő-ispánynak lett beiktatása alkalmatosságával a sopronyi magyar tanuló társaság nevében írt 1798. Soprony. (Költ.)
A keserűség és belső megilletődés tollából folyt versezet, mellyet Mankó-Büki Horváth Sámuel ur hitves társának, szül. Kartsai Katalin aszszonyságnak utolsó tiszteletére tett fel egy annak elhunytát szivéből fájlaló ifjú. U. ott, 1798. (Költemény. Névtelenül.)
N. Tiszt. Perlaky Dávid főesperes Ur véletlen halálára. Veszprém, 1802. (Költ.)
Néhai Bodzai Rozália aszszonynak, Tiszt. Szakonyi Mátyás ur élete legjobb korában, házassága kikeletén, első születése után hamar boldogúl kimúlt élete drága felének szerelmesseihez intézett utolsó beszédje, mellyet rendbe szedvén az a dörgitsei templomban egy búba merült vérség 1803. eszt. a IV. hó 20-dikán előadott. U. ott. (Költemény.)
Egy szeretett jegyesnek Tomkaházi Tomka Susanna kisasszonynak öszvekelése, bútsuzása és hazavitettetése. Palotán 1-ső hó 25-én 1804. U. ott. (Költ.)
N. Tiszt. Vietoris Jonáthán hamvainál a háladatosság. Soprony, 1804. (Költ.)
A jövendők egy halandónak halhatatlan szeme előtt felvont kárpiton-túl. A midőn Nagy István ur, Dunán túl való ev. superintendens, papi hivataljának jubiléumát, 50 esztendők múlva, 1803. XI-dik hó 2-dikán, Szent-Lőrintzenn ünnepelné. U. ott, 1805. (Költ.)
Néhai Bódai Bódai Mihály urnak gyermekeihez, feleihez, fő-rendű jól-tevőihez intézett vég butsút vevő szavai, mellyeket az ő képében jeles eltakarittatása alkalmatosságával 1807. eszt. elmondott. Veszprém.
Első tanítás, mellyel a N. Győri augustana confession-lévő gyülekezetnek kebelében szent háromság vasárnapján 1810-dikben béköszöntött. Kinyomtattatták hallgatói. Győr, 1810.
Wohlgemeinte väterliche Ermahnung zur frühzeitigen Gottesfurcht, für die Jugend. Eine Vormittagspredigt gehalten am letzten Sonntage im Jahr 1810. in der evang. Kirch zu Raab. U. ott. (Ism. Annalen, Wien 1811. III. 9. l.)
Gvadányi József gróf, A világnak közönséges históriája ... IX. kötet. Folytatta. Hozzá adatott az éjszaki tartományok legrégibb történetjeinek leírása. Pozsony, 1811.
Ádám halála. Egy szomorú dramma három szakaszokban a Messiás éneklőjétől (Klopstock. F. G.). Magyarúl kiadta ... Győr, 1812.
Szükségben segitő tábla a vizben fuladtakra, megfagyottakra, akasztottakra nézve. U. ott, 1812.
A temető és annak virági, vagy holtaknak szánt szabad mezőn tartott beszéd, mellyet midőn N. Győr egyik külső várossa uj temetőt nyitna, az aug. conf. lévő evangelicusok részéről 1818. eszt. mondott Győrben. U. ott.
Néhai Főmélt. herczeg Schwarczenberg Ernest, győri megyés püspök emlékezetére ünnepi és jeles halotti tisztessége alkalmatosságával máj. 21. 1821-ben. U. ott. (Költemény.)
Több szent éneke van a győri evang. gyülekezet Új Énekes-könyvében (Győr, 1811.).
Hrabovszky György, A dunántúli evangy. aug. superintendentia prédikátorai. Veszprém, 1806. 116. l.
Tudom. Gyűjtemény 1820. IV. 46. l.
Haan, Jena Hungarica. Gyulae 1858. 96. l.
Petrik Bibliogr.
Nagy Olivér, Győri ág. ev. egyházközség története. Győr, 1905. 174. l.